Alföld 2022/1.
Januári lapszámunk tanulmányainak középpontjában – Osztroluczky Sarolta, Halász Hajnalka és Szabó Marcell értelmezéseinek köszönhetően – József Attila költészete áll. A lapot ezúttal Markó Béla versei nyitják, s a költő legutóbbi kötetéről Stermeczky Zsolt Gábor kritikailag is szól. Horváth Eve, Falcsik Mari, Petőcz András, Ayhan Gökhan, Purosz Leonidasz, Tatár Sándor és Tőzsér Árpád verseket, Kukorelly Endre, Ungváry Rudolf, Schillinger Gyöngyvér prózát közöl. E hónapban Szvoren Edina, Simon Márton, Gazda Albert, Földes Györgyi és Wisinger István könyveit recenzeáljuk. A számot Tóth Vivi grafikái illusztrálják.
Tartalom – 2022. január
Szépirodalom
MARKÓ BÉLA versei: Mondattan; Ahogy a varjak
HORVÁTH EVE versei: Nem találod; Mit veszíthet; Valaminek az eleje
KUKORELLY ENDRE: Ó, alt, öreg, ős, régies (regényrészlet)
FALCSIK MARI versei: Kegyelmi pillanat; A siker egy pontján; Attila! Attila!
PETŐCZ ANDRÁS versei: Átutazó; A konyhából a nappaliba; Valahogy minden
AYHAN GÖKHAN versei: Önbizalmad tizenkilenc sora; Tollak és tengerek; Távozásod tizenhat sora
UNGVÁRY RUDOLF: Fair play (Szegény, szegény [engedelmes] Josef K – elbeszélés)
PUROSZ LEONIDASZ verse: Mi, akik nem vagyunk pszichopaták,
TATÁR SÁNDOR versei: Halálmegvető kényelem; Azért az mégis…!
SCHILLINGER GYÖNGYVÉR: Bodzabél (novella)
TŐZSÉR ÁRPÁD verse: Létfeledők
Tanulmány
OSZTROLUCZKY SAROLTA: József Attila titokzatos mosolya ([A műterem…] és a Bánat)
HALÁSZ HAJNALKA: A bocsánat esélyei (A bűn és a tulajdon maradékai József Attila három versében [Kész a leltár; A bűn; Tudod, hogy nincs bocsánat])
SZABÓ MARCELL: Kitalációk (A por, a kor és a vér idézése)
Szemle
STERMECZKY ZSOLT GÁBOR: A haza tág romantikája (Markó Béla: A haza milyen?)
VISY BEATRIX: Admirare necesse est (Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról)
CODĂU ANNAMÁRIA: Továbbra is darabokban (Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni)
NAGYGÉCI KOVÁCS JÓZSEF: Ablakok nézni, utak haladni (Gazda Albert: Leningrád)
SIMON BETTINA: Avantgárd nőírók kettős marginalitásban (Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban)
SEBESTYÉN ATTILA: Egy újságírói életrajz irodalmi és sajtótörténeti dilemmái (Wisinger István: Pulitzer. Egy magyar származású amerikai sajtómágnás kalandos élete)
Képek: TÓTH VIVI grafikái
Hozzászólások