Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Jókai Mór emlékezete, szerk. Margócsy István Ha a 19. századi magyar olvasókat megkérdeznénk, ki a magyar irodalom legismertebb alakja, Petőfi Sándor neve mellett valószínűleg a legtöbben Jókai Mórt említenék meg. A mai átlagos olvasó azonban jó, ha az iskolapadban felszedeget néhány rá vonatkozó információmorzsát, melyeket felnőttkorára vagy elfelejt, vagy – ha kedvet is kap –…
Tovább
Petőfi Sándor emlékezete, szerk. Margócsy István Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg a költő irodalmi fogadtatását középpontba állító forrásgyűjtemény, amelyet Margócsy István szerkesztett. A Petőfi Sándor emlékezete című antológia szimbolikus kezdő darabja az Osiris Kiadó a magyar irodalom legjelesebb alkotóinak (irodalmi) emlékezetét feldolgozó kiadványcsoportjának. A kiadó az egyes írókat középpontba állító monográfiák mellett…
Tovább
Bényei Péterrel, Falcsik Marival, Kukorelly Endrével és Margócsy Istvánnal Lapis József beszélget* Lapis József: Szeretettel köszöntök mindenkit a Debreceni Költészeti Fesztivál keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Petőfi Sándorról fogunk beszélgetni. Röviden bemutatnám a beszélgetés résztvevőit: Margócsy István professzor úr az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról, számos Petőfivel kapcsolatos könyv szerzője; Falcsik Mari költő, műfordító, a Petőfi-költőversenyünk…
Tovább
Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei, 1845; Petőfi Sándor: Szerelem gyöngyei, Nyáry Krisztián előszavával, 2022 (Captatio benevolentiae – avagy a kritikus szerző maga mentsége) Az Alföld folyóirat azt a megtisztelő, de megrendítően szokatlan, mondhatnám: fura felkérést intézte hozzám, hogy írnék tanulmányt (?), esszét (?) a Petőfi-jubileum alkalmából szép (nem hasonmás) kiadásban kihozott Petőfi-kötetről, s hosszabb, kétkedő tűnődés…
Tovább
Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…
Tovább
Alföld 2022/10. Az októberi lapszámunk középpontjában a Nemes Nagy Ágnes-centenárium áll: közöljük Balajthy Ágnes, Kiss Noémi, Schein Gábor és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetésének leiratát, Pataky Adrienn elemzését a Fenyő című versről, valamint Uri Dénes Mihály írását a költészet és az ökológia kapcsolatáról a Nemes Nagy-életműben. Verset Sumonyi Zoltántól, Gál Ferenctől, Farkas Arnold Leventétől, Géczi Jánostól, Tóth…
Tovább
Szirák Péter: Engedjék meg, hogy bemutassam a beszélgetés résztvevőit: Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem irodalomtörténésze, Kukorelly Endre író, költő, esszéista, Sepsi László író, szerkesztő, kritikus. Beszélgetésünk tárgya – az irodalmi kultusz és a sztárság – kapcsolódik a korábban elhangzott előadásokhoz. Margócsy István szépen bemutatta, milyen módon volt az irodalom a 19–20. századi magyar kultúra, sőt…
Tovább
Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a megszólalásmódot illetően pedig…
Tovább
A kötet végén áll Hansági Ágnes tanulmánya: A magyar Bouvard és Pécuchet – Egy ember, aki mindent tud? Meghökkentő ötlet: Flaubert utolsó, befejezetlen regényéhez mérni Jókai Mór nem is igazán jelentős szatirikus kisregényét (Egy ember, aki mindent tud?) azon az alapon, hogy mindkét szöveg olvasható a „dilettáns” születését elbeszélő narratívaként. (A „dilettáns” ezúttal a modern…
Tovább