Az idő szorítása

Kemény Zsófi: Most vagyok soha Kemény Zsófi új verseskötetének alapélménye az időbe vetettség, egy koraérettnek tűnő elmúlásfélelemből szublimálódott rezignáltság. Vélhetőleg közös tapasztalata ez a mai 20–30 év közötti fiatal felnőttek jó részének, és ezt az azonosulást, olvasói rácsatlakozást segítő közös(ség) a korábbi verseskötetnél, a Nyílt láng használatánál itt evidensebb. Miközben a beszélő én jelenléte szintén…

Tovább
Tankönyv az üres világ

Prae 2021/3. – Disztópia A Prae folyóirat 2014 utáni látványos vizuális arculatváltása (a valószínűleg financiális okokra visszavezethető képes tartalom kivonása) után talán még aktuálisabban köthető az 1968-ban Ray Browne által alapított The Journal of Popular Culture negyedéves periodikához. Az erőteljes tipológiai és tartalmi rokonság nemcsak azért fontos, mert a magyar folyóirat-kultúrában még mindig inkább csak…

Tovább
Hol is kezdjem

Balássy Fanni: Hol is kezdjem Egy idős ember és egy csecsemő beszélget a Hol is kezdjem című könyvről. Az idős most olvasta fel a csecsemőnek. – Kezdem ott, hogy jól szórakoztam.– Én is.– De nem ilyen egyszerű.– Lehetne ilyen egyszerű, ha még időben megfognánk. Amúgyis meg kell fogni mindent. Tapogatni, a szánkba venni, megrágcsálni. Aztán…

Tovább
Keveset fog

Mennyi legyen Hány verset olvasol el tőle ahhoz, hogy eldöntsd, érdemes odafigyelni egy költő­reménységre? Hány jó vers után gondolod, hogy ő egy ígéretes szerző, és több mint önjelölt? Három. Ugye? Három a magyar poétaigazsági minimum. Ennyi jó szöveg biztosan kell ahhoz, hogy a fölcsillanó érdeklődés rokonszenvbe, tudatos figyelembe forduljon. A szerző–szöveg-arány tehát ebben az antológiában…

Tovább