Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Hidas Judit: Nem vagy többé az apám „A fiú épp arról magyarázott, hogy nem szabad lebecsülni a minőségi lektűr jelentőségét, mivel nagy tömegekhez elér, és befolyásolja az emberek gondolkodását.” (130.) Ez, a kötet szempontjából önreflexívnek is nevezhető megállapítás Hidas Judit új regényének egyik szereplőjétől származik, akivel Eszter, a regény főhőse, egyetemi évei alatt és után…
Tovább
Alföld 2023/6. A júniusi Alföld szépirodalmi rovatában Parti Nagy Lajostól drámaszöveget, Harcos Bálinttól prózaversciklust, Tatár Sándortól, Gáti Istvántól, Fenyvesi Ottótól, Gellén-Miklós Gábortól és Gerevich Andrástól verset, Kiss Noémitől és Zsembery Borbálától prózát, Juhász Tibortól pedig szociográfiarészletet olvashatnak. A Tanulmány rovatban Lőrincz Csongor környezetpoétikai, Smid Róbert pedig zoopoétikai szemszögből értelmezi Bodor Ádám regényeit. Mercs István Móricz…
Tovább
Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Krusovszky Dénes: Minőségi kritikai élet nélkül nincs minőségi irodalmi élet sem. Vagy még egyszerűbben: kritika nélkül nem létezik kultúra sem. A kritikusszidás egy olyan gyakorlat,…
Tovább
Alföld 2021/5. Májusi számunk középpontjában ezúttal a városi identitások állnak, elsősorban a debreceni, illetve alföldi építészet, épített kultúra, valamint ezzel is összefüggésben olyan szerzők írásművészete, mint Borbély Szilárd és Térey János. Borbély művészetéről egy nagyobb szabású kerekasztal-beszélgetés szól, Térey posztumusz memoárjáról pedig Szirák Péter és Horváth Péter írásai adnak számot. Mindezeken túl remek elbeszélésekkel és…
Tovább