A párhuzamos életmű dokumentumai

Szilágyi István: Távolodó jégtáblákon. Válogatott publicisztikák, szerkesztette és az utószót írta Márkus Béla Az utóbbi ötven év magyar prózájának egyik legkiemelkedőbb alakját gyászoljuk a márciusban elhunyt Szilágyi Istvánnal. Bár az irodalomtörténeti értékelés nyilván nem egy ilyen rövid írás dolga, de annyi talán megkockáztatható, hogy a Kő hull apadó kútba megkerülhetetlen darabja az elmúlt fél évszázad…

Tovább
A „közelmúlt” történetisége

Márkus Béla: Cseres Tibor Cseres Tibor szépprózája (akár az újvidéki „vérengzés”, akár a szovjet és román csapatok által megtámadott Erdély „védelme” a tárgy) egy jó darabig „került”, sőt „elhallgatott” téma gyanánt keltett érdeklődést, ám tudományos, egyszersmind olvasmányos feldolgozására Márkus Béla tett kísérletet 2022-ben megjelent monográfiájával. Cseres méltányló fogadtatásban részesült ugyan több évtizeden át lírikusként, prózaíróként…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. novemberi száma

Alföld 2023/11. Novemberi lapszámunk Kilátó rovatában Vida Gáborral Korpa Tamás beszélget Kolozsvárról és az Ahol az ő lelke című regényéről, Visky Andrást pedig Prontvai Vera kérdezi a Kitelepítésről. Verset Szijj Mártontól, Géczi Jánostól, Németh Zoltántól, Kürti Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gömöri Györgytől, Zemlényi Attilától, Tóth Kingától, Szabó Krisztinától, Horváth Evétől és Oláh Andrástól, prózát Mécs Annától,…

Tovább
Gondos, eszméltető méltatás

Elég sűrű egymásutánban jelennek meg a Közelképek írókról sorozat kötetei, a Szi­lágyi Istvánról szóló monográfia (MMA Kiadó, 2018) mégis fokozott figyelmet ér­demel az író kivételes művészi rangja s az életművéhez kapcsolódó elvi dilemmák folytán. Ugyanis a magyar és a romániai magyar széppróza történetét meghatározó lehetőségek és kívánalmak hasonlóképpen szabták meg az 1960-as években „be­érkezők” útkeresését.…

Tovább