Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020, szerk. Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor
A magyar science fiction és fantasy novellavilága, kevésbé eufemisztikus megjelöléssel, könyvpiaca, nem áll rosszul. A teljesség igénye nélkül, az utóbbi öt év kiadásait tekintve: 2016-ban az azóta megszűnt Ad Astra kiadó és Szélesi Sándor gondozásában jelent meg a Távoli kolóniák című kötet. 2018-ban a Móra Kiadó és Sirokai Mátyás jóvoltából jött ki a remekül sikerült 2050 – Ifjúsági novellák a jövőről. Ugyanebben az évben indult Az év magyar science fiction és fantasynovellái sorozat a GABO kiadónál, Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztésében, mely ezek után 2019-ben és 2020-ban is publikált novella gyűjteményeket. A cím jelzi, hogy nem kifejezetten tematikus sorozatról van itt szó, hanem egyszerűen jól megírt és érdekesnek tartott (tudományos-)fantasztikus szövegeket igyekeznek találni a szerkesztők. A válogatás részben felkéréses alapon, részben nyílt pályázat útján történik.
Nem meglepő módon, és a szerkesztők által reflektáltan, a kiadványok angolszász mintát követnek. Gardner Dozois The Year’s Best Science Fiction (1984–2018), David G. Hartwell és Kathryn Cramer Year’s Best SF (1996–2013) sorozata, valamint Jonathan Strahan Best Science Fiction and Fantasy of the Year (2004–) antológiái említhetőek itt. Az utóbbi tekinthető igazán közeli kapcsolatnak, több okból is: egyrészt mivel a GABO magyar fordításban közölte az utóbbi pár év köteteit, Az év legjobb science fiction és fantasynovellái címmel. Másrészt mind Strahan, mind Kleinheincz és Roboz sorozata a science fiction és a fantasy műfaját egyszerre igyekeznek bemutatni – noha az nem cél, hogy a két műfaj egyenlő arányban legyen képviselve a kötetekben. Ennek a megközelítésnek nagy előnye, hogy tágabb tematikai skálán mozoghatnak a szerkesztők, és ezáltal könnyebben találhatnak erősebb szövegeket. A szélesebb műfaji paletta ugyanakkor némi hátránnyal is jár, hiszen noha egyes szövegek meghatározó élménnyé válnak ugyan az olvasók számára, az összkép kevésbé marad megfogható, ezáltal emlékezetes. A jól kiválasztott címlapborítók árnyalnak ezen, amennyire lehet, és a kötetekben visszatérő, hasonló színvonalat és stilisztikai elemeket hozó szerzők (Erdei Lilla, Farkas Balázs, Kiss Gabriella, László Zoltán, Molnár B. Gábor, Takács Bogi) szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasás élménye maradandóvá váljon.
László Zoltán az egyik ilyen, mindhárom kötetben publikáló, hatásos és elgondolkodtató történetmesélő. 2018-ban a klónozott és klónozatlan társadalom egymás elleni gyűlöletével átitatott, hidegháborús-posztapokaliptikus világban játszódó Mikszáth-átiratával (Madarak, Emlékek, Lánygyermek) járult hozzá a kötethez. Mikszáth, főként a Szent Péter esernyője (1895) és a Beszterce ostroma (1894) című regényeinek beemelése jó választás a politikai paradigmák váltásának megjelenítéséhez, ahol a fordulópont elfogadása ideiglenesen késleltethető ugyan a főszereplő számára, de egy bizonyos ponton túl már annak tagadása vagy ignorálása feltétlen tragédiához vezet. 2019-ben nyomasztó szuperhőstörténete (Világvégék), 2020-ban pedig egy az űrben játszódó, keménykötésű detektív- és cyberpunk novellája (Kimenőoldal) került az év magyar science fiction és fantasynovellái közé. Utóbbiban kicsit hasonló az alapötlet, a Darko Suvin-féle novum, mint Frederik Pohl Átjáró (1977) című tudományos-fantasztikus regényében, ahol a kalandvágyó asztronauták igen kevés belátással rendelkeznek azon hícsí űrhajók működéséről, amelyeket használnak. László mindhárom történetében fontos szerepet játszik Budapest, mely egyszerre nosztalgikus, realisztikus és fantasztikus-futurisztikus elemekkel jelenik meg. Az idegengyűlölet és a gazdasági- és szellemi korlátoltság okozta társadalmi megosztottság, egy egyszerre ismerős és idegen magyar világba vezeti el történeteinek olvasóit. A kiváló drámaisággal megrajzolt történetekben a mindennapi emberek kitaszítottsággal és sikertelenséggel küzdenek, s noha képessé válnak ezek fölé emelkedni rövid ideig, ám a peripeteiaszerű végső fordulat után újra elbuknak, és ismét magányossá, kilátástalanná, reménytelenné válnak.
