Fodor Péter: Újrajátszás. Adalékok a sport mozgóképi és irodalmi emlékezetéhez

Leírás

Hogyan vált a kedvtelésből végzett, szűk körű testedzés a társadalmi kommunikáció egyik
legfontosabb témájává, s ezzel együtt a globális szórakoztatóipar busásan jövedelmező
ágazatává? Hogyan formálták a testmozgás szabályait és képét az egymással versengő
technomédiumok, hogyan lett a nyomtatott sajtó, a rádió, a televízió és a film által közvetített
médiasport a személyes, a kisközösségi, a nemzeti és a nemzeteken túli identitásformálás
egyik megkerülhetetlen közegévé? A sportszempontú kultúrakutatás szakembere ezekből a
kérdésekből kiindulva a sport, a média, a politika és a művészet kereszteződéseit vizsgálja, az
élményt nyújtó, szabályozott testmozgás olyan emlékezetes eseményeit, melyek korokon
átívelő, különböző közegekben – versben, regényben, rövidprózában, filmen – megvalósuló
reprezentációik révén emlékezethelyekké válnak. Míg a film képes a mozgás nem
szimbolikus, nem betűelvű rögzítésére, s ugyanakkor jelentéstermelésre is, addig az irodalom
a múlékony közösségi testi élmény nyelvi felidézésének kísérlete, inkább apellálva az
olvasóban mozgósítható fantáziára és a nyelv szépségének többletére. Fodor Péter a
kontextusteremtés gondossága mellett a médiaszövegek tüzetes és leleményes szemiózisával
mutat rá a szóba hozott műalkotások igazi teljesítményére: azokra az autentikus pillanatokra,
amikor túl az ideológiai instrumentalizáció és a propaganda érdekén a mindig mást is
mondó/mutató „közvetítésben” is megtörténik a sport igazsága.

Tartalomjegyzék

1. A sportmédia történeti vázlata
   1. Sport és társadalmi kommunikáció
   2. Élő közvetítés, formát öltő gazdasági modell
   3. Mennyben köttetett frigy: a televízió és a versenysport kapcsolatáról
      1. Mérföldkövek
      2. Élősködés vagy szimbiózis?
      3. Elvándorló nézők, elsötétülő képernyők
      4. A médiaképesség kritériumai
      5. A média igényei
      6. A televíziósport átalakulása
         1. A sport médiaértéke
   4. Újmédia, új lehetőségek
2. A technikai képpé vált test. Időrétegek Leni Riefenstahl Olimpia-filmjében
   1. A nemzetiszocialista imázskampány trójai falova?
   2. Művészettörténeti utalások, mozgásba lendülő testek
   3. Modernitásbírálat, rögzítéstechnikai arzenál
3. Kitörölt múlt, megszállt jelen. Keleti Márton: Civil a pályán
4. Sportpálya, imitáció és propaganda Gertler Viktor Én és a nagyapám című filmjében
5. Hírnévpolitika és a történelem esetlegességei. A Csodacsatár két változatáról
6. Fából ötkarika. Varasdy Dezső: Nehéz kesztyűk
7. A tabuizálástól a kultuszig. Az Aranycsapat 1957 utáni mozgóképi emlékezetéről
   1. Az elhallgatás fokozatai
   2. Útban az emlékezethellyé válás felé
   3. Remediáció és személyes emlékezet
   4. Az 1980-as évek – a rehabilitáció időszaka
   5. Az ezredforduló emlékező gesztusai
   6. Befejezés – genius loci
8. Átok vagy csoda? A berni döntő magyar irodalmi emlékezetéről
9. Átírt sorstörténetek. Az emlékezés és a hallgatás nyomai a Két félidő a pokolban című filmben
   1. Futball a második világháborúban
   2. Emlékezetpolitikai kontextus
   3. Identitástörténetek: valós minták és ideológia
10. Futballtörténet, szereplőformálás és irónia Mándy Iván Csempe-Pempe-szövegeiben
    1. Történeti pretextusok és a fikcionálás aktusai
    2. Metaforikusság, szereplőformálás és intertextualitás
11. Arcél, barkácsolás, implicit olvasók: Utazás a tizenhatos mélyére

 

A könyv 20%-os kedvezménnyel (+ postaköltség) megrendelhető közvetlenül a szerkesztőségtől is (alfoldfolyoirat@gmail.com).

Megrendelhető továbbá az Írók Boltjában és a lira.hu oldalán.