Jól megmutatni

Gerőcs Péter: Werkfilm Ha Gerőcs Péter most itt ülne velem szemben, szerintem békésen megegyeznénk abban, hogy az irodalomszemléletünk nem áll igazán közel egymáshoz. Én ösztönös, zabolátlan szerző vagyok, ő – előre jelzem, minden további következtetést a szövegeiből vagy legfeljebb az interjúiból fogok levonni, ilyen módon tehát szubjektív megfigyelések lesznek csupán – nagyon művelt, filozofikus gondolkodású,…

Tovább
Kortárs fórum: a szerző és a kritika viszonya (1.)

Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Kiss Tibor Noé: Természetesen követem a regényeim fogadtatását, a honlapomon igyekszem archiválni a történéseket. A kritikáktól nem várom, hogy közvetlen hatással legyenek az írásművészetemre, arra…

Tovább
Fénykalligráfiák

A fotóról szóló elméleti írások egyik leggyakrabban hivatkozott darabja az 1931-ben megjelenő A fényképezés rövid története Walter Benjamintól. A cím keltette el­várásokkal szemben Benjamin írása nem fotótörténeti esszé, hanem könyvismertetés: a szerző öt, akkoriban frissen megjelent fotóalbumot tekint át. Szilágyi Sándor (Benjamin messianisztikus kultúrkritikája = Uő.: A fotográfia [?] elméletei, Bp., Vince, 2014, 236.) a…

Tovább
Vesztesek rezervátuma

Gerőcs Péter negyedik kötete, a Győztesek köztársasága profi munka. Értem ezen azt, hogy szerkezete átgondolt, jól felépített, hétköznapi nyelvhasználata pedig – az egyik rontott nyelvű fejezetet leszámítva – gördülékeny, letisztult. A társadalom szűk metszetének tablóját, ugyanakkor egy félbe- (vagy függőben) maradt karrier történetét tartjuk kezünkben, krónikát arról, hogyan valósítja meg mind konkrétabb formát öltő vízióját…

Tovább