A Kimenőoldal című novellán kívül három másik történet idéz meg földönkívüli idegen világokat vagy szereplőket a 2020-as kötetben. Stanislaw Lem komplex Pirx- és robottörténeteit, mint például A kudarcot(1986) vagy A maszkot (1976) idézi Körmendi Ágnes A konzul nyolcadik lelke című története. Akárcsak Lemnél, az emberi test, a mesterséges burokba zárt gépi (ön)tudat, a lélek, a szabad akarat és az ezek közötti átjárhatóság kérdéseit vizsgálja a mű. Szintén az űrben játszódik Molnár B. Gábor Mély álom című novellája, mely Raymond Chandler szövegvilágát, leginkább Hosszú álom (1939) című regényét írja újra. Humorosan, többértelműen és ötletesen megrajzolt idegen invázió jelenik meg Takács Bogi Elegendő kétségbeesés esetén című történetében, ahol az idegenek hollywoodi sztárszínészek szinkronhangján kommunikálnak a narrátor-főszereplővel.
Dominánsan jelenik meg a kötetben a fantasy világa – mind magyar, mind nemzetközi mitikus elemeket megidézve. Előbbire remek példa Nagy Roxána Kicevice és Palágyi R. László A róna gyermeke című története. Radics Roland novellája, A másik, népmesei világba helyez pszichoanalitikus szituációt. A kortárs nemzetközi fantasy figyelemre méltó irányzata a szuperhősök esendő, emberi, morálisan némileg megkérdőjelezhető – s ezek következtében különösen szimpatikus – mivoltára világít rá, mint például a Netflix Az Esernyő Akadémia sorozata (2019–) vagy az X Men franchise némelyik darabja. Ezen tematikát és a családon belüli erőszak jelenségét rajzolja meg Evellei Kata Kobalt című, Perugiában játszódó története.
A „nyilvánvalóan” fantasztikus novellák mellett feltűnik a slipstream műfaja, amely egyfajta átmenetet képezhet a „mainstream” (nem-fantasztikus) szépirodalom felé. Olyan szövegek ezek, amelyeket a soha nem teljesen megmagyarázható furcsaság ural: a mi világunk ez, amelyet a kafkai abszurd, a freudi „Unheimlich” ismétlődése és más különös, zavaró, hátborzongatóan bizarr, de a realisztikustól alig különböző események járnak át. Kiss Gabriella Holnap hamarosan egyszer majd így lesz 2019-es novellája, illetve 2020-as Egy férfi belépett a bárba című, melankolikusan megfogó írása talán a legjobb példa erre a kötetekben. Előbbiben a New Wave science fiction generációjának pszichedelikus szubkultúrája és a modernizmus szubjektumtapasztalatának lenyomata hajléktalan drogfüggők tragikus életsorsain keresztül kerül bemutatásra. Utóbbiban a bárbeli jelenetek folytonos ismétlődése posztmodern karakterek saját szereplő voltukra történő, metaleptikus ráébredését, avagy Alain Robbe-Grillet és a francia új hullám ciklikusan visszatérő elemeit idézi meg – az utóbbi hagyományra expliciten is utal a szöveg. Másrészről, a science fiction műfaji tradíciói felől olvasva, a bizarr ismétlődés Philip K. Dick szimulákrumvilágainak lebomlását, skizoid szereplőinek alternatív világokon átívelő útkeresését hozza elénk. Nagyon hatásos, hogy nincs teljes értékű magyarázat a szöveg végén sem, nem derül ki, mi történik pontosan, így a lezárás bizonyos mértékig nyitott marad, a történet pedig rendkívül emlékezetessé válik. Lőrinczy Judit Doboz című novellája egy maszkviselős koktélpartira, némiképp a Tágra zárt szemekre (1999) emlékeztető, szürrealisztikus álomvilágba vezeti el az olvasót, az „öngyilkosok partijára”, ahol a főhős megpróbál felejtésbe menekülni, de végül mégiscsak a traumájára emlékeztető, a lelki fájdalmait magában rejtő dobozának hordozását választja.
A fantasztikus horror kortárs iránya, amelyet angol nyelvterületen New Weirdnek hívnak, időnként hasonló világokba vezet be, bár itt már kézzelfoghatóbbak a fantasztikum és a horror műfajának elemei. Farkas Balázs főhősét az ördög vagy egy draculai alak kísértette meg mintegy kétszáz évvel ezelőtt a halhatatlanság lehetőségével. Mivel ezen létforma hosszabb távon nem okozott számára boldogságot vagy akár fenntartható életösztönt, a szereplő a megsemmisülést választja, miután a Charon szerepét ellátó taxisofőr átviszi a Petőfi híd hipertérbe vezető útján át egy purgatóriumszerű, liminális világba. Társas- és panelházakban játszódó kísértettörténetekbe, az urban fantasy budapesti világaiba vezeti el az olvasót Krausz Emma A valódi tulajdonos, Alexandrov Anna Lakás a kilencediken és Erdei Lilla Cunciróka című elbeszélése. China Miéville New Weird világait és Az ember gyermeke filmváltozatának (2006) tematikáját idézi meg D. Kovács Tünde Piros folt a végtelen fehéren novellája. Keresztény elemekkel átszőtt fantasztikus környezetben játszódik Csoma-Lőrincz Tamara Jónása, míg a szekták ajándékkönyveinek, brosúráinak és marketinganyagainak stílusát parodizálja Veres Attilától A világ helyreállítása. A science fiction és horror irodalomban a felemelésként (uplift) ismert jelenséget, az állatok intelligens fajjá történő transzformációját, ezáltal H. G. Wells Dr. Moreau szigetét (1896) és A légy című filmet (1986) idézi Rusvai Monika Embermadár című története. Az emberi és állati létformát egyesítő, transzhumán hibrid életforma motívuma – a spanyol-portugál nyelvű mágikus realizmust is megidéző – polgárháborús szláv környezetben bontakozik ki.
Elmondható tehát, hogy a 2020-as kötetben erős a női hang és narráció, a női karakterek és a kisember antihősök jelenléte, valamint kézzelfoghatóvá válnak a személyes tragédiák és traumák, a családon belüli erőszak, a Facebook-kultúra, a szociális média, az urban fantasy és a New Weird hatásai. A járványhelyzet csak sporadikusan jelenik meg a kötetben – explicite talán csak Alexandrov Anna írásában találkozhatunk vele. Ugyanakkor a teljesen meg nem magyarázott furcsaságok, amelyek főként azon történeteket uralják, amelyekben sem a varázslat, sem a tudományos magyarázat nem kerül előtérbe, meggyőzően keltik fel a jelenünket uraló paranoid életérzést.
Hatásosan működik tehát a szövegekben a fantasztikum értelmében vett elkülönböződés: a kortárs, számos esetben kifejezetten magyar, környezetünkbe egy külső, idegen, de furcsán ismerős világon átpillantva nyerünk meghökkentő és tanulságos betekintést.
Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020, szerk. Kleinheincz Csilla, Roboz Gábor, GABO, 2020, 428 oldal, 3990 Ft
Hozzászólások