Kívül-belül gyász

Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…

Tovább
Akárkik a Dóm téren

Jenei László: Bódultak Jenei László legutóbbi regénye internacionális bódulat. Nemzetközi, mert a mű hátterét a nagypolitika eseményei, az ideológiák tettekig fajuló akciói adják: ezekre épül a cselekmény, ezek motiválják, mozgatják a szereplőket, vagy legalábbis alapos ürügyül szolgálnak az 1936 nyarán játszódó regényben. Nemzetközi a szereplők mezőnye is: francia Yves, a baloldali nyelvtanár; algériai francia Simone,…

Tovább
Az alakban nem létező esztétikája

Nádas Péter: Arbor mundi Nádas Péter kiterjedt esszé- és publicisztikai munkássága vagy, tágabban, de egyben pontatlanabbul fogalmazva: az életmű nem-fikciós tartományai jó ideje élénk figyelemben részesülnek, időnként komoly visszhangot is kiváltva a hazai irodalmi életben. Az esszéket, közéleti érdekű írásokat, feljegyzéseket, „cetliket” egybegyűjtő kötetek az 1990-es évtizedtől követik többé-kevésbé szabályos ritmusban egymást: az életműsorozat Esszék…

Tovább
Utazók

Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó, ford. Blaschtik Éva; Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás, ford. Alföldy Mari Giorgio Agamben magyarul 2019-ben megjelent Ami Auschwitzból marad című tanulmányát azzal kezdi, hogy bár a kutatásoknak köszönhetően a soáról szerzett történelmi tudásunk viszonylag kialakultnak mondható, a népirtás etikai és politikai vonatkozásáról mindez nem mondható el. Agambennek ez a könyve…

Tovább
„Pszichedelikus minimál”

Halász Rita: Mély levegő Vera, a Mély levegő elbeszélője és főszereplője történetébe akkor csöppenünk bele, amikor visszaköltözik apjához két óvodás kislányával, házassága válságának mélypontján. Fiatalkori álmok meghiúsulása, rossz szülői minták, kudarcok a szülői szerepben, verbális és fizikai bántalmazás, megcsalás: olyan forgatókönyv kezd kibontakozni, amely a környezetünkből, a saját életünkből, a női sajtóból, a közösségi oldalak…

Tovább
Zoli meg én

Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…

Tovább
A krematórium csendes környéke

Biró Krisztián: Eldorádó ostroma „Kiket hamvasztottál el magadban?” – kérdezi Biró Krisztián Csendes környék című abszurd idilljében, mely a városokként elgondolt testekbe beépülő krematóriumokról szól. Az emlékezet tereit konkretizáló metafora egyre erőteljesebben terjed ki az irodalmi szövegek létmódjára és a történelemszemlélet, a hagyomány emlékezésstratégiáira is. A vers valamiféle krematóriuma az érzelmeknek, a retorikai korlátoknak, a…

Tovább
Migrációs nyomás

Tompa Andrea: Haza Nem kell nagy újságolvasónak lenni, hogy tudjuk, kevés aktuálisabb téma van a mai Európában, mint a migráció. Milliók kelnek évről-évre útra, hagyják hátra ideiglenesen vagy örökre az otthonukat, sokféle okból: van, aki menekül, van, aki kalandra, új tapasztalatokra vágyik, van, aki szeretne jobban élni, tanulni. Mindnyájan úgy érzik: menni muszáj. Közös az…

Tovább
Gyónás

Peer Krisztián: Más tolla; Vida Kamilla: Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal Vida Kamilla és Peer Krisztián költeménye között felszíni hasonlóságok, mélységbeli különbségek, felszíni különbségek és mélységbeli hasonlóságok egyaránt vannak. Azonban hogy egy-egy jelenséget hová is kellene sorolnunk ezek közül, arról már nem olyan egyszerű dönteni. A „fasz” szó szerepeltetését például hajlamosak lennénk pusztán felszíni…

Tovább
Köztes terek nyomában

Kutasy Mercédesz: Párduc márványlapon. Barangolások a latin-amerikai irodalom és művészet határterületein „Kereteinkből kiláthatunk-e? / Függéseinkből kilábalunk-e? / Hálók, csomók és elágazások, / magunk vagyunk, mert mi vagyunk mások”, írja Szabó T. Anna Ár: új versek című kötetében (Magvető, 2018); már a Keretek első strófájában is a címadó szó jelentésrétegeit járja körül, egyszerre beszél az ember…

Tovább
Táncórák idősebbeknek és haladóknak

Jorge Luis Borges: Tangó, ford. Kürthy Ádám András 2019 novemberében jelent meg Jorge Luis Borges Tangó című kötete magyarul Kürthy Ádám András fordításában, amely a Jelenkor Kiadó rendkívül ambiciózus Borges-összkiadásának izgalmas intermezzója. Borges művei hazánkban a hetvenes évektől jelennek meg önálló kötetben, az első ilyen a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában publikált Körkörös romok. A nyolcvanas…

Tovább
Van. Volt. Lesz?

A Jelenkor áprilisi számának margójára Határvonal. Vissza- és előretekintés. Vissza- vagy előrehaladás. Jelen, múlt, jövő és egyensúly vagy annak hiánya. A Jelenkor áprilisi számának indító gondolatai ezek. Kukorelly Endre Strand 3 című versében végképp összemosódik a lírai én és az olvasó érzésvilága, hiszen mire sem vágyódik manapság jobban az ember, mint a világ felfordulását okozó…

Tovább
Könyvek karácsonyra 5. – Diótörő

Varró Dániel, Szegedi Katalin: Diótörő (Jelenkor) Vitathatatlan, hogy E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje az egyik legszebb karácsonyi történet, amit advent idején olvashatunk. Az időről időre megjelenő Diótörő-feldolgozásokban életre kelt különböző valóságok, létszférák közötti közlekedés lehetősége, a fiúknak és lányoknak egyaránt izgalmas történetszövés pedig lehetővé teszi, hogy ez a mese…

Tovább
Megtanullak élni

Biró Krisztián első verseskötetéhez A halk szavú, újszürrealista, vallomásos líra egy Duna-parti kávézóban dolgozik,ahonnan véget nem érő hajókatasztrófákra látni. Neveket nem jegyez meg,de bocsánatot kérni tud bármiért. Olyan már, mintha köszönne. A halk szavú, újszürrealista, vallomásos lírának már egyrendes, véges katasztrófa sem jár ki, mert milyen világvége az,amit a kutya reggelre lehord a lépcsőről? Ilyen.…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. júniusi száma

Júniusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. június Szépirodalom ORAVECZ IMRE: Alkonynapló (kisprózák)KRUSOVSZKY DÉNES verse: Áttetsző viszonyokG. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Tigris; FarkasNYÍRI KATALIN: Lélegzet; Cukrászda (novellák)GEREVICH ANDRÁS verse: Sikertelenül Francis Bacon nyomábanHALMOSI SÁNDOR versei: Annyi gyümölcsfát; Dobogó kő; Aztán szétszéledünk; JustieJENEI GYULA verse: HelyzetekVERÉB LÁSZLÓ: Jean Val Jean (novella)NAGY LEA versei: Elhullott madár; The shiningFODOR…

Tovább
A radír titka, a feleslegtermelés poétikája

Bartók Imre: Jerikó épül Bartók Imre Jerikó épül című regénye az utóbbi időszak egyik legkülönösebb sor­sú alkotása, melynek eddigi, röpke egy esztendőt felölelő fogadtatástörténete ugyan­akkor nagyon is szimptomatikus, amennyiben felmutatja a kortárs irodalmi nyilvánosság működésének több törvényszerűségét. A mű megjelenését felfokozott várakozás övezte, amely egy, a születési idejét tekintve még mindig a „fiatal” prózaírók nemzedékéhez…

Tovább
Borges (reloaded): ugyanúgy másképp

„Valaki más írta azokat a könyveket” (557.) – ez a kijelentés, amelyet a frissen fordított Önéletrajzi jegyzetek tartalmaz, tökéletesen példázza Jorge Luis Borges irodalomhoz való hozzáállását, úgymint önmagával ápolt kritikus viszonyát. A ma­gya­rul először olvasható mű az argentin szerző szövegeit évek óta gondozó Scholz László kitartó munkáját dicséri, ezúttal a Jelenkor Kiadónál megjelent Jól fé­sült…

Tovább
A csattanó margójára

Ha a kilencvenes évek amerikai prózatermésének legjelentősebb alkotását kellene megneveznem, habozás nélkül David Foster Wallace Végtelen tréfa (Infinite Jest, New York, Little, Brown & Co., 1996) című könyve mellett tenném le a voksomat. Ennek okai közül talán a legfontosabb, hogy Wallace töredékben maradt élet­mű­vének legfontosabb darabja megjelenésekor irodalmi eseményszámba ment, s en­nek az eseménynek a…

Tovább
Kés, amint a papírba hasít

Gyerekkoromban a nagymamám lakásának nagyszobájában, a fő helyen álló, de már ritkán használt íróasztalon néhány fotó és egy régi, íves alakú tintaitató mellett feküdt egy papírvágó kés. Mindig megnéztem, különös jószág, már az is furcsa volt, hogy fából készült a pengéje, és hát mit is lehet vele kezdeni? Levelet felnyitni, persze, de azt otthon meglehetősen…

Tovább
Beköltözni a zuhanásba

Nem könnyű olvasmány. Závada Péter verseskönyvének koherens, intellektuális nyel­ve amellett, hogy új világok felépítésének igényével lép fel, egy olyan költészeti hagyományt is megszólítva teszi ezt, amely nem a közvetlen elődöké; a kötet ver­seinek nyelve nem a 2000-es vagy az 1990-es évek uralkodó lírai megszólalásmódjaihoz áll közel, sokkal inkább a modern és későmodern költészet legjelentősebb alkotásaival…

Tovább
Élfények és derítőlapok

Részletek. Szeretném a részletekkel kezdeni. És befejezni is majd a részletekkel fo­gom. Nem is merészkedhetek ennél tovább. Úgy gondolom, Nádas Péter tekintélyes memoárját a két, barna kötéstáblába fogott tömb és a tagolatlan, gigantikus szö­vegfolyam ellenére is az eljárások, közelítésmódok sokasága, a reprezentációs mó­dok sokfélesége, a részek, rétegek egymás mellé, egymásra, egymásba helyezése szervezi. Ezek a…

Tovább
„Ki szórta szét ki szórta szét”

Ha halomba hordanánk Tolnai tárgyait, jól megnézett, kifigyelt, széttapogatott vi­lág­darabjait, a karfioltól a kályhakönyökcsőig, a ciklámenceruzától az ecetgyár ké­mény­éig, beleértve a péppé sodort fonáldarabot és a bácskai földutak rögtaréjait is, és ha mindezeket, most már mint szavakat számtalanszor kimondanánk, s mint ő, ízlelgetnénk, ismételgetnénk a hangsúlyozás, nyomatékosítás, funkciógyakorlás örö­mével, könnyen támadhatna az az érzésünk, hogy…

Tovább
Tátongó űr, avagy a részletek esztétikája

A minden és a semmi között ingadozik Roberto Bolaño posztumusz kötete, az öt könyvre oszló 2666. A regény 800. oldalán „végre eljutottunk Archimboldi húgához, Lotte Reiterhez” – gondoltam, most végre fény derül mindenre, az összes ed­digi látszólagos összefüggés alátámasztást kap, vagy éppen megsemmisül, az ezernyi részlet és szereplő végre összeáll, és megértem, mire ment ki…

Tovább
Történetnyi súly

Immár öt kötettel büszkélkedhet a Horizontok-sorozat, a Fiatal Írók Szövetsége és a Jelenkor Kiadó által életre hívott kezdeményezés, melyet Izsó Zita, Lesi Zoltán, Ur­bán Bálint és Zelei Dávid szerkesztenek. A Világtalanul? című világirodalomkritika-kötet és a portugál João Tordo Memory Hotelje (mindkettő 2015) után idén két versfordítás-gyűjtemény is megjelent, a Nobel-díjas ír Seamus Heaney Élőlánc, va­lamint…

Tovább
Hasonlatgépezet

Egyes számú döntés: nem fogok Závada Péter pályájának korábbi vagy párhuzamosan futó rétegeiben viszonyítási pontokat keresni a Mész című verseskötethez. A kötetborító egy befelé vezető utat kínál fel – a bejárat, a felfelé induló lépcsők még látszanak, az, ahová visznek, nem: engem persze az érdekel, ami odabent van.

Tovább
Bóbita, Bóbita, dance!

A regény 466. oldalán a tizenkét éves Labancz Bianka – az Asztalizenéből ismerős, majd futólag a Protokollban is feltűnő étteremtulajdonos, jelenleg konyhabútorstúdió-vezető Labancz Győző kisebbik lánya – végigméri elrablóját: „Száznyolcvan cen­ti magas, vízilabdás alkat. / Hosszú lábát lefelé szűkülő / Piros nadrágba bújtat­ta. A piros nadrágot / A férfiakon, vagyis a piros nadrágos / Férfiakat……

Tovább
Sal Hungaricum avagy a mesemondás sója

Kénytelen vagyok röviden mellébeszélni a mesélős kedvű Nádas Péter megejtően kar­csú, Forgách András kedves vonalvezetésű rajzaival ékesített esszékötetének, Az élet sójának. Mivelhogy nem tudom nem szóvá tenni a szerző kétezres években szü­letett esszéinek jellegzetes hanghordozását, a jellegzetesen hordozott hang té­makezelésének néhány jellemző példáját. Horthy István özvegye, vagy ha úgy jobban tetszik, a kormányzó Horthy Mik­lós menye,…

Tovább