A négykezesként James Joyce Kamarazenéjét (1958), önállóan pedig Dylan Thomasnak Az író arcképe kölyökkutya korából (1959) című önéletrajzi novellafüzérét már az 50-es években lefordító Gergely Ágnes költőként valamivel később, harmincévesen debütált. Az Ajtófélfámon jel vagy (1963) értékeire – „ökonomikus szigorral válogatott” voltára, formai érzékenységére, dialogicitására – egy, az Alföldben közölt kritika is rámutatott (Maros László,…
TovábbÁfra János
Áfra János 1987-ben született Hajdúböszörményben, jelenleg Debrecenben él. Sziveri János- és Gerecz Attila-díjas költő. Kötetei: Glaukóma (2012), Két akarat (2015), Rítus (2017), Termékeny félreértés / Productive Misreadings (2020), utóbbi egy Szegedi-Varga Zsuzsannával közösen jegyzett bilingvis művészkönyv. A KULTer.hu alapítója és 10 éven át főszerkesztője, jelenleg az Alföld egyik szerkesztője. Fotó: Som Balázs
Az örök jelen
Takács Zsuzsával Áfra János beszélget Áfra János: A korai Ady-impulzusok után – és azokat jócskán fölülmúlva – Pilinszky líranyelve és gondolkodásmódja gyakorolta Önre a legnagyobb hatást a 20. századi magyar költészetből. Az a tény, hogy gimnazista korában egy házban laktak, befolyásolta-e a költészethez való viszonya alakulását? Visszagondolva puszta koincidenciának tűnik, vagy inkább az isteni gondviselés…
Tovább