Tatár Sándor verse

Fel(eség)tételesmód Ha öregasszony lennél, azt mondanám:„a világ legcsodásabb öregassznya”– ez még vicces is lenne (kinek?!), deTe nékem sosem leszel összeaszva.Az én szememen, tudd, nem fog a korki – bár dioptria számos:szerelmem, látod (rágalom!),a vaksággal határos.Lelkesülnék ráncaidért,ha látnám egyszer őket,de hol van énnekem képzelmem annyi,mely mámikát csinálhatna belőled?Csak elnyúlik a szív kávéhabon, demegmarad (csak ne kavard)…

Tovább
Nyirán Ferenc versei

Meghasonlás Véget értek a zsoltáros évek, kiszáradttorokból csikorog a dal: hallass örömetés táncos vigasságot vélem, Uram, hogyörvendezzenek csontjaim, amelyeketösszetörtél – mondja, aztán csak bomlottanbámul a semmibe, égő szemmel, mertnapok óta nem aludt, mígnem valahogyfeleszmél, mintegy öntudatra ébred,de csalódnia kell, hiszen ez nem egyörömóda, csak bámul maga elé, minttemetésen az üres sírgödörbe, és rájön,hogy az egész…

Tovább
Sumonyi Zoltán versciklusa 

Jó éjt, szülőhonom Katáng Mihály gyermekévei(1948 szeptemberétől 1956 novemberéig)  I. Katáng Mihállyal egyidős vagyok.    Együtt kezdhettük el az iskolát:olajos padló, farigcsált padok,amelyeket hány évig hány diákkarcolgatott, míg négy osztályt kijárt?!A döntött írólapján fönt kereklyukba tehette kalamárisát(mi már úgy mondtuk: tintásüveget),s egy mélyedésbe tollat, vágott tollszemet. II. Alatta még egy polc, egy keskenyebb,tarisznyáknak. – Kettőnknek iskola-táskája volt,…

Tovább
Szélességi körök

A kilencven éves Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak…

Tovább
Gömöri György versei

Emlékeimben megmarad 1 Emlékezetemben megragadtaz a gyűlés a tornateremben,ahol eldőlt: holnap tüntetünka Varsóba szorult lengyelek mellett. 2 Emlékeimben megmaradlengyel nevem vokatívusza,és az is, ahogy azt kimondták. 3 És az a perc is megmarad,amikor Árpád Windsorbanmegörült nekem, magyarulüdvözölt és rám mosolygottErzsébet királynő. Egy szerelem alakváltozásai 1 (A bełzi palatina) A hosszú hajú száműzött magyarherceg, aki jól…

Tovább
Dav

Minden azzal kezdődött, hogy száz gömbölyűfejű delfin Ausztrália nyugati partja felé vette az irányt. A furcsa jelenségre először egy halászhajón figyeltek fel. A delfinek a parttól mintegy három-négy kilométerre gyülekeztek. Szorosan összebújva, egy helyben úszkáltak egymás körül, és farkuszonyaikkal a vizet csapkodták. A gomolygó csoport lassan közeledett a part felé. Egy óra elteltével már Dav…

Tovább
Acsai Roland versei

Ekloga az aggodalomról Vergilius és Radnóti Miklós emlékére Első pásztor Aggodalom, mi a lényedet adja, barátom, a nyáronés a hideg teleken, de miért van ez így, ki tudója?Nyájad az itt legelészget a réten, a fűben, a csendesRákos vízénél, a patak partján, amikor kell,s hallgatod ott a patak csobogását lantodat áldva,és dalolásod az ősi patak viszi…

Tovább
„nem vagyok igazi értelmiségi holott”

„…most aztán nézhetek magam után…”. Levelek Tar Sándorhoz, szerk. Lakner Lajos; Deczki Sarolta: Tar Sándor; „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”. Tar Sándor Az utóbbi évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy mind Tar Sándor élettörténete, mind pedig szövegei élénken foglalkoztatják az utókort. A 2005. január 30-án elhunyt szerző több kötete…

Tovább
G. István László versei

Edward Munch: Sikoly Ne figyelj a halálfejet szorító kéz-satuabroncstalan holdívére, figyeld inkábba fehér elkenődéseket az arcomon, avulvaszájat, fölötte a konnektornyi orr,miféle villanyos sugárzás a vágy és aziszony közös tere, a türkizkék és narancssárgasávok örvény-ideje? S a távozó két gótikusalak csak azért van ott, hogy a szélenkettős felkiáltójellel hagyjon magamra. Az égnarancs lepedőhullámzás, a korlát három…

Tovább
Terék Anna verse

Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. júniusi száma

Alföld 2024/6. Verset Sumonyi Zoltántól, Terék Annától, G. István Lászlótól, Szita Szilviától, Stummer Attilától, Acsai Rolandtól, Karácsonyi Zsolttól, Tatár Sándortól, Nyirán Ferenctől, Gömöri Györgytől, prózát Benedek Szabolcstól és Lipcsey Emőkétől közlünk. Kilátó rovatunkban két nagyinterjú jelenik meg: Kulcsár Szabó Ernővel Sipos Balázs és Szabó Marcell, Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban Balogh Gergő a…

Tovább