Alföld 2022/6.
Júniusi számunk tanulmányai a 20. századi magyar költészet körében vizsgálódnak: Konkoly Dániel Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Karinthy Frigyes, Németh Andor és Tamkó Sirató Károly költeményeiben figyeli meg a telefon és a rádió megjelenését, Pataki Viktor Radnóti Miklós, Balogh Gergő Pilinszky János, Bakó Endre pedig Szabó Lőrinc egy verséről értekezik. Bakó Endre nagyváradi témájú tanulmánykötetéről Szamