Kulcsár Szabó Ernő: Mi a műalkotás? – Az irodalmi olvasás kérdései „Érdekes még egyáltalán, hogy »mi a műalkotás«? Vetődnek még fel kérdések az »irodalmi olvasással« kapcsolatban? Nem haladtuk meg ezeket a témákat?” – merülhet fel a kétség az irodalom- és kultúratudomány kurrens diskurzusainak hozzáértőiben Kulcsár Szabó Ernő legújabb könyvének problémafelvetését illetően, hiszen az irodalomtudomány (talán…
Tovább2024/6
Karácsonyi Zsolt verse
A szemünk előtt elvonulóról Nem gondolkodtam sokat, azonnal odamentem hozzá,bemutatkoztam, gyorsan le is tegeztem, pedig idősebb,akkor már sokkal idősebb volt nálam, mert egyértelműnektűnt már az első és utolsó találkozásunk előtt is,hogy már régóta egy másik időben van, és nem kezdtem elmondani, hogy valamikor a kilencvenes évek elejénhallottam először a verseit a Kossuth Rádió esti műsorában.…
TovábbSzita Szilvia versei
Földkábel Az ő nevében írom, bár úgyseolvasod: a lányod jól van,egyetemre jár, néha pincérkedik.Lehet, hogy téged is kiszolgált már. Nem veszi szájára azt a szót, hogy apu,de ettől még nem vagy egészen a múlté,hiszen szerepelsz minden adatlapján,és dacosan viseli köznapi vezetékneved. Úgy vonulsz végig az életén,mint egy földalatti vezeték,amelyet tisztességgel karban tart,ha már te őt…
TovábbStummer Attila versei
A szent Mindennap imádkozom, hogy meghaljatok,gyermekeim. Két legyet ütnénk egy csapásra:ti színről színre látnátok az Istent,és én is végre csak rá koncentrálnék. Kegyetlen dolgok köröznek a ketrecrácsai közt, pörög a pokoli program:rosszak lesztek, mindenképpen rosszak,hiába imáim, könyörgéseim. Értetek élek: nézem, ahogy esztek,utolsó lehet minden falat, nézem,ahogy alszotok, a mozdulatlanalvó test halott – szemem az Istené.…
TovábbTényleg szeretem a jalapeñót
Fél hatot beszéltünk meg Ákossal. Ez pont az az idő, amikorra kényelmesen odaérek a munkahelyemről, és ha iszunk két sört, meg eszünk egy zsíros kenyeret, utána otthon lehetek anélkül, hogy feltűnne, kocsmában voltam. Mondjuk nem tudom, miért rejtegetem. Igazából nincs már rá semmi okom. Azért zsíros kenyér helyett mégis inkább melegszendvicset szoktam enni, az nem…
TovábbTatár Sándor verse
Fel(eség)tételesmód Ha öregasszony lennél, azt mondanám:„a világ legcsodásabb öregassznya”– ez még vicces is lenne (kinek?!), deTe nékem sosem leszel összeaszva.Az én szememen, tudd, nem fog a korki – bár dioptria számos:szerelmem, látod (rágalom!),a vaksággal határos.Lelkesülnék ráncaidért,ha látnám egyszer őket,de hol van énnekem képzelmem annyi,mely mámikát csinálhatna belőled?Csak elnyúlik a szív kávéhabon, demegmarad (csak ne kavard)…
TovábbNyirán Ferenc versei
Meghasonlás Véget értek a zsoltáros évek, kiszáradttorokból csikorog a dal: hallass örömetés táncos vigasságot vélem, Uram, hogyörvendezzenek csontjaim, amelyeketösszetörtél – mondja, aztán csak bomlottanbámul a semmibe, égő szemmel, mertnapok óta nem aludt, mígnem valahogyfeleszmél, mintegy öntudatra ébred,de csalódnia kell, hiszen ez nem egyörömóda, csak bámul maga elé, minttemetésen az üres sírgödörbe, és rájön,hogy az egész…
TovábbSumonyi Zoltán versciklusa
