Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
medencében fejest ugrottminden hossz előttelolvasott egy versszakotés az ötven méter alattaz agyába véste ahány versszakannyi hossz amikor végzettaz uszoda büféjébenelszavalta az éppenjelenlevőknek ázott kéken maszatos papírokat hagyottaz öltöző szemetesében szabaduló aktus fény mocskolta be pedánsan rebbenő arcát a begyakorolt tekintély e fagyott héját hordágyon kiterített világunk ellenéresem képes felfogni az ellenállás jelentőségétbizalma szétmorzsolódik önző gesztusaiban…
Tovább
séta az égi ösvény felé a hóhatár alatti temetésekena fák címere fölöttnincs szükség kötelező szabályokraa kerület körvonalazásárafelesleges kötelezettségeink meghiúsításáraszigorúságrakönyörtelenségre csak az ösvényt kell megkeresniegy sziklás orom hátánkövetni egy sekély szakadékotegy száraz hasadékotdögevő madarakat hívni a halottak földjérehogy feldarabolt emberek– kiknek lelke már felszállt az égbe –testrészeivel táplálkozzanakazt hiszedegyikük te vagy az érzéketlenség felismerése eltévedt hajamban…
Tovább
látók nem emlékszik éjjeleinek egyetlen álmára se fekete betűk a sötétben egy tisztánlátó el tudná olvasni őket de tisztánlátót egyet sem ismer nyitva hagyja az ablakot amíg lehet de amíg a fenyőerdő csendje észre nem veszi a nyitott ablakot addig csak az ereiben utazó vér zúgását hallja a jó emberek egy eltűnőben lévő faj tagjai…
Tovább