Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg – ebben a meghívottak (Szirák Péter, Fodor Péter, Áfra János és Lapis József) valamennyien egyet értettek.
Eltérő generációk párbeszédképes, konstruktív ötleteléséből, a rovatok közötti összehangolt munka során állnak elő az idei évre nagyjából már meg is tervezett, egy-egy „hívószó” köré épülő lapszámok (világ- és gyerekirodalom, pénz stb.) vallotta meg az új főszerkesztő, a lap egyik régi motorosa, Szirák Péter. Olyan korábbi, az Alföldben jól működő műfaj, mint az interjú rehabilitálása mellett várható a paletta további szélesítése (például útirajz vagy esszé révén), akár más művészeti- és tudományágak előtt nyitva ajtót. E tekintetben az online-terjeszkedés komoly potenciállal bír: olyan tartalmak megjelentetése válik ezáltal lehetségessé, amely előtt eddig a – moderátor, Bényei Péter szavaival: kellemesen retró − print változat technikai feltételei maguk képeztek ledönthetetlen akadályt.
A kulturális jelenségekre történő, adott esetben gyorsabb reagálás és az Alföld megőrzendő tudományos érdemei a remények szerint olyan komplementer viszonyba képesek rendeződni, amellyel mindenki jól jár, fejtegették a szerkesztők. A szerzői bázis megtartására és bővítésére − a fiatalításra is mindinkább − ügyelve (Fodor Péter), a folyóirat jövőbeli vizuális felfrissítését (Áfra János) egyaránt latolgatva, valamint a város kulturális nagyrendezvényeibe (Debreceni Irodalmi Napok, Költészeti Fesztivál stb.) történő bekapcsolódást látva elmondható, nem csak feladat, de elképzelés is akad, hogyan lehet a tőlük telhető mértékben stabil alapokat rakni az Alföld alá az újabb és újabb nehézségekkel szembenézni kényszerülő folyóirat-kultúrában. Szó esett röviden a hagyományosan a költészetre fókuszáló áprilisi szám szerkezetéről és tartalmáról is.
Mi más jelentheti a minőség kritériumát, mint a folyóirat 1971 óta működő tehetséggondozó műhelye, a szemle rovat fontos bázisát alkotó, jelenleg Fodor Péter és Lapis József vezette Alföld Stúdió, sugallta Bényei Péter felvezetőjében. A koraeste második („szerzői”) etapjában ezt a háttérmunkát vitte színre, ha úgy tetszik, a Stúdió egyik budapesti tagja, Konkoly Dániel, aki a Pesti Bölcsész Akadémia egyik vezetőjeként is bemutatkozott. Az Alföld tehetségprogramjának híre, mint mondta, amolyan szájhagyomány útján terjed, s akinek van szerencséje eljutni ebbe a körbe, rendszerint nem sajnál pénzt, energiát áldozni rá, hogy tartósan ott maradhasson. „Egymás olvasásmódjának vakfoltjaira derül fény az eszmecserék során”, állította az ELTE doktorandusza.
Juhász Tibor, a DE másodéves hallgatója, aki első verseskönyvén (Ez nem az a környék, 2015) túl immár első Alföld-publikációival is büszkélkedhet, voltaképp az említett fiatalításnak (a lap körüli kevésbé látványos, ám annál fontosabb változásnak) a kedvezményezettje. Minden pozitív kritika gyanús, állítja, s ha már a versek vonatkozásában a szociális érzékenység szóba kerül, nem merülhet feledésbe – Debrecenben különösen nem – Tar alakja: „úgy írok, mint Tar, mondták, mielőtt még olvastam volna”.
Szilágyi Márton új Csokonai-könyvében nem tesz mást, mint alapos filológiai munkával megállapítja, hogy amit eddig tudtunk a költőről, abban sok a tévedés, foglalja össze a Szilágyi-olvasatának lényegét Bodrogi Ferenc Máté. Új Csokonai-kép felismerése előtt áll a szakma: az elveszett figura helyett itt a költői imázsát tudatosan építő Csokonai. Self-branding kívül, belül, mondhatnánk Bodrogi gondolatmenetére kapcsolódva: nem csak a szerzőknek, de a szakmának sem árt a közönség felé tekintgetni. A tudományosság – amennyire a szakkritikák nyelvezetén lemérhető – az olvashatóság felé törekszik egy ideje. Van új a nap alatt.
Alföld áprilisi lapszámbemutató, Méliusz Központi Könyvtár, Debrecen, 2016. április 8.
A fotókat Matey István készítette (Hajdú-bihari Napló).
Hozzászólások