Térviszonyok, szövegterek

Kerekasztal-beszélgetés az Alföld-díjasokkal Áfra János: Balajthy Ágnes „Egy eredendő máshol” – Az utazás művészete a közelmúlt magyar irodalmában (2019) című monográfiája az utazás tapasztalatának színrevitelét 20–21. századi irodalmi művek összefüggésében vizsgálja. A könyv megjelenése óta a vírushelyzet az utazáshoz való viszonyunkon és a térélményünkön is változtatott. A mozgásterünk a hozzá kapcsolódó intézkedések során alakul, 2020-ban…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. októberi száma

Alföld 2022/10. Az októberi lapszámunk középpontjában a Nemes Nagy Ágnes-centenárium áll: közöljük Balajthy Ágnes, Kiss Noémi, Schein Gábor és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetésének leiratát, Pataky Adrienn elemzését a Fenyő című versről, valamint Uri Dénes Mihály írását a költészet és az ökológia kapcsolatáról a Nemes Nagy-életműben. Verset Sumonyi Zoltántól, Gál Ferenctől, Farkas Arnold Leventétől, Géczi Jánostól, Tóth…

Tovább
Élmény és tapasztalat

L. Varga Péter: Más tartományok: Változatok fiktív és valós terekre Vannak olyan irodalomtudósok, akik pályájuk egy-egy szakaszán mindig egy adott életműre, szövegkorpuszra összpontosítanak, fegyelmezetten és szisztematikusan feltérképezve annak minden zegét-zugát. És vannak olyanok is, akiket inkább egy-egy szerteágazó kérdéskör foglalkoztat: figyelmük azokra a metszéspontokra irányul, melyek akár eltérő műfajú, kanonikus pozíciójú, keletkezési idejű alkotások között…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. májusi száma

Alföld 2022/5. Májusi számunkban két izgalmas interjút olvashatnak: Terék Annával Áfra János, Bereményi Gézával Juhász Tibor beszélget. A tanulmány-rovatban Borbély Szilárd, Térey János és Hazai Attila írásművészetét tárgyalja Valastyán Tamás, Melhardt Gergő, Balajthy Ágnes és Bethlenfalvy Gergely. Borbély Szilárd legutóbbi, posztumusz kötetét Papp Máté recenzeálja, Lőrincz Csongor Kukorelly Endréről közöl nagyszabású kritikát. Vass Norbert Bodor…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. decemberi száma

Alföld 2021/12. Decemberi lapszámunk középpontjában az ifjúsági irodalom áll. Szépirodalmi válogatásunk részben kapcsolódik a zsánerhez, részint a fiatalság és gyerekkor jelenségét, problémáit megjelenítő műveket tartalmaz. Szaktanulmányokkal dolgozzuk fel a témakör egy-egy szeletét, kritikai körképpel jelentkezünk a gyerek- és ifjúsági irodalom néhány frissebb megjelenéséről, illetve írókat kértünk föl izgalmas műhelyesszék elkészítésére. E hónapban adjuk közre az…

Tovább
Alföld-díjasok, 2021

Gál Ferenc Vajon hány kötet szükséges egy költőnek a kultikussá váláshoz? Ha valakinek ez mind- össze kettőből sikerül, az adott esetben nem pusztán nyomatékosíthatja az Alföld-díj odaítélésének megalapozottságát, de egyúttal fokozott értelmezői felelősséggel is együtt jár. Különösen, ha egy olyan, minden tekintetben rejtőzködő költőalkatról van szó, mint Gál Ferenc. Ma már biztonsággal kijelenthető, friss Alföld-díjas…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. novemberi száma

Alföld 2021/11. Novemberi számunkban a Debreceni Irodalmi Napok történetét elevenítjük föl, kiváló szépirodalmi anyagokkal és nagyszabású tanulmányokkal jelentkezünk, valamint debreceni kötődésű szerzők (Borbély Szilárd, Korpa Tamás, Tóth Kinga) köteteiről is közlünk kritikákat. A lapszámot Szurcsik József illusztrálta. Tartalom – 2021. november Szépirodalom MARNO JÁNOS versei: Hiába; Félhomály a vaksötétbenSZLUKOVÉNYI KATALIN versei: Kásahegy; Megálló; Úgy; Remény;…

Tovább
Műhelymustra

Literatura, 2021/1. A Literatura irodalomtudományi folyóirat idei első száma, textológiai különszámként, a kritikai kiadások elméleti-gyakorlati kérdéseibe, a szövegkiadási procedúra részleteibe vezeti be az olvasókat. Tematikus összeállításról lévén szó, a tanulmányblokk dolgozatai óhatatlanul párbeszédbe lépnek, reflektálnak egymásra egy-egy probléma, a filológia munkálatok, a hagyományos papíralapú vagy a modern elektronikus kritikai kiadások készítése során felmerülő elvi-gyakorlati dilemmák,…

Tovább
A radír titka, a feleslegtermelés poétikája

Bartók Imre: Jerikó épül Bartók Imre Jerikó épül című regénye az utóbbi időszak egyik legkülönösebb sor­sú alkotása, melynek eddigi, röpke egy esztendőt felölelő fogadtatástörténete ugyan­akkor nagyon is szimptomatikus, amennyiben felmutatja a kortárs irodalmi nyilvánosság működésének több törvényszerűségét. A mű megjelenését felfokozott várakozás övezte, amely egy, a születési idejét tekintve még mindig a „fiatal” prózaírók nemzedékéhez…

Tovább
Költészet és poszttruth

Balajthy Ágnes: Szeretettel köszöntöm Kemény István József Attila-díjas költőt, írót a debreceni könyvhéten. Először épp az előző mondatban szereplő titulusaidra szeretnék rákérdezni. Tóth Krisztinától hallottam egyszer, hogy ha nem irodalmárokkal kerül egy társaságba, nem szereti magára azt mondani bemutatkozásnál, hogy költő. Inkább üvegfestőként szokta megadni a foglalkozását, mert az olyan szakma, ami könnyebben elfogadható az…

Tovább
Felnőni a vershez

A Tilos az Á! Kiadó kötetei eddig is üde színfoltot jelentettek a magyar könyvkiadás pa­lettáján, az idei könyvhétre szánt „16+-os” kötetük azonban úgy újszerű, hogy köz­ben a szó legnemesebb értelmében konzervatív, „értékőrző” vállalkozás. Pé­cze­ly Dóra szerkesztésében ugyanis egy olyan versgyűjteményt adtak közre, amely a kortárs költészet világába vezeti be a fiatal olvasót – „kapudrog a…

Tovább
A normalitás őrjítő kényszere

Schein Gábor életművét utoljára 2009-ben gazdagította regény (Egy angyal önéletrajzai), azóta változatos formákban – versekben (Éjszaka, utazás), kisprózai alkotásokban (Megölni, akit szeretünk), valamint politikai, közéleti tárgyú esszékben, publicisztikákban (Esernyők a Kossuth téren) – alakult tovább a Schein-oeuvre. Legutóbbi, a tavalyi könyvhétre megjelenő, Svéd című regényét pozitívan fogadta a kritika. A „fajsúlyos alkotás” (Pogrányi Péter) vagy…

Tovább
Megjelent az Alföld decemberi száma

„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…

Tovább
Az átlényegítő fordulat

A világirodalom magyarországi helyzetét érintő, az utóbbi időben megélénkülő diskurzus egyik legfontosabb (és persze nem meglepő) tanulsága, hogy a műfordításpiac igazi mostohagyermekének a líra számít. Habár olyan újabb kezdeményezéseknek köszönhetően, mint a Versum online, egyre több kortárs, illetve huszadik századi költőtől olvashatunk szövegeket magyarul, a nyomtatásban kiadott fordításkötetek mennyisége elenyésző.

Tovább
Megjelent az Alföld augusztusi száma

Az Alföld a meleg nyári napokra műfordításokat kínál: a szépirodalmi rovatban Petr Madĕra, Eva Luka, Wendy Rose és Ernest Wichner verseit, Ljudmila Ulickaja és Antonella Cilento regényrészleteit (utóbbinak az első magyar nyelvű fordítását), illetve Friedrich Schiller drámarészletét olvashatjuk olyan kitűnő műfordítók tolmácsolásában, mint Vörös István, Goretity József, Gyukics Gábor, Puskás István és Térey János. Utóbbi…

Tovább