A radír titka, a feleslegtermelés poétikája

Bartók Imre: Jerikó épül Bartók Imre Jerikó épül című regénye az utóbbi időszak egyik legkülönösebb sor­sú alkotása, melynek eddigi, röpke egy esztendőt felölelő fogadtatástörténete ugyan­akkor nagyon is szimptomatikus, amennyiben felmutatja a kortárs irodalmi nyilvánosság működésének több törvényszerűségét. A mű megjelenését felfokozott várakozás övezte, amely egy, a születési idejét tekintve még mindig a „fiatal” prózaírók nemzedékéhez…

Tovább
Költészet és poszttruth

Balajthy Ágnes: Szeretettel köszöntöm Kemény István József Attila-díjas költőt, írót a debreceni könyvhéten. Először épp az előző mondatban szereplő titulusaidra szeretnék rákérdezni. Tóth Krisztinától hallottam egyszer, hogy ha nem irodalmárokkal kerül egy társaságba, nem szereti magára azt mondani bemutatkozásnál, hogy költő. Inkább üvegfestőként szokta megadni a foglalkozását, mert az olyan szakma, ami könnyebben elfogadható az…

Tovább
Felnőni a vershez

A Tilos az Á! Kiadó kötetei eddig is üde színfoltot jelentettek a magyar könyvkiadás pa­lettáján, az idei könyvhétre szánt „16+-os” kötetük azonban úgy újszerű, hogy köz­ben a szó legnemesebb értelmében konzervatív, „értékőrző” vállalkozás. Pé­cze­ly Dóra szerkesztésében ugyanis egy olyan versgyűjteményt adtak közre, amely a kortárs költészet világába vezeti be a fiatal olvasót – „kapudrog a…

Tovább
A normalitás őrjítő kényszere

Schein Gábor életművét utoljára 2009-ben gazdagította regény (Egy angyal önéletrajzai), azóta változatos formákban – versekben (Éjszaka, utazás), kisprózai alkotásokban (Megölni, akit szeretünk), valamint politikai, közéleti tárgyú esszékben, publicisztikákban (Esernyők a Kossuth téren) – alakult tovább a Schein-oeuvre. Legutóbbi, a tavalyi könyvhétre megjelenő, Svéd című regényét pozitívan fogadta a kritika. A „fajsúlyos alkotás” (Pogrányi Péter) vagy…

Tovább
Megjelent az Alföld decemberi száma

„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…

Tovább
Az átlényegítő fordulat

A világirodalom magyarországi helyzetét érintő, az utóbbi időben megélénkülő diskurzus egyik legfontosabb (és persze nem meglepő) tanulsága, hogy a műfordításpiac igazi mostohagyermekének a líra számít. Habár olyan újabb kezdeményezéseknek köszönhetően, mint a Versum online, egyre több kortárs, illetve huszadik századi költőtől olvashatunk szövegeket magyarul, a nyomtatásban kiadott fordításkötetek mennyisége elenyésző.

Tovább
Megjelent az Alföld augusztusi száma

Az Alföld a meleg nyári napokra műfordításokat kínál: a szépirodalmi rovatban Petr Madĕra, Eva Luka, Wendy Rose és Ernest Wichner verseit, Ljudmila Ulickaja és Antonella Cilento regényrészleteit (utóbbinak az első magyar nyelvű fordítását), illetve Friedrich Schiller drámarészletét olvashatjuk olyan kitűnő műfordítók tolmácsolásában, mint Vörös István, Goretity József, Gyukics Gábor, Puskás István és Térey János. Utóbbi…

Tovább