Eavan Boland versei

A szerelmi líra ellen

(Against Love Poetry)

Harminc éve, nyáron esküdtünk meg. Végig szívből szerettelek, attól a pillanattól eddig a pillanatig és tovább. Más dolgokat is szerettem. Köztük a nők szabadságának eszméjét. Hogy miért teszem ezeket a szavakat egymás mellé? Mert nő vagyok. Mert a házasság nem szabadság. Ezért itt minden szó a szerelmi költészet ellen szól. A szerelmi költészet nem adja ezt vissza. Álljon itt helyette egy emlékezetes történet a régmúltból: egy nagy király elveszített egy háborút, láncra verve hurcolták körbe az ellenség városában. Csúfot űztek belőle. Hozták elé a feleségét és gyermekeit, de nem hatotta meg. Hozták egykori udvaroncait, ez sem hatotta meg. De mikor öreg szolgáját hozták, összetört és sírva fakadt. Női mivoltomat nem a szokások szolgálatában találtam meg. De az emberségem onnan nézett vissza rám. A mindennapi szerelem ellentmondásait jegyzem le, azért írtam ezt. A szerelmi líra ellen.

Hester Batemen 18. századi angol ezüstműves ír megrendelést vállal

(In which Hester Batemen, 18th Century English Silversmith, Takes an Irish Commission)

Házasokat mintázó díszkanalat készített
Hester Batemen, és erőszakot követett el.
Sebesre verte. Mintát, jegyet ütött bele.
Emléktárgy a legsötétebb századunkból.

Távol kartácstűztől és fejre ömlő kátránytól,
Ahová se a tiltott iskolák híre, se lázító
Zene nem hallatszik el, önti formába
És hagyja lehűlni a gyarmatok édes anyagát.

Itt miniatűrben férfi és nő emelkedik ki
Egymás mellett a földből, a mély bányából,
A kőrétegek közötti ércből, melynek óhatatlan
Következménye ez a bántó mesterség.

Egymás mellé kerülnek a díszes nyélen.
Nevüket a kanálfej képezte sima tómeder
Mélyébe írja, olyan gyöngybetűkkel,
Mintha beléjük fulladt volna a hold.

Művészet és házasság most párt alkotnak.
Az ezüst rugalmas és ragyogó, de saját
Természetes hajlásában ősrégi feszültség
Araszol a fény felé. Nézd, hogy tűnik el

A távolság múlt és jövő, egy birodalom
lenyomata és egy nemzet ígérete között.
Addig közvetítenek politikai elnyomás
És szerelmes emlék közt, hogy végül

A házaspárból csupán az ellenállás marad.
Örök megtestesítőivé válnak. Rossz szemmel néz
Rájuk a történelem, ebben a kereszttűzben mégis
Fogják egymás sérült kezét, és esküt tesznek.

HORVÁTH IMRE OLIVÉR FORDÍTÁSA

(Megjelent az Alföld 2023/8-as számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Szabó Ábel munkája.)

Hozzászólások