Jó éjt, szülőhonom Katáng Mihály gyermekévei(1948 szeptemberétől 1956 novemberéig) I. Katáng Mihállyal egyidős vagyok. Együtt kezdhettük el az iskolát:olajos padló, farigcsált padok,amelyeket hány évig hány diákkarcolgatott, míg négy osztályt kijárt?!A döntött írólapján fönt kereklyukba tehette kalamárisát(mi már úgy mondtuk: tintásüveget),s egy mélyedésbe tollat, vágott tollszemet. II. Alatta még egy polc, egy keskenyebb,tarisznyáknak. – Kettőnknek iskola-táskája volt,…
TovábbSzélességi körök
A kilencven éves Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak…
TovábbGömöri György versei
Emlékeimben megmarad 1 Emlékezetemben megragadtaz a gyűlés a tornateremben,ahol eldőlt: holnap tüntetünka Varsóba szorult lengyelek mellett. 2 Emlékeimben megmaradlengyel nevem vokatívusza,és az is, ahogy azt kimondták. 3 És az a perc is megmarad,amikor Árpád Windsorbanmegörült nekem, magyarulüdvözölt és rám mosolygottErzsébet királynő. Egy szerelem alakváltozásai 1 (A bełzi palatina) A hosszú hajú száműzött magyarherceg, aki jól…
TovábbDav
Minden azzal kezdődött, hogy száz gömbölyűfejű delfin Ausztrália nyugati partja felé vette az irányt. A furcsa jelenségre először egy halászhajón figyeltek fel. A delfinek a parttól mintegy három-négy kilométerre gyülekeztek. Szorosan összebújva, egy helyben úszkáltak egymás körül, és farkuszonyaikkal a vizet csapkodták. A gomolygó csoport lassan közeledett a part felé. Egy óra elteltével már Dav…
TovábbAcsai Roland versei
Ekloga az aggodalomról Vergilius és Radnóti Miklós emlékére Első pásztor Aggodalom, mi a lényedet adja, barátom, a nyáronés a hideg teleken, de miért van ez így, ki tudója?Nyájad az itt legelészget a réten, a fűben, a csendesRákos vízénél, a patak partján, amikor kell,s hallgatod ott a patak csobogását lantodat áldva,és dalolásod az ősi patak viszi…
Tovább„nem vagyok igazi értelmiségi holott”
„…most aztán nézhetek magam után…”. Levelek Tar Sándorhoz, szerk. Lakner Lajos; Deczki Sarolta: Tar Sándor; „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”. Tar Sándor Az utóbbi évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy mind Tar Sándor élettörténete, mind pedig szövegei élénken foglalkoztatják az utókort. A 2005. január 30-án elhunyt szerző több kötete…
TovábbG. István László versei
Edward Munch: Sikoly Ne figyelj a halálfejet szorító kéz-satuabroncstalan holdívére, figyeld inkábba fehér elkenődéseket az arcomon, avulvaszájat, fölötte a konnektornyi orr,miféle villanyos sugárzás a vágy és aziszony közös tere, a türkizkék és narancssárgasávok örvény-ideje? S a távozó két gótikusalak csak azért van ott, hogy a szélenkettős felkiáltójellel hagyjon magamra. Az égnarancs lepedőhullámzás, a korlát három…
TovábbTerék Anna verse
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. júniusi száma
Alföld 2024/6. Verset Sumonyi Zoltántól, Terék Annától, G. István Lászlótól, Szita Szilviától, Stummer Attilától, Acsai Rolandtól, Karácsonyi Zsolttól, Tatár Sándortól, Nyirán Ferenctől, Gömöri Györgytől, prózát Benedek Szabolcstól és Lipcsey Emőkétől közlünk. Kilátó rovatunkban két nagyinterjú jelenik meg: Kulcsár Szabó Ernővel Sipos Balázs és Szabó Marcell, Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban Balogh Gergő a…
Tovább