A szociális munkás borítékban nyújtja felém a termálfürdőbe szóló belépőjegyet, mondván, adomány, a múlt héten kaptunk húsz darabot. Biztos el fogom adni az interneten. Kinek jutna eszébe termálfürdőbe menni ilyen körülmények közt? A szociális munkás bólogat, nyugodtan nevezzem csak meg, mondjam ki az érzéseimet. Csak el kellene menni fürdeni azoknak a nőknek, gondolhatta. Biztos eszméletlenül…
Tovább2025/3
Pintér Lajos versciklusa
Versek egy régi füzetből Graffiti (Rajz őszi tűzfalon) Hol a pipacs már? Hol van a tünde,a röpke?Anyja, a koranyár fölvette,fényben fürdette!Hol a pipacs már, hol van a tünde,a röpke?Rozsdált levél a gyalogúton:nyárfalevél, akáclevél. Fölveszek, kezemmel fényesítekegy didergő vadgesztenyét. A hegyi úton nem jön ember senki,csak az őszi szél szalad, beszél,csukja, nyitja a kertkaput.Ázik a hordó,…
TovábbHitvallás Móriczról
Baranyai Norbert: A közlés művészete. Tanulmányok Móricz Zsigmondról Az újraolvasott nyugatosok sorában némi megkésettséggel került a kutatók látóterébe Móricz Zsigmond. A kétezres évek eleje óta a nemcsak a szövegek alapos újraolvasása, hanem az életrajz tényeinek, az akkoriban kiadott Móricz-naplók és az interneten közreadott levelek fényében kerül új megvilágításba a gazdag, bár szerzőjük szerint sem egyenletes…
TovábbArchívumok és emotikonok
Bódi Katalinnal, Guld Ádámmal, Pataky Adrienn-nel és Szilágyi Zsófiával Szirák Péter beszélget Szirák Péter: A levélről szóló minikonferenciánk előadásait Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem docense, Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem professzora és Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense tartották. A most következő kerekasztal-beszélgetésen kiegészülünk Pataky Adrienn-nel, az ELTE biopoétikai kutatócsoportjának tagjával, az Irodalmi Magazin és…
TovábbGömöri György versei
Jövőképtelenül Az Antarktiszon egyre fogy a jégaz óceán is egyre melegebbTexasban egy roppant szélviharelkap szétszaggat épületeketde még ennél is rosszabb várható:vegyi anyaggal szennyezett folyóés mindent felperzselő napsugárlétharc ami az unokákra vársírva fakad az agg politikusmert látja már az alattomos jövőtszívét szorítja gond és félelemde már nem múlik rajta semmi semmi sem Baljós előjelek Óriási szíjhal…
TovábbHalmai Tamás versei
Metanoia Az Angyal megtérmindahány pillanatban. Kezes, hiszenkézmű a fény. A bűntudatgőgjében feredőzünk. Dúdoltunkban a testfeledi, hogy anyag. A világ ölelésből készül.Legszebb rózsa a tulipán. Legszebb tulipán az idő.Legszebb idő a rózsa. Dűnékből álmot Szárnyát a szamár lecsatolja,vihesse hátána templomtoronyra való keresztet. Lehántja az ember isa sötétet magáról.De ő a sötét, és a fényt hántotta le.…
TovábbAz emlékezés és felejtés könyve
Pataki Viktor: Az emlékezet rétegei. Tanulmányok Oravecz Imre költészetéről Már az Oravecz Imréről szóló első, Kulcsár-Szabó Zoltán által írt monográfiában is visszatérő szempont volt az elemzett kötetekben, versekben megjelenő emlékezet tematikus, illetve az emlékezés poétikai, versalakító működésének vizsgálata. Ez a szempont a jóval később megkezdődő prózai életmű vizsgálatakor is meghatározó maradt, így tehát nem előzmény…
TovábbKorpa Tamás versciklusa
Tranzakciók V. álmomban: veterán kolibrim kalitkájánáljártam. hajszálvékony csőből potyogott száraz csőrébea nektár.álmomban: ahol már mindig tavaly van, olyan volta szobám.dáliadaráló a pulton, dúsan erezett szivacs,kőszín zakó a vállfán. a kereszthuzat munkássága,ha végül megmoccan. * kontakthibás csillag. parázslik, kihuny, föl-parázslik. * a bőröd egy ideig archiválja, hogy tiszta erőbőlmegszorítottalak. * kinyitja az ablakot, beereszti akallódó ékezetet.…
TovábbSzijj Ferenc
