Keletiek nyugaton

A Prae folyóirat meghívására az első fővárosi Alföld-lapszámbemutatót tartotta a tavaly felállt szerkesztőgárda, Szirák Péter főszerkesztő, valamint Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József szerkesztők részvételével. A budai Kelet Kávézóban, szép számú közönség előtt tartott maratoni – több mint két órás – est a két lap (részben közös) szerzőgárdájával, Király Kinga Júliával, Kukorelly Endrével és Németh Zoltánnal folytatott beszélgetéssel indult.

Áfra János és Lapis József moderálása mellett legelőször az Alföld júniusi lapszámának Arany János-blokkja vonatkozásában a szerzők Aranyhoz fűződő viszonya került szóba. Nevezetesen az, hogy mennyire volt kihívás a lapszámban az Alföld által meghirdetett költőversenyen részt vevő Kukorelly és Németh számára a rákapcsolódás, belehelyezkedés a korban távoli életműbe, egyáltalán milyen a viszonyuk Aranyhoz, mennyire jelent manapság eleven olvasmányélményt. Mindhárom meghívott ambivalens kapcsolatról számolt be: miközben nem könnyű kortárs olvasóként belefeledkezni a szerző ma már tematikus szempontok miatt kissé elavultnak tetsző életművébe, kanonikus és irodalomtörténeti szerepe elvitathatatlan, nyelvteremtő ereje pedig egyedülálló. Az is megfogalmazódott, hogy az évforduló lehetőséget ad a friss szempontok szerinti újraolvasásra, a kevésbé szem előtt lévő izgalmas művek megismerésére. Ezek után szóba került a meghívottak kortárs világirodalomhoz fűződő viszonya (Király Kinga Júlia műfordítóként is dolgozik, Németh Zoltán pedig a szlovák irodalomról fogalmazott meg észrevételeket), Kukorelly Endre pedig a középfokú irodalomoktatás megújításának lehetőségeiről beszélt. Mindhárom szerző olvasott is föl saját műveiből.

Az est második felében közös lapbemutatóra került sor Németh Zoltán moderálása mellett. A Prae képviseletében L. Varga Péter főszerkesztő és Mezei Gábor tudományos szerkesztő beszélt az immár 16 éves, többszöri megújuláson, vérfrissítésen átesett, de színvonalában mit sem romló lap céljairól, a hazai lapkultúrában elfoglalt helyéről, mindenekelőtt a nemzetközi kultúratudományok, a populáris kultúra és a világirodalom felé való nyitottságról, ami egyedivé teszi a megjelenésében is különleges folyóiratot. Az Alföld ezzel szemben a visszafogott elmozdulások híve, ismerte el Szirák Péter; egy nagy múltú lapnál legalább olyan fontos az értékőrzés és a folytonosság, mint hogy minduntalan új és új területeket fedezzen fel magának. Erős akadémiai, egyetemi olvasóbázissal rendelkező lap az Alföld, amely azonban olyan, korábban nem jellemző műfajok jelenléte által, mint az interjú és az esszé igyekszik azért nyitottá is válni új kihívásokra, jegyezte meg Herczeg Ákos, aki utalt mind a szépirodalmi kínálat, mind a szemle rovat változatossága mögötti tudatos szerkesztői elvekre: előbbiben a fiatal generáció képviselete, utóbbiban a kritika alá került kötetek szélesebb műfaji spektruma lehet feltűnő. Ez alól a tanulmány rovat sem kivétel, fejtegette annak vezetője, Fodor Péter. A sokszínűségre és a különféle olvasói rétegek irányában tapasztalható előzékenységre, a „népfrontosodásra” jó példa a legutóbbi lapszám, amelyben Arany Jánosnak nemcsak irodalomtörténeti vonatkozásai kerülnek elő, de beláthatjuk, a muzeológia vagy a közoktatás felől is releváns kérdések fogalmazódhatnak meg. Az egyre gyakrabban felbukkanó nem állandó rovatok, mint az Interjú és az esszéket, útinaplókat is közlő Kilátó szintén a színvonalas olvasmányosság irányába tett lépésként érthető.

Alföld–Prae közös lapbemutató, Budapest, Kelet Kávézó, 2017. június 6.

A fotókat készítette.

Hozzászólások