Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Nádasdy Ádámmal Horváth Imre Olivér beszélget Horváth Imre Olivér: Hogy utaztál? Nádasdy Ádám: Nagyon kényelmesen utaztam. IC első osztályra vettem jegyet, mert gondoltam, hogy kevesen lesznek, de sokan voltak. Egy dolog zavart, hogy szemben velem egy idősebb hölgy ült, aki láthatóan nagyon szeretett volna beszélgetni. De hát énnekem meg munkám volt, és volt wifi a…
Tovább
Madách Imre: Az ember tragédiája. Eredeti szöveg Nádasdy Ádám prózai fordításával Látens hiányérzet támadna az emberben, ha Madách Imre születésének bicentenáriuma új Tragédia-kiadás nélkül telt volna el. A Madách-évfordulók rendre „kitermelik” a maguk reprezentatív Tragédia-edícióit, amelyek – kialakításukban, külalakjukban, szövegfelfogásukban, filológiai apparátusukban – valamilyen módon eltérnek, jó esetben kiemelkednek a korábbi évek-évtizedek kiadásrengetegéből. Bevezetésként hadd…
Tovább
Mit őrzünk a klasszikusokból: tartalmat vagy formát? Apámtól örököltem egy régi kötetet, „A Könyvnap könyve 1930”. Három mű van benne: Bánk bán, Csongor és Tünde, Az ember tragédiája – vagyis „a három klasszikus magyar dráma”. Ebben a kötetben olvastam el őket iskolás koromban. Aztán úgy hozta a sors, hogy a Magvető Kiadó megbízásából a „Színház…
Tovább
Inspiráló, ámde „veszélyes” is az ótestamentumi keretszínek által körülölelt „emberiségtörténet”-et bonyolult elméleti képlettel dinamizáló remekművet a 20-21. század konkrétumaival hozni kapcsolatba, amiképpen például a két világháború közti Németországban színre vitt Tragédia falanszter-színét cirillbetűs feliratok révén azonosították a szovjet Oroszországgal, vagy amiképpen az űrjelenet komolyan vehetőségét is gazdagíthatta az űrhajózás valósága. Annak idején, az 1950-es évek…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A 19. századi irodalmi mező és irodalmi termelés kutatói között nincs teljes egyetértés abban a tekintetben, hogy az irodalom demokratizálódásának folyamatában az 1840-es évek, vagyis a népiesség játszott-e fontosabb szerepet, vagy inkább az 1850-es évek, amikor a napilapok regényigénye fölgyorsította az…
Tovább
Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…
Tovább
Závada Pál: Apfelbaum – Nagyvárad, Berlin Hogyha az olvasó kezébe veszi a Závada-oeuvre egyes szövegeit, rendre a 20. század vészterhes évtizedei, egyéni és kollektív tragédiák, viszontagságok, útkeresések tárulnak elé. Kényszerpályák, sorsfordító történések, kataklizmák. Életsorsok alakulása, kacskaringói a történelem viharában. Mindez az aktuális kötet esetében is érvényes, a formát tekintve azonban mégis rendhagyó munkáról beszélhetünk az…
Tovább