Szilágyi Zsófia: Iskolatáska – Tanárok és iskolák a 20-21. századi irodalomban Mi történik, ha a Móricz-kutató szegedi egyetemi tanár szélesre tárja a tematikus ablakot, és több évnyi munkája szintézisét a kortárs szép- és szakirodalmat bátran közlő Kalligram kiadónál jelenteti meg? Az eredmény az Iskolatáska című kötet. Szilágyi Zsófia eddig is olyan felszabadultnak és felszabadítónak ható,…
TovábbAktuális
Laudáció Smid Róbert Alföld-díjához
Az idén 40 esztendős Smid Róbert 2011-ben, az ELTE végzős hallgatójaként debütált az Alföldben. Ebben az évben két írása is napvilágot látott nálunk. Ha az áprilisi lapszámban megjelent recenziója lett volna az első, akkor a visszatekintő szerkesztő megállapíthatná: a pálya indulásának bevett módjáról van szó – tehetséges, az egyetemen jó tanároktól sokat tanult, a kortárs…
TovábbLaudáció Eisemann György Alföld-díjához
Vannak olyan, ma már Alföld-díjas irodalomtörténészek, akik pályájuk elejétől fogva szoros kapcsolatban állnak a lappal, így mi nemcsak szemlélői, hanem valamelyest formálói is lehettünk pályájuk alakulásának. Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik rögtön teljes vértezetben, tanulmány értékű kritikával állnak elénk, és akik vonatkozásában a szerkesztő csak remélheti, hogy ezzel hosszútávú munkakapcsolat veheti kezdetét. Eisemann György feltétlenül…
TovábbLaudáció Terék Anna Alföld-díjához
Topolyán, az akkor még létező Jugoszláviában született, de már Szerbiában nőtt fel. Általános iskoláit a szülővárosában, a középiskolát Szabadkán végezte, és egyetemista korától él Budapesten. Pszichológus, drámaíró és költő – a történelmi és családi örökség összefonódásának, a rendezetlen múlt felfejthetőségének kérdései lüktetnek verseiben. Irodalmi munkássága rendre visszatér a pszichológiai szempontból is fontos problémákhoz, az idegenség…
TovábbÁtmeneti változás az Alföld folyóirat terjesztésében
Kedves Olvasók! Szeretnénk szíves tudomásukra hozni, hogy az Alföld folyóirat újságosoknál való árusítása 2026 novemberétől átmenetileg szünetel! Amíg a terjesztés nem áll helyre, addig lapunk a következő helyeken szerezhető be: Írók Boltja, Budapest, Andrássy út 45. Metszet Borbár és Szalon, Budapest, Káplár u. 19, 1024 Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó, Debrecen, Emlékkert, 4026 Aki pedig…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. novemberi száma
2026/11. Novemberi lapszámunk középpontjában az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László életműve áll: a Kilátó rovatban Márton László a Báró Wenckheim hazatér című regényről gondolkodik el, a Tanulmány rovatban Szilák Flóra a Seiobo járt odalent művészetreprezentációról, Bethlenfalvy Gergely pedig a Krasznahorkai-szövegek megérthetőségéről értekezik; a Szemle rovatban Visy Beatrix a szerző legújabb regényéről ír. Novemberi lapszámunk másik különlegessége,…
TovábbEgy lélek lepkefogójában
Lakatos-Fleisz Katalin: Szabadulás A szabadság egy olyan viszonyfogalom, amely az én és a környezet között lévő kapcsolódásból ered. Az egyén csak akkor nevezheti magát szabadnak, ha személyes és jogi értelemben vett korlátozottsága megszűnik. A szabadság hiánya gúzsba köti az embert, s minél jobban érzi ezt, annál inkább tör benne felszínre szabadulási vágya. Ebben a szabadulási…
TovábbA neveltetés üzemanyaga
Vida Kamilla: Demográfiai csúcs A Kónya–Pető-vita megrázta a rendszerváltás korának nyilvánosságát. Kónya Imre az elszámoltatás és a bűnök megtorlására hivatkozva üdvözölte, míg Pető Iván az európaiságra és a jövőbe tekintésre alapozva határolódott el a Zétényi–Takács-féle törvényhatározattól. Pető álláspontja a jelenlévőket haragra gerjesztette, míg a tévénézőkre a tömeg indulata tett mély benyomást. A javaslatot végül az…
TovábbMi a költészet?
Dés Márton: Dürüm és bánat A címbéli hangzatos kérdésre nem tudok – és tulajdonképpen nem is akarok – definíció értékű választ adni. Hiszen a költők, a versek és a kötetek újra és újra felteszik ezt a kérdést, és jó esetben egyszersmind újabb és újabb válaszkísérletekkel is szolgálnak. Most Simon Márton kiadójának, a költészetre szakosodott Okapinak…
TovábbA gondoskodás diverzitása
A Fiatal Írók Szövetségének debreceni konferenciájáról A gondoskodás hívószavával rendezett irodalomtudományi konferenciát a Fiatal Írók Szövetsége Debrecenben. Az egész napos ülésszakra október 9-én, a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában került sor, ahol az érdeklődők debreceni oktatók-kutatók és másutt dolgozó meghívott szakemberek, fiatal irodalmárok sokrétű előadásai segítségével kerülhettek közelebb a gondoskodás fogalmának eltérő teoretikus és történeti kérdéseihez.…
TovábbDebreceni Irodalmi Napok 2026
A Debreceni Irodalmi Napok (2026. november 4-7.) hivatalos programja. Kurátori köszöntő:DIN 2026Megfilmesíthetetlenség? Már a mozi őskorában is készültek adaptációk: az irodalmi művek (regények, novellák, drámák) megfilmesítése az önálló művészeti ággá vált mozgókép egyik legelterjedtebb eljárása mind a mai napig – Georges Meliés Hamletjétől (1907) Nolan Odüsszeiájáig (2026). Évszázados vita folyik arról, hogy átvihető-e a „tartalom”…
TovábbÁllampolgárság: Távmagyar. Anyja neve: Történelmi Családregény
Nelio Bidermann: Lázár, fordította Fodor Zsuzsa A polgári regényformák történeti beágyazottságukból eredő sajátossága, hogy referenciális hálójukat szerző és olvasó egyaránt érti – közös nyelvet beszélnek. Utaláshálójuk nem irodalmi céllövöldeként működik, ezért az interpretációs munka nem válik szükségképp irodalomelméleti zsargonnal folytatott zsonglőrmutatvánnyá. A polgári regény és a modernista nagyepika alapvetőnek tekinti szerző és olvasó abbéli kölcsönös…
TovábbHa mindenki eljött
Egy dal társasági története Bródy János és Koncz Zsuzsa tiszteletére Bródy János Ha én rózsa volnék kezdetű dala enciklopédikus módon foglalja magába a folklórt és az irodalmi előzményeket, valamint a beatzene, majd a társasági zenélés szempontjait. A szerző 1969-ben, stílusgyakorlatként írta egy ismert népdal, a Megkötöm lovamat… dallamára. Először 1973-ban énekelte koncerten, majd hamarosan Koncz…
TovábbElővette James Onedin megint a szextánst?
„A réz falióra alatt, amely Afrika alakú volt, a fekete bőrkanapén ült Ludvigsen. Kezében egy pohár whisky. […] a tévét nézte…” Sok minden lehet az oka, hogy valaki regényt kezd írni. Van, aki erre született, és más műfajokban próbára sem tette magát, mert első pillanattól fogva érezte, ez a neki való forma. Van, aki elegánsan…
TovábbA kollektív emlékezés könyve
Kiss László: Mindig, ha jön az este Kiss László (1976–) virtigli gyulai író, ott született, oda tért haza, ma is egykori alma materében, az Erkel-gimnáziumban tanít magyart és történelmet. A társadalmi emlékezetért felelős civil oktatási szervezet, a Zachor Alapítvány kulturális nagykövete. Sok történetéből, novellájából, kötetéből kiderült már (pl. Szindbád nem haza megy, novellák, 2003; Árnyas…
TovábbApokalipszis van a mi utcánkban
Ádám Szilamér: Kafarnaum „[E]gy folyékony modern világban élni, amely köztudottan egyetlen bizonyosságot ismer el – annak bizonyosságát, hogy a holnap nem lehet, ne legyen és nem is lesz olyan, mint a ma – az eltűnés, a szétfoszlás, a kitörlődés és a meghalás naponta ismétlődő próbáját jelenti; vagyis, áttételesen, a nem végleges halál, a visszatérő feltámadások…
TovábbKenyérbél és Akácfa
Seres Lili Hanna: Istenek a körfolyosón Seres Lili Hanna második kötete körül egy olyasfajta hype-ot érzékeltem, ami megerősített abban, hogy a közérthető, hiteles szerzőkommunikáció, a társadalmi problémákra rezonáló szövegtéma-választás és a könyvmegjelenést megelőzően felpörgő folyóiratközlések igenis képesek ráirányítani a figyelmet egy fiatal alkotó munkájára. És itt nem valamiféle multikampányokat megszégyenítő marketingstratégián szeretném rajta kapni a…
TovábbA rongyokból emelt katedrális – a szétesés esztétikája
Tolvaj Zoltán: Árvajel Tolvaj Zoltán nagy ívű, majdnem hatszáz oldalas, a 2026-os Ünnepi Könyvhétre megjelent regénye, az Árvajel arra tesz kísérletet, hogyan lehet hiteles módon elbeszélni az individuális és társadalmi bomlást, hogyan lehet az iszonyatból – a fülszöveg szerint – „lenyűgöző katedrálist” emelni. A szöveg középpontjában álló töredezettség ugyanakkor nemcsak téma, hanem poétikai működésmód is:…
TovábbAz esendőség méltósága
Laudáció abból az alkalomból, hogy Rakovszky Zsuzsa megkapta a Szabó Magda-díjat Tisztelt Díjalapító, tisztelt Igazgató Úr, kedves Zsuzsa, kedves Színházbajáró és Olvasó Közönség! Rakovszky Zsuzsa költőként indult a hetvenes évek közepén: a korabeli mainstreamtől igencsak elütő, a titokzatos Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes és Tandori Dezső delejező hatását mutató és mégis egyedien éteri és finoman…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. októberi száma
2026/10. Októberi lapszámunkban külön rovatban foglalkozunk a 260 éve született Fazekas Mihállyal: az életmű emlékének szentelt kerekasztal-beszélgetés alkalmával Debreczeni Attilát, Gulyás Juditot és Kovács Gergelyt Radnai Dániel Szabolcs kérdezi; Béres Norbert Lúdas Matyit a nemzetközi és magyar folklór kópéfiguráinak hagyományában értelmezi; Fülöp Dorottya pedig az új kritikai kiadás munkálatait és eredményeit mutatja be. A Szépirodalom…
TovábbA hiedelem mint menedék
Horváth Adél: Sok ördögök Horváth Adél debütáló kötete izgalmas műfaji hibrid, tudatosan lépi át a magaskultúra és a populáris irodalom határait, miközben egyik zsáner mellett sem kötelezi el magát. A Sok ördögök talán a middlebrow fogalmával ragadható meg a legpontosabban mint „közérthető, de gondosan megírt, irodalmi igényű, szórakoztató”, a kifinomult, minőségi, rétegolvasóknak szánt ún. „magas”…
TovábbA távolság mint üveggolyó
Hungarian Literature as World Literature, szerk. Hajdu Péter és Z. Varga Zoltán Csak egyetlen évet kellett volna várni azzal, hogy a Hungarian Literature as World Literature című kötet Goethe „Weltliteratur” fogalmának kétszáz éves évfordulóján jelenjen meg. 1827 óta gondolkodunk ugyanis arról, hogy miként határozható meg a világirodalom, milyen viszonyban van egymással nemzeti és világirodalom, hol…
TovábbMég a vihar előtt védett helyre érni
Gimesi Dóra: Teknősidő, Rofusz Kinga illusztrációival „Különös dolog az idő. Néha pár percnek tűnik egy egész év, máskor évszázadok telnek el egyetlen délután alatt.” Lujza és Buba élethosszig tartó barátságának elbeszélését a kiadó 5–8 éves korig ajánlja az olvasók figyelmébe. Gimesi Dóra és Rófusz Kinga legújabb kötete, a Teknősidő az idő viszonylagosságának allegóriájával keretezi Lujza…
TovábbA nagyok történetei
Térey Könyvünnep 2026, Debrecen, 2. és 3. nap 2026 szeptemberében immár hetedik alkalommal rendezték meg Debrecenben a Térey Könyvünnepet a Méliusz Juhász Péter Könyvtár főszervezésében. Térey János születésnapjának évfordulóján, szeptember 14-én, hétfőn a költő emlékének szentelt programokon vehettek részt az érdeklődők (középpontjában Térey húsz évvel ezelőtt megjelent Ultra című verseskötetével), az eseménysorozat további napjain pedig…
TovábbKonotopi boszorkányok
Háború női perspektívából „…hordom magamon ezt a golyóálló mellényt / és nem tudom levenni / mintha rám öntötték volna / hordom magamban a gyermekét / akit nem lehet kitépni belőlem / a gyerekkel veszi át a testemen az uralmat / és én hordom magamban ezt a szülőföldet / nem tudom kihányni magamból / olyan mint…
TovábbEmlékezés Kiss Tamásra
2026. szeptember 10-én a Gambrinus-közben, Kiss Tamás emléktáblája előtt Az Alföld egykori műhelye előtt tisztelgünk Kiss Tamás emléke előtt, amire jó okunk van. Az Építünk című folyóiratnak ugyanis ő adta az Alföld nevet, némileg megszabadítva a folyóiratot az aktuálpolitikai ballaszttól. Rovatvezetője, majd a Kelet-Magyarországi Írócsoport elnökeként állandó meghívottja volt a szerkesztőségi üléséknek. Az 1950-es évektől,…
TovábbA hó elolvad, a kő marad
(Debrecen, Kétmalom utca 17. – 2026. szeptember 14.) Először akkor álltam a Kétmalom utca 17. számot viselő épület előtt, amikor még nem volt rajta emléktábla. Amikor még jóval megviseltebb állapotban volt. Amikor 2017 egyik januári vagy februári napján János megmutatta nekem a házat, ahol gyerekeskedett. Miután a debreceni építész, Sajó István unokájával, a Tankcsapda és…
TovábbTöbbes számban lenni
Mécs Anna: Rutin ,,[E]gy szétvert test, ami nem találja, merre induljon, épphogy / csak felugrik a buszra, épphogy eléri a reggeli-esti rutint, épphogy / nem veszélyezteti önmagát és másokat, vezetni nem mer, és nem / akar.”[1] – Kállay Eszter innentől a kőcsönd már nem fenyeget című versében egy loholó, időbe zárt anyát látunk, jobban mondva…
TovábbMegjelent az Alföld 2026. szeptemberi száma
2026/9. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Takács Zsuzsától, Nagy Márta Júliától, Csehy Zoltántól, Závada Pétertől, Csordás Katától, Metz Olga Sárától, Babiczky Tibortól, Simon Mártontól, prózát Géczi Jánostól és Bene Zoltántól. A Kilátó rovatban Tóth Krisztinával Baranyai Norbert beszélget, Sóti Attila esszéje Salome táncát megidézve vizsgálja hatalom, erkölcs, törvény és személyes igazság konfliktusát. A Tanulmány rovatban…
TovábbA személyes sors mitikus horizontja
Tallár Ferenc: Mítosz és regény. Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című művének értelmezése Dosztojevszkij műveit, különösen A Karamazov testvéreket olvasni olyan, mint egy hatalmas labirintusba tévedni. A regény kijelölt ösvényén haladva újabb és újabb műfaji elágazásokba, mellékutcákba, csomópontokba futunk. Elsőre könnyű lehet eltévedni ebben az útvesztőben, és ha igazán érteni szeretnénk, mi rejlik ebben a bűnügyi…
Tovább





























