Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Gregor Lilla és Matuz Bence beszélgetése Erdős Attila és Tellinger András önmentő énvesztés című könyvéről Gregor Lilla: Erdős Attila önmentő énvesztés című kötetét olvasva-értelmezve sok nehézségbe ütköztem. A versek hol nagyon nehezen adják meg magukat a befogadó értésének, hol pedig olyannyira könnyen, hogy az teszi gyanússá az érthetőséget. Mindehhez járulnak a versek mellett megjelenő grafikák,…
Tovább
Lehetséges, hogy a díj odaítélését indokolandó elegendő lenne annyit mondani: Visy Beatrix 2013-ban debütált az Alföldben, s azóta nem volt olyan évfolyama a lapnak, amelyben nem szerepelt, s gyakorta nem is csak egyetlen írással. Értekező prózai szerzőink között ez alighanem egyedülálló teljesítmény, mint ahogy egyre kevesebb példát találni arra is, hogy egy literátor a történeti…
Tovább
Hűvös április eleje volt Debrecenben tizenkét évvel ezelőtt. A csalóka személyes emlékeket megtámogatva az internetes adatbankok memóriájával azt mondhatjuk, kb. 6.8 Celsius fok lehetett, amikor az ország bölcsésztudósainak apraja-nagyja összegyűlt a Debreceni Egyetemen az országos tudományos diákköri dolgozatok aktuális biennáléján. Már napszállta felé járt az idő azon a csütörtöki napon, amikor az irodalmi tagozatok nagy…
Tovább
Nagy István néven látta meg a napvilágot Felsőiszkázon, parasztcsalád gyermekeként. Fiatalon tanúja volt, ahogy a magyar lírában teret nyert az a folklórból kiinduló, modern jegyekkel szintetizált verseszmény, melynek kánoni rangra emelésében nagy szerepet játszott tizenhárom évvel idősebb testvére, Nagy László is. A népi érzület, a látomásos hevület kevesebb pátosszal, szemlélődőbb attitűddel, elégikusabb hangon ölt formát…
Tovább
A 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról Hansági Ágnest, a SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék professzorát és Bényei Petert, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docensét Farkas Evelin kérdezte a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhéten. Farkas Evelin: Emlékeztek arra, amikor először találkoztatok Jókai-szöveggel? Volt fontos Jókai-élményetek még a kutatói érdeklődés előtti időkből? Hansági…
Tovább
Alföld 2025/11. Novemberi lapszámunk ezúttal a megszokottnál bővebb szépirodalmi rovatában Bertók László, Miklya Zsolt, Vörös István, Lipcsey Emőke, Lackfi János, Gellén-Miklós Gábor, Nemes Z. Márió, Szabolcsi Alexander, Simon Adri, Turczi István verseit közöljük, továbbá Cserna-Szabó András és Kácsor Zsolt négykezesét, Lehoczky Ágnes prózaversét, Antal Balázs elbeszélését és Szalay Zoltán novelláját olvashatják. Kilátó rovatunkban Csehy Zoltánnak…
Tovább
Török Ábellel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A regényeiden, főleg a harmadik égen, de A gonosz erdő meséin is látszik, hogy inkább a nyelv adja az olvasás sodró erejét, nem pedig a történet, miközben maga a cselekmény is izgalmassá válik a nyelvi forma miatt. Esetedben az ihlet inkább kapcsolódik a nyelvi működésekhez, mint…
Tovább
Fabiny Tamás: Júdás, az elveszett tanítvány „Mit tettél, Júdás?” – ezt súgta a kísértő a fülembe. Személyesen nekem, pedig az én nevem… Keresztény. Miként fonódhat össze a „krisztusi” neve az Iskáriótessel? Talán Jézus megbocsát Júdásnak. Ugye? Mit műveltél, Júdás? Kérdezem én, és velem együtt nyöszörgi ugyanezt a kérdést rengeteg ember, aki nyújtózkodik Jézus ruhájának szegélye…
Tovább
Vida Kamillával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Egy három évvel ezelőtti beszélgetésben említed a Konstruktív bizalmatlansági indítvány című versesköteteddel kapcsolatban, hogy nincsenek váratlan ihletett pillanataid, inkább időintervallumok vannak, amikor leülsz írni, és akkor tudatosan alkotsz. Számomra ebben erősen jelen van az az alkotói felfogás, amely a 20. század elejétől erősödik fel. A nyelv…
Tovább
A 95. Debreceni Ünnepi Könyvhét elé Egyszer, amikor hivatali kötelességemnek eleget téve egy zsűri előtt beszámoltam az általam vezetett intézmény áldatlan állapotairól és áldásos tevékenységéről, külön kiemelve, hogy expozémmal nem azt szeretném elérni, hogy több pénzt szánjanak ránk, hanem csak hagyjanak békén, egy kedves és szép hölgy megkérdezte a mondókám végén: ugyan mire kell még…
Tovább
Alföld 2025/10. Az Alföld októberi számában egy nagyszabású Jókai-összeállítás várja az olvasókat, amely a bicentenáriumhoz kapcsolódva számos új értelmezést kínál: Szécsi Noémi Jókai és a nők viszonyáról írt műhelyesszét, Margócsy István A kőszívű ember fiait, Fried István az Akik kétszer halnak meg című művet elemzi, Hansági Ágnes a Szeretve mind a vérpadig című regény történelmi…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk negyedik részében Fülöp Dorottyát, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Jókai Mór kritikai kiadását gondozó OTKA-kutatócsoport munkatársát, irodalomtörténészt…
Tovább
Kedves Közönség! Az én dolgom most itt, a legszebb nevű magyar utcában az volna, hogy egy rövid, szubjektív summázatot adjak Önöknek Térey János pályájáról. A summázatot jobb, ha meg se próbálom, de legalább szubjektív leszek. Hadd meséljek el egy régi történetet. 1999 decemberében Drezdában beszéltünk meg találkozót Jánossal, hogy megmutassa nekem a legkedvesebb városát. Az…
Tovább
Buda Ferenccel Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Szeretettel köszöntöm Buda Ferencet, aki röviddel ezelőtt megnyitotta a 93. Ünnepi Könyvhetet Debrecenben! Hálásan köszönjük, hogy elfogadtad a meghí- vásunkat, hogy vállaltad ezt a fárasztó utazást Tiszakécskéről – szülővárosodba. Ahogy ezt a Világ, világom (2011) című memoárodban is megírtad: a Bem tér 7. szám alatt nőttél fel. Onnan…
Tovább
Emlékezés Kiss Tamásra (1912–2003) Az elmúlt bő két évtizedben sokféleképpen emlékeztünk meg Kiss Tamásról itt, a debreceni Gambrinus közben, az Alföld szerkesztőség egykori bejáratánál állított emléktábla alatt, Tamás bácsi Garai utcai lakóházánál, vagy a Debreceni Református Kollégiumban, a Fazekas és a Kossuth Gimnáziumban, valamint szülővárosában, Kisújszálláson, ahogyan írásban is több visszatekintés és elemzés látott napvilágot…
Tovább
I. M. Térey János a különös töredékrögzül mindig legélesebbena részlet: a fölmerülve nemegykönnyen beazonosítható mint az a különösebbennem ízesített de pont úgy jótermoszkávé – hol is?ja tényleg Füreden aha!fönn a kis Hotel Blahaemeleti teraszánahonnan majdnemlefújt kettőnket a szél igen már összeáll:november reggel aszezonon túli est utánamit – a kényszerből kihagyottnyárvégit pótlandó –Jánossal adtamaki eddigre már…
Tovább
Alföld 2025/9. Szeptemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában Székely Szabolcs, Kukorelly Endre, Győri László, Tatár Sándor, Farkas Arnold Levente, Dobosy Tímea, Lesi Zoltán, Oláh András és Villányi László verseit közöljük, továbbá Halász Rita regényrészletét, Tóth Vivien novelláját és Mohai V. Lajos kisprózáját. Portré rovatunk középpontjában Villányi László költészete áll: a szerzővel Komálovics Zoltán beszélget, Szalai Zsolt pedig…
Tovább
Áfra Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Több versesköteted végén is szerepel egy lista, amelyben összegyűjtöd azokat a társ- vagy képzőművészeti alkotásokat, amelyek inspiráltak. Gyakran nyitsz meg kiállításokat, és műkritikus is vagy. Számodra mit jelent az, hogy inspirál egy képzőművészeti alkotás? Egy képben archivált ihlet – ha lehetséges a rögzítés – hogyan helyezhető…
Tovább
Kustos Júliával legújabb könyvéről Moklovsky Réka beszélget Moklovsky Réka: Az első kötetedhez képest milyen volt a másodikon dolgozni? Van olyan dolog az írást, a szerkesztést, a könyvkiadás folyamatait, vagy éppen egy könyv utóéletét illetően, amiről korábban nem tudtál, de most már igen? Kustos Júlia: Úgy futottam neki a második kötetnek, hogy olyan élmény lesz, mint…
Tovább
Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok Hétköznapi fényűzéseim közül a bakelitgyűjtést a legnehezebb megmagyarázni. Nem tudok mást felhozni a védelmemben, mint hogy szeretem a tárgyak használatát rítushoz, térhez és időhöz, egyszóval feltételekhez kötni. Ez a könyvtárgyakra is igaz. Műfajonként eltérő gyakorlataim vannak: útközben szigorúan kisprózát vagy (kétórás menetidő fölött) Szerb Antalt, vizsgaidőszak alatt és után Euripidészt (inkább…
