„Mi lenne, ha képesek lennénk legyőzni a halált?”

Átadták a Zsoldos-díjat a hazai fantasztikus irodalom alkotóinak

A fantasztikus irodalmat itthon is egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi, amit jól mutat, hogy több, az akadémiai és blogos szféra közt elhelyezkedő műhely alakult ki az elmúlt évek során akár azzal a céllal, hogy ezeknek a műveknek a kritikai recepcióját bővítse, akár a diskurzus kezdeményezése miatt. Megfigyelhető az is, hogy az akadémiai közeg is egyre többször emel be a spekulatív fikcióhoz tartozó műveket – science fictiont, fantasyt vagy horrort – a vizsgálata fókuszába. Mindez átrendeződéseket eredményez, ami a több mint 20 éves Zsoldos-díj átalakulásával is érzékelhetővé vált, valamint a díjazásban résztvevő akadémiai közeg láthatóbbá válását is magával hozta.

A megújult Zsoldos-díjat 2021. április 20-án, a névadó Zsoldos Péter születésének évfordulóján adták át először. Az online díjátadón ismerhettük meg a 2020-as nyerteseket is, hiszen az előző évben a pandémia miatt elmaradt az esemény. Zsoldos Péter (1930–1997) a magyar science fiction kiemelkedő alakja, több meghatározó regény szerzője (Gregor Man-trilógia, A feladat).

Zsoldos Péter (Forrás: https://zsoldospeter.hu/)

Tiszteletére alapította eredetileg az AVANA Egyesület, a Zsoldos-család és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben az elismerést. Az Egyesület a magyar science fiction regényeket és novellákat tűntette ki, viszont az elmúlt években több kritika is megfogalmazódott, miszerint szükséges lenne a jelölhető műveket az egész hazai fantasztikus irodalomra kiterjeszteni, és egy új kiválasztási folyamatot biztosítani. 2020-tól a Zsoldos-család vette gondozásába a díjat, és egy szakmai testülettel karöltve, melynek tagja Gaborják Ádám, Szilárdi Réka és Takács Gábor, újragondolták a nevezést és a kiválasztási folyamatot. A Zsoldos-család képviseletében jelenlévő Zsoldos Dávid elmondta a díjátadón, hogy céljuk megteremteni azokat a feltételeket, hogy az elismerés reprezentatívabb legyen. A változás eredménye, hogy 2020-tól már nemcsak sci-fi szövegeket, hanem a magyar fantasztikus irodalom egészét szemlézik a felkért nominálók, vagyis a fantasy, a horror, illetve a weird irodalom is díjazható. Emellett újabb kategóriaként jelent meg a fordítás, ami azért is jelentős, mert – Zsoldos Dávid szavaival élve – „sehova nem jutott volna a science fiction, hogyha nem tudtuk volna még gyerekkorunkban magyarul elolvasni Asimovot, Lemet és a többieket”.

A Zsoldos-díj más tekintetben is megújult, hiszen a shortlist összeállításához a fantasztikus irodalommal rendszeresen foglalkozó hazai és nemzetközi szakemberek járulnak hozzá úgy, hogy kategóriánként maximum 6-6 jelöltet javasolnak. Az adott évi listákkal együtt elérhetővé válik a jelölők névsora a Zsoldos-díj honlapján. A kialakuló shortlistből az immár hét főből álló szakmai zsűri választja ki a nyertes műveket. A jelenlegi tagok közt tudhatjuk a külföldön élő és alkotó, Hugo-díjas Takács Bogit, valamint a fantasztikus irodalommal is foglalkozó oktatókat, kutatókat, vagyis Benczik Verát, H. Nagy Pétert, Keserű Józsefet, Makai Péter Kristófot, Szabó István Zoltánt és Szilárdi Rékát.

Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2019

A nyertesek ismertetése a novella kategóriájával kezdődött. A 2020-as Zsoldos-díjat Sepsi László nyerte a Rossz beszéd című novellával, amely Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2019 (GABO, 2019) című kötetben jelent meg. Benczik Vera kiemelte a laudációban, hogy a vidéki horrornak tekinthető szövegben „[a] realista próza lassan csúszik át groteszk horrornarratívába, olyan szöveg ez, mellyel nehéz szembesülni, de muszáj végigolvasni, akármennyire kényelmetlen is. A novella a fantasztikum legjavát idézi, mely elidegenített világot használ ugyan, de jelenünk eklatáns problémáira reflektál; olyan szocio-kulturális problémák állnak a középpontban, mint társadalmi szinten a vidék-város ellentéte, a pótcselekvő függőség családpusztító traumája vagy egyéni szinten az olyan választások, melyek kényszerűen a múlt megtagadásához és elfojtásához vezetnek.”

A 2021-es elismerést a weird történeteket, forgatókönyveket író – és hamarosan Amerikában saját kötettel debütáló – Veres Attilának ítélte a zsűri. Novellája, A világ helyreállítása ugyancsak a GABO kiadó gondozásában jelent meg (Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2020, GABO, 2020). A díjátadón Szilárdi Réka méltatta Veres művét, aki szerint ez egy manifesztszerű szöveg, amely stilisztikailag kiemelkedő, és filmszerű, vagy legalábbis forgatókönyves hatású. Veres már a 2020-as shortlisten is szerepelt a Horváth Etele – A nagy kacagtató élete és kora című novellájával, amely a GABO korábban említett, 2019-es kötetében jelent meg.

Az év magyar science fiction és fantasy novellái 2020

A novellák díjazását a fordítások követték. A 2020-as nyertes G. Bogár Edit, aki Johanna Sinisalo A Nap Magja (Metropolis Media, 2019) című science fiction regényét szólaltatta meg magyarul. Takács Bogi szerint „[e]z a fordítás érzékenyen nyúl komplikált és magyarra kimondottan nehezen átültethető témákhoz; olyasmikhez, mint a női nemiség vagy a nemi szerepek. Az külön öröm számomra, hogy annak ellenére, hogy az angolról mint forrásnyelvről történő fordítás a spekulatív irodalomban is egyeduralkodó Magyarországon, A Nap Magját G. Bogár Edit finnről fordította”. A Nap Magja mellett olyan meghatározó és népszerű műveket jelöltek, mint Margaret Atwood MaddAddamje (Jelenkor, 2019), amelyet Csonka Ágnes fordított, vagy Octavia E. Butler Hajnal (Agave, 2019) című sci-fije, amelyet Huszár András jegyez fordítóként.

Johanna Sinisalo: A Nap Magja, ford. G. Bogár Edit (Forrás: a Galaktika Facebook-oldala)

A 2021-es fordítói díjat Molnár Berta Eleonóra kapta, aki Susanna Clarke címadó hősének, Piranesi gondolatainak hazai tolmácsa. A fantasy regényt kiemelt figyelem övezte már a megjelenése idején is, hiszen a világpremierrel egy időben vehették a kezükbe a magyar olvasók. „A szépirodalmi igényességű angol szöveg hiteles krónikája annak, ahogy a szürreális árnyékvilágba zárt, naiv Piranesi előtt feltárul világának rejtélyei, és a főszereplőről lehullik az ártatlanság leple. A fordító munkája különösképpen nehéz lehetett, mivel ezt a lelki fejlődést az elbeszélő nyelvnek is tükröznie kell; aki csak olvasta a művet, tanúsíthatja, hogy a feladatot kiválóan megoldotta. Egy pillanatra sem esik ki szerepéből, megőrzi a regény központi rejtélyét az utolsó pillanatig. Jelentésekben gazdag, sokat sejtető szóválasztásai hozzátesznek az olvasás élményéhez.” – méltatta Makai Péter Kristóf a Piranesit (Agave, 2020) és a fordítást. Molnár Berta Eleonóra az elismerésre és Makai szavaira reflektálva kifejtette, hogy különösen izgalmas élmény volt a kötet fordítása, hiszen a karantén időszakban dolgozott a szöveggel, ami hasonlóságot teremtett a főhős helyzetével a bezártság, az izoláció miatt.

Susanna Clarke: Piranesi, ford. Molnár Berta Eleonóra

A regény kategória 2020-as győztese Moskát Anita nagy olvasói és kritikusi figyelmet kiváltó Irha és bőr (GABO, 2019) című fantasy regénye lett, amelyet H. Nagy Péter ismertetett: „Moskát Anita Irha és bőr című regénye olyan dilemmákkal szembesít, melyek az utóbbi években zajló kognitív forradalom, poszthumán átrendeződés, biopoétikai távlat és a modern írásörökség sf-izálódása felől, kontextusában értelmezhető hatékonyan.” H. Nagy kiemelte azokat a csomópontokat, amelyek éppen az említett kérdésekre hívják fel a figyelmet, így a szinkretizmus, a metamorfózis, a határmunkálat, a szabványosítás és az alkalmasság problematizálódására tért ki.

Moskát Anita: Irha és bőr

Brandon Hackett, vagyis Markovics Botond nyerte a 2021-es regényért járó Zsoldos-díjat. Az Eldobható testek (Agave, 2020) című sci-firől Keserű József gondolatait hallhattuk, aki szerint „Az Eldobható testek mély világ- és emberismeretről árulkodó, nem mellékesen pedig rendkívül szórakoztató regény. Többek között olyan kérdésekkel szembesíti az olvasót, mint: Mit tehetünk a Föld megóvásáért? Hogyan változna a test(ünk)ről alkotott felfogásunk, ha testünk eldobható lenne? Miért vagyunk hajlamosak pozitív tulajdonságokkal felruházni a szép embereket? Mi lenne, ha képesek lennénk legyőzni a halált?”

Markovics Botond: Eldobható testek

A regény nemcsak a szakmai zsűri elismerését vívta ki, hiszen az olvasók szavazatai alapján a közönségdíjat is elnyerte a 2021-es mezőnyben, míg a 2020-as győztes Szélesi Sándor Az ellopott troll (Metropolis Media, 2020) című fantasy regénye lett. A közönségdíjas művekről Sándor Gabriella fogalmazta meg gondolatait, aki a Zsoldos-díjat támogató Libri marketing és kommunikációs igazgatója. Kifejtette, a Libri célja, hogy segítsen az olvasóknak megtalálni a nekik szóló történeteket, amiből a fantasztikus irodalom kedvelői se maradhatnak ki, ezért is patronálják a Zsoldos-díjat.

A viszonylag rövid, pörgős díjátadó mögött látható az a hatalmas munka, amit a szervezők a Zsoldos-díj újragondolásába és -pozicionálásába fektettek. A díj honlapján elérhetők az adott évi – jelen esetben a 2020-as és 2021-es – shortlistek, a jelölők névsora, valamint a zsűri és a tanácsadó testület rövid szakmai életrajza. A regény kategóriában jelöltekkel készült interjúk ugyancsak megtalálhatók a weblapon, de a nyertes művekhez tartozó laudációk is egészében olvashatók.

A 2020-as és 2021-es Zsoldos Péter-díjak átadása, 2021. április 20., 15 óra; Zoom-esemény

(Borítókép: Zsoldos-díj, Józsa Bálint szobrászművész munkája)

Hozzászólások