Költészetnapi beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József: Köszöntöm vendégeimet a 2021-es Debreceni Költészeti Fesztivál online kerekasztal-beszélgetésén, melynek témája két ikonikus vers, Márai Sándor Halotti beszéd és Domonkos István Kormányeltörésben című darabjának összevetése. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezésében megvalósuló beszélgetés résztvevői Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője, valamint Kun Árpád…
TovábbLapis József
Tankönyv az üres világ
Prae 2021/3. – Disztópia A Prae folyóirat 2014 utáni látványos vizuális arculatváltása (a valószínűleg financiális okokra visszavezethető képes tartalom kivonása) után talán még aktuálisabban köthető az 1968-ban Ray Browne által alapított The Journal of Popular Culture negyedéves periodikához. Az erőteljes tipológiai és tartalmi rokonság nemcsak azért fontos, mert a magyar folyóirat-kultúrában még mindig inkább csak…
Tovább2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)
Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…
TovábbKolozsvárok, Házsongárdok nyomában
Kolozsvár-dialógusok. Tanulmányok, szerk. Korpa Tamás A Kolozsváros szépirodalmi antológia 2019-es megjelenése után 2020-ban a Szamos-parti város újabb könyvnek került a középpontjába, ezúttal két irodalmi konferencia („árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1., 2017. május 22–23. és a „Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2., 2019. május 22–23.) anyagát egybegyűjtő, Kolozsvár-dialógusok címmel megjelent tanulmánykötetbe. A „tanulmány” műfaji megjelölés tágabban értendő,…
TovábbA női irodalom kérdésétől a hatástörténetig
Forrás, 2022/1. A Forrás folyóirat 2022-ben megjelent első száma nemcsak az évszám tekintetében hozott változást, hanem a lap 2000 óta ismert arculatában is megújulás tapasztalható e januári kiadás esetén. A borítón megtalálható Milorad Ksrtić Szerelmes festő című képe, a lap utolsó harmadában pedig további alkotások kaptak helyet ugyancsak Krstićtől. Ezekről a „kettős portrékról” értekezik Kurdy…
TovábbEgy város felmérése
A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…
TovábbGyónás
Peer Krisztián: Más tolla; Vida Kamilla: Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal Vida Kamilla és Peer Krisztián költeménye között felszíni hasonlóságok, mélységbeli különbségek, felszíni különbségek és mélységbeli hasonlóságok egyaránt vannak. Azonban hogy egy-egy jelenséget hová is kellene sorolnunk ezek közül, arról már nem olyan egyszerű dönteni. A „fasz” szó szerepeltetését például hajlamosak lennénk pusztán felszíni…
TovábbSpekulálunk, spekulálunk?
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
TovábbNyelvautomata
Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szembetűnő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mohácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…
TovábbIpiapacs egy, kettő, három…
Utazáskor valahogy mindig elmozdulnak bennünk a hangsúlyok. Az újonnan megismert tájak, emberek és közösségek mellett önmagunkról is újabb és újabb dolgokat tudunk meg. Így valójában nemcsak a szuvenírként vagy a trófeaként begyűjtött tárgyak révén vagy az új élmények, ismeretek és kapcsolatok által válunk gazdagabbá, hanem azon keresztül, hogy ilyenkor valamennyire mindannyiszor kénytelenek vagyunk újra/átgondolni a…
TovábbNe légy fegyelmezett!
„Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Vagyis az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni vagy lerombolni. Minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy jelensége. A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai…
TovábbRákérdezni, megvizsgálni
Hit és kultúraközvetítés címmel rendezték meg az Alföld és a Sárospataki Füzetek folyóiratok közös lapbemutatóját a Sárospataki Református Teológiai Akadémia régi hagyományokkal bíró „Péntek esték” sorozatában március 9-én. A találkozás igen érdekesnek ígérkezett, hisz az egyház iránt viszonylag elfogulatlan értelmiségi réteg és teológiailag magas szinten képzett, s mégis az egyházat kritikusan is látni tudó értelmiségiek…
TovábbEnergiamegmaradás az irodalomban
2018. február 16-án délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosított helyet az Alföld Stúdió legújabb, Nyugvó energia című antológiája bemutatásához. A helyszín nem volt véletlen: mert bár az antológiák sorában ez már a tizedik kötet – tudtuk meg a jelenlévőket köszöntő Szirák Pétertől, az Alföld folyóirat főszerkesztőjétől –, most először „szövetkezett össze” a folyóirat…
TovábbOlvasás nélkül nem megy
A minden évben hagyományosan az őszi időszakban megrendezendő Debreceni Irodalmi Napok egyik legfontosabb eseménye az Alföld-díjak átadása. 2017. november 7-én újabb három, az Alföld folyóiratban rendszeresen publikáló szépíró és irodalomtörténész vehette át a rangos kitüntetést a debreceni Víztoronyban.
TovábbKeletiek nyugaton
A Prae folyóirat meghívására az első fővárosi Alföld-lapszámbemutatót tartotta a tavaly felállt szerkesztőgárda, Szirák Péter főszerkesztő, valamint Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József szerkesztők részvételével. A budai Kelet Kávézóban, szép számú közönség előtt tartott maratoni – több mint két órás – est a két lap (részben közös) szerzőgárdájával, Király Kinga Júliával, Kukorelly Endrével…
TovábbVáradi hangulatban
2017. május 13-án az Alföld folyóirat a rendezvénysorozat keretében Nagyváradon vendégeskedett. A szerkesztők, Szirák Péter, Lapis József, Áfra János és Herczeg Ákos a Várad folyóirat meghívásának tettek eleget. Az Illyés Gyula Könyvesbolt otthonos terében a folyóirat főszerkesztője, Szűcs László kérdezte őket a különböző rovatok felépítéséről, a lap történetéről és a további tervekről.
TovábbÁtadtuk az Arany János-költőverseny díjait
Arany János születése 200. évfordulójának alkalmából alkalmából az Alföld szerkesztősége – az 1992-es, József Attila tiszteletére kezdeményezett „költői játék” mintájára – meghívásos költőversenyt hirdetett. A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia…
Tovább„Idegen emberek tudatában”
Utolsó két versesköteted erőteljes zenei-zenetörténeti inspirációval bír, s mielőtt a lírádra rátérnénk, érdemes jelezni, hogy zenekritikusként is tevékenykedsz. 2015-ben jelent meg több mint ezer oldalas „(poszt)modern operakalauz”-od (Experimentum mundi). Hogyan lettél szakértője, szakírója a zenének? Miként hallgatsz, értelmezel zenét? Szakértő, szakíró? Ugyan: én szerelmes vagyok a zenébe, és mint a szerelmesek általában, meggondolatlanságokat cselekszem. Szenvedélyből.…
TovábbÁtváltozások kora
Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg –…
Tovább