A palackok Kopogtatás, de Fakelman nem hitte, hogy az ő ajtaján kopogtatnának, azt gondolta, egy harkály talált valamit egy fában, mondjuk egy csillogó ezüstgyűrűt, azt akarja kiszedni, elsőre nem ment, de másodszor is próbálkozott. Harmadszorra világos lett, hogy nála kopogtatnak, nyilván eltévesztették az ajtót vagy a házszámot, vagy a házszám stimmel, de másik utca, vagy…
TovábbÁgoston Tamás versei
Pascal Pascal úr, mondta az apát, aki olvasta az értekezését.Fiam, mondta az orvos, aki megvizsgálta ödémás lábát.Blaise, mondta a nő, aki szeretkezni akart vele.A halálos ágyán, később, nem emlékezett a nevére.Nyúl, mondta, és Isten csodát tett.A tenyésztő, aki most ketrecben tartja,állítja, hogy Pascal úr boldog,olyan okosan néz, mint aki gondolkodik.Az étvágya kitűnő. A kiasszonyok fűvel…
TovábbZávada Péter versciklusa
Éngép Ahogy jövök szembe, mikor közeledem, leveleken átszűrődő hártyafényben, ágak árnyékrácsaitól csíkozottan, mintha az arcomra varrtak volna egy másik arcot. Mintha a fejemre építettek volna egy eleven húsmaszkot, vagy még inkább, mintha soha nem is lett volna arcom. Ha voltam is valaki korábban, már nem emlékszem rá, nem tudom, hogy néztem ki, az emlékek helyén…
TovábbArticsókaszív
A jeruzsálemi articsóka magyarul csicsóka, tehát krumpli. Semmi levél, semmi szív. Az articsóka alakjától is iszonyodik, ahogy a levelek körülölelik a belsőt, mint egy önmagát megevő szörnyeteg. A kényszeres szimmetriája taszítja, a fraktál, ami beszív és nem ereszt. Most, hogy újrakezdi az életét, ez is fricskának tűnik. Bezzeg a természet erőfeszítés nélkül újrateremti a tökéletes…
TovábbA távolság szóródása
A Bodensee keleti partvidékét gyakorlatilag egy országhatárokon áthúzódó agglomeráció teríti be: Lindau, Hörbranz, Lochau, Bregenz, Hard, Lauterach egybefonódásában úgy sétálunk át egyik településről a másikra, sőt egyik országból a másikba, hogy az szinte észre sem vehető. Várakozunk a piros lámpánál, közvetlenül a bal oldalunkon közlekedési tábla jelzi Lochau végét, miközben a kereszteződés túloldalán már Bregenz…
TovábbFellinger Károly versei
Túl az áttetszőn János anyja túl van a nyolcvanon, úgyérzi, buszmegálló a világ vége,sietnie kell, nehogy lekésse abakancslistás kirándulást, mióta megműtötték, záratlan kapu lett aszája, óvja meg Isten a kígyót is az ilyen fájdalomtól, mondogatjaimádkozás közben, ha elfelejti a szent szöveget, régen, hogyha beteg volt, és szajkózta, hogy meghal, vagy legjobb lenne már feladni, valójában tízkörömmel kapaszkodott az életbe, de…
TovábbJenei Gyula verse
Vécépapíros, izzadós százötven guriga vécépapír. vagy kétszáz. az elég sok. egybeépített szekrény félig megtelik, és mindenki boldog lesz,vagy legalábbis megnyugszik a szerkesztőségben, mertnéhányan ebből arra következtetnek, hogy a kiadó hosszútávratervez, és nem áll szándékában eladni a napilapot. egyelőre.s az is valami. megmaradni, túlélni a következő hetet, hónapot.fizetésre várni a pénztárszoba előtt, mert egyszerre csakegy mehet…
TovábbGergely Ágnes verse
Szent István-park, háború Mikor a parkra rávetül az éj,együtt nyugszik le játék és veszély. Zsendül a reggel és a fény vele,lassan leér az álmok ideje. A fiú öklöz, modellt áll a lány,kutya futkos egy röplabda után. Az éter férfihangja nem ereszt.„Légiveszély. Budapest. Budapest.” A pincemélybe süllyed a tüdő.A park üres. Lezárja az idő. És felnyúlnak…
TovábbEsztétika, etika, politika
Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az atnik esztétikában, retorikában és poétikában Az Iliász utolsó énekében a nagy Priamos király útnak indul, hogy fia holttestét kiváltsa az akháj táborból. Hektór már tizenkét napja fekszik temetetlenül Akhilleus sátra mellett, aki a tetemet dühében harci szekere után ráncigálja körbe barátja, Patroklos sírhalmánál. Patroklos temetése után furcsa bénulás…
Tovább
















