Altatódal
Aludj, kis Édesem!
Látod, mindenki alszik,
a maci, a kutyus,
minden baba alukál,
még a rossz, gonosz gyerekek is alszanak,
a börtöntöltelék-gyerekek is,
sőt még a bűnöző gyerekek is alszanak
a börtönben,
aludj, aludj kis Édesem!
Szundiznak a véres kezű
kortalan-vén pedofil játékmacik,
húzza a lóbőrt a gyilkos
sárga szamár,
aki ma is két cica gyomrát
harapta ki,
alszanak a búvárpókok,
akik éjjel a játékállatok gyomrába
ereszkednek le,
és kieszik azok puha belét,
aludj, aludj Édesem!
Alukálj drága Édesem!
Hiszen szundít az őrült majom,
aki titokban a kis vízilót molesztálja,
és már tíz gyereket csinált
a játékpingvinnek,
éjjel pedig a hintakakast fojtogatja
és lovagolja,
de nem úgy, mint te.
Csicsikálj, kis Bucimackóm!
Szundizik a villamos,
kerekén még ott a vér,
és csikorog a sok ártatlan áldozat
sírása, ha elindul,
a fájdalom kenőcse kemény,
mint az élet,
aludj, aludj kis Picim!
Tentézz kis Aranyos!
Látod, már bóbiskol
az a gazember orrszarvú,
az akasztófára való nyuszi,
tele szájjal horkol a sok huligán
csirkefogó banda,
a róka, a hód,
és az a meghatározhatatlan fajú és nemű
tizenhat szín kombinációjából álló lény,
amely nyilván egy plüssállat akar lenni,
a bandavezér,
hát aludj kis Édesem!
Aludj, aludj kis Drágaság,
kis szadista fiam,
ma csak a középső lábujjamat
haraptad le,
lefejeltél, majd kinyomtad
bal szemem,
gyomorszájon rúgtál stb.,
ne részletezzük,
fátylat rá,
csak aludj már, kis Tomasz!
(Megjelent az Alföld 2018/11. számában.)
Borítókép forrása/source of cover: PublicDomainPictures.net
Hozzászólások