A folyóirat-történet lehetőségei

Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853) A különböző irodalomtörténeti források hozzáférhetővé tételének egyik nagy nyertese a sajtótörténet. Ha csupán a 19. század magyar folyóirataira vagyunk tekintettel, akkor is az látható, hogy a több tízezernyi oldal digitalizálása nyomán létrejött forrásanyag egyrészt természetesen megkönnyíti a kutatást, másrészt viszont módszertani problémák elé állítja a kutatót. Változtatnak-e…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. szeptemberi száma

Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…

Tovább
Csomópontok

Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok Monstruózus kötet Debreczeni Attila tanulmánykötete, mely huszonnégy 1995 és 2020 között született szöveget tartalmaz. Mivel a szerző inkább tekinthető monografikus alkatú tudósnak (eddigi önálló kötetei, most nem számítván a kritikai kiadásokat, egytől-egyig monográfiák voltak), így joggal tarthatjuk ezt a vállalkozást az elmúlt negyedszázad szakmai összegzésének. E pálya kereteit,…

Tovább
A kiállítástól a könyvbe zártságig

Vaderna Gábor: Honnan s hová? Arany János és a nagyszalontai hagyomány Vaderna Gábor, a kötet irodalomtörténész szerzője kurátora volt a nagyszalontai Csonka toronyban található Arany János Emlékmúzeum 2018. március 14-én megnyílt kiállításának. Az irodalomtörténészi szakma nagyon eltér a kurátori gyakorlattól még akkor is, ha az alkalmazott vizsgálati módszerek vagy akár a kultuszkutatás mint közös terület…

Tovább
Közöttiség

Világok között. Tanulmányok Ovidius életművéről, szerk. Krupp József, közr. Kárpáti Bernadett A több mint fél évszázados irodalomelméleti paradigmaváltásra, az irodalomtudomány mediális és kultúratudományi fordulatára a hazai klasszika-filológia, tágabban az ókortudomány az irodalomtörténet más korszakait vizsgáló kutatásoknál lassabban reflektált. Azonban az elmúlt több mint két évtizedben a magyarországi klasszika-filológia is megtette a nyitás, a szakmai megújulás…

Tovább