Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Never Forget Valaha a rapszövegek visszatérő panelje volt,függetlenül attól, hogy amcsi gengszterek,vagy magyar panelcsávók nyomták,hogy én, én, én,én nem felejtettem el, honnan jöttem,és soha nem is fogom, persze, evidensen,de arra nem gondoltak ezek a kemény MC-k,hogy azért vannak pillanatok,amikor az ember mégiscsak elfelejti, honnan jött,elengedi magát, magabiztos lesz,bizonyos időre, percekre, esetleg órákra,ne adj’ Isten, napokra,a…
Tovább
Hortus Conclusus Térey Jánosnak Az a szó, hogy föld, nem tudom, mikortóljelenti csak az elomló, barnás rögöket,a sárga homokot, a fehér csigaházakatrejtő tőzeget – ha egy dinoszauruszcsontotlelhetnék! –, a sarat, gumicsizmákfagyott talpnyomait őrző, szilárd talajta lábunk alatt ebben a családban.Amíg csak az úgynevezett emberemlékezetér, a férfifelmenők fejében holdak,katasztrálisok vagy kataszteriek,négyszögölök, ha meglékelhetnéd koponyájukat,mindegyikük dombos,…
Tovább
Ballada a halálról Lehet a halál még annál is félelmetesebb, mint ahogy most gondoljuk? Meglehet. Meglehet. Egy tudományos kutatás szerint ugyanis az agy jóval tovább működik annál a pillanatnál, amikor a test már nem ad életjeleket. Jóval tovább. Az emberek pontosan tudják és érzékelik tehát, amikor más emberek megállapítják, hogy meghaltak. Pontosan tudják. Egy ember…
Tovább
A sirály balladája Az ébredés sokkal nehezebb, mint ahogyan azt bárki gondolná. A szem csupán helyzetjelző fényszóró. Ülni saját, már közömbössé vált, tehát érzékelhetetlen szagodban, a besüppedő matrac szélén. Vándorlás az üres szobákon át. Éhség nélküli evés, gépies kávé- adagolás. A mosogatás megnyugtató tárgyiassága, a kosz, majd a hab lefoszlása az edényekről, a tiszta,…
Tovább