Foltok és leplek

Lev Tolsztoj: Anna Karenyina – a regény képi önértelmezése „Borzas szakállú, vén parasztocska csinált valamit, valami vas fölé görbedt, franciául karattyolt, de nem lehetett érteni, ő pedig, mint ebben a rémálomban mindig (éppen ettől volt olyan szörnyű az egész), úgy érezte, ez a parasztocska ügyet se vet rá, csak valami rémséget csinál fölötte a vassal,…

Tovább
„Az történik egy íróval, ami az életműve alapján jár neki”

Szilasi Lászlóval Béres Norbert beszélget Béres Norbert: Békéscsabán születtél, egyetemi tanulmányaid megkezdéséig ebben a városban éltél. Arra kérnélek, hogy mesélj arról, milyen szerepet töltött be a hetvenes-nyolcvanas évek Békéscsabája a szocializációdban, az olvasóvá nevelésedben! Szilasi László: Esterházyt megkérdezték egyszer New York-ban, hogy milyen volt a szocializmus, és azt válaszolta az a nagyon vicces ember, hogy:…

Tovább
Saját élet

Anyám nővére Drezda bombázásakor és utána A drezdai légiriadók alatt, bár őket nem érintette, nagyon csendben voltak: óvatosság volt ez, félelem, részvét, vagy talán maga a megelőlegezett gyász. Később aztán azonnal úrrá lett rajta a rettegés, ha hajnalban hirtelen megszólalt a férje ébresztőórája, felberregett a kertjükben a motoros fűrész, megdördült az ég, döngve becsapódott egy…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. decemberi száma

Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. májusi száma

Alföld 2021/5. Májusi számunk középpontjában ezúttal a városi identitások állnak, elsősorban a debreceni, illetve alföldi építészet, épített kultúra, valamint ezzel is összefüggésben olyan szerzők írásművészete, mint Borbély Szilárd és Térey János. Borbély művészetéről egy nagyobb szabású kerekasztal-beszélgetés szól, Térey posztumusz memoárjáról pedig Szirák Péter és Horváth Péter írásai adnak számot. Mindezeken túl remek elbeszélésekkel és…

Tovább
Magányos hegedűszó

0. „A ház földszintes, mint mindegyik ház az utcában. A kapu két szárnyán két tojásdad ablak van, üvegjük kék és piros cikkekre osztva. Bal felől fényes rézgomb, a csöngő húzója. A nap alacsonyan jár, sugarai rézsútosan érik a falat, s a durva va­kolat minden göböcskéje hosszú árnyékot vet. Valaki meghúzza a rézfogantyút, s a hosszú…

Tovább
A nagy zöld táska

Hogyan lesz valaki hajléktalan? Hogyan lehet túlélni akár éveket az utcán? Van-e visszaút a polgári életbe? Szilasi László regénye a második kérdés körül forog, az elsővel csak néhány mondat erejéig, a harmadikkal érintőlegesen foglalkozik. A re­gény úgy ábrázolja a hajléktalanságot, mint egy választható és legitim életformát. Azoknak az embereknek az életformája lehet ez, akik nem…

Tovább
Megjelent az Alföld februári száma

A februári Alföld borítóján a szerzők nevei helyett csak egy szó áll: Pénz. A mellette lévő fotó egy apró szemetest ábrázol, benne fémpénzekkel. Az aktuális lapszám a „piszkos anyagiakkal” foglalkozik, s az írások és a fotók különösen jól rímelnek egymásra. A szövegek igyekeznek újszerű megvilágításba helyezni a központi témát, s így tesz Hofgárt Károly is:…

Tovább