Tovább
Kedves Olvasóink! Alább közöljük Kálai Sándor helyesbítését a 2024/6-os lapszámunkban megjelent „nem vagyok igazi értelmiségi holott” című kritikájával kapcsolatban. Az írásban Rott Józsefet azon fiatal szerzők közé soroltam, akik levelezésben álltak Tar Sándorral és mesterüknek tekintették őt. Rott József ezzel összefüggésben a következőt hozta tudomásomra: „A »nem vagyok igazi értelmiségi holott…« című írással kapcsolatban tudatom,…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk harmadik részében Szilágyi Mártont, az MTA doktorát, az ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi…
Tovább
Alföld 2025/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a műfordítás-irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Dylan Thomas, D. H. Lawrence, Florin Dumitrescu, Jarina Csornohuz, Ljudmila Petrusevszkaja, Kenzie Allen, Denise Riley, Miroslav Mićanović, Caryl Churchill, Gerard M. Hopkins, Ernst Goll és Thom Gunn műveiből – Horváth Viktor, Réder Ferenc, Mihók Tamás, Nagy Tamás, Goretity József, Gyukics Gábor, Lehóczky Ágnes, Csordás…
Tovább
Huszonegy bekezdés a MODEM El nem mesélt történetek című tárlatáról Két hónappal az El nem mesélt történetek megnyitása előtt fejeztem be egy sztorit. Elmesélem, miről szól a szöveg. A posztapokaliptikus Somogy megyében járunk, a novella hősei pedig egy Burgess Gépnarancsának kölykeihez hasonló banda tagjai. Annyi mindenképpen megkülönbözteti tőlük őket, hogy ezek a világvége-utáni somogyi fiatalok…
Tovább
Ray Nayler: Az óceán szeme, ford. Sepsi László Az idegen lények iránti érdeklődés újra és újra befészkeli magát az emberek tudatába, és a mítoszokban, a mesékben vagy a fantasztikus irodalomban talál otthonra. A mitológiák hibrid állatai, az évszázadok során kialakult szörnyfigurák vagy a science fiction űrlényei mind valamiképpen erről az érdeklődésről tanúskodnak, és arról, hogy…
Tovább
Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete „A teljesen lehetetlenre specializálódunk.” A lehetetlen fogalma a Nannie Helen Burroughs-idézet mellett Lénárt-Muszka Zsuzsanna könyvének számos pontján megjelenik. A figyelemfelkeltő cím olyan élethelyzetekre és -történetekre utal, melyek korlátozott lehetőségei, hatalmi igazságtalanságai, kényszerítő adottságai a valós és fiktív afroamerikai anyáktól megvonják a szabad döntés opcióját.…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk második részében Kiss A. Krisztát, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Fiatal Írók Szövetsége…
Tovább
2025/7. Júliusi számunkban lírát Zalán Tibortól, Nádasdi Évától, Csehy Zoltántól, Bende Tamástól, G. István Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gyukics Gábortól, Balogh Roberttől, Várady Szabolcstól, drámát Kelecsényi Lászlótól, prózát Berta Ádámtól és Szabó Virágtól közlünk. Kilátó rovatunkban Barnás Ferenccel Pótor Barnabás, Gál Ferenccel Kovács Edward beszélget, Tábor Ádám pedig Visky András Kitelepítés című regényéről ír. Tanulmány rovatunk…
Tovább
Mozaikok Palermóból Barátkozás a párduccal Attól még, hogy valamiről évekig tanul az ember, az nem feltétlenül válik valóban kézzelfoghatóvá számára. A táj egészen biztosan ilyen dolog: elementáris tapasztalatokból érthetjük meg. Szicília talán az egyik legkézenfekvőbb hely arra, hogy átengedjük magunkat egy sajátos világnak, és sodródjunk benne. Csak töredékekben vesszük észre, mikor válunk egyetemi hallgatóból utazóvá,…
Tovább
Tisztelt Olvasók! Egy nyári emlékkel kezdem: Liptószentmiklóson az Illésházy-palotában berendezett múzeumban az idegenvezető leemelt egy régi könyvet a polcról. Emberbőrbe van kötve, mondta, majd a meghökkenést kiélvező, ügyesen begyakorlott hatásszünet végén fahangon folytatta: a püspök úr úgy érezte, hogy halála után az örök evangéliumokat az ő halandó hátáról kihasított bőrbe kellene kötni. Hittük is, nem…
Tovább