Amerikai vakfoltok

Bret Easton Ellis: Fehér, ford. Sepsi László Az internetes kultúrharcok korában egy, a kurrens társadalmi és kulturális jelenségeket taglaló esszékötet megjelentetése hálátlan feladat. A nyomtatott könyv mint médium ugyanis igen nehezen képes lépést tartani a történésekkel. Ez különösen nehéz feladat, ha az online valóság változásainak lekövetése a cél. 2023 januárjában valaki a Twitteren az alábbi…

Tovább
„Mi lenne, ha képesek lennénk legyőzni a halált?”

Átadták a Zsoldos-díjat a hazai fantasztikus irodalom alkotóinak A fantasztikus irodalmat itthon is egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi, amit jól mutat, hogy több, az akadémiai és blogos szféra közt elhelyezkedő műhely alakult ki az elmúlt évek során akár azzal a céllal, hogy ezeknek a műveknek a kritikai recepcióját bővítse, akár a diskurzus kezdeményezése miatt.…

Tovább
„Mégis szabad kultiválni”

Szirák Péter: Engedjék meg, hogy bemutassam a beszélgetés résztvevőit: Bódi Ka­talin, a Debreceni Egyetem irodalomtörténésze, Kukorelly Endre író, költő, esszé­is­ta, Sepsi László író, szerkesztő, kritikus. Beszélgetésünk tárgya – az irodalmi kultusz és a sztárság – kapcsolódik a korábban elhangzott előadásokhoz. Margócsy Ist­ván szépen bemutatta, milyen módon volt az irodalom a 19–20. századi magyar kultúra, sőt…

Tovább
Mutáns történelem

Fredric Jameson a posztmodernről szóló kötetének (A posztmodern, avagy a kései ka­pitalizmus kulturális logikája, Noran Libro, 2010) Nosztalgia a jelenért című fe­jezetében hosszas fejtegetésbe bonyolódik történelem, történelmi regény és tudományos-fantasztikum viszonyáról a Kizökkent idő című Philip K. Dick-regény kapcsán. Jameson számára azért bizonyult hasznos példának az eredetileg 1959-ben megjelent mű, mert rajta keresztül remekül illusztrálható…

Tovább
„Összeraktam egy széket”

Ugyanabban az évben, amikor a cannes-i filmfesztiválon bemutatták a Hogyan be­szélgessünk bulin csajokkal című novellájából készült filmet, és az aktuális sorozatfelhozatal egyik legnagyobb érdeklődéssel várt darabja az Amerikai istenek első évadja volt a Hannibal készítőitől, Neil Gaiman adaptált alapanyagból maga is adap­tátorrá vált. Az említett bemutatókkal nagyjából egyszerre megjelent Északi mitológiában Gaiman arra vállalkozott, hogy…

Tovább
Valaki más traumája

Miért fog nyomozásba egy detektívregény főhőse? Mert ez a munkája és busásan meg­fizetik érte (napi ötven dollár, plusz költségek)? Mert ellenállhatatlan ismeretelméleti imperatívusz hajtja a nagybetűs Igazság kiderítése felé? Mert egy személyben lenne bírája és hóhéra a bűnösöknek? Esetleg a nyomozás maga csupán pótcselekvés, ami ideig-óráig eltereli figyelmét a fájdalmasabb és személyesebb rejtélyekről?

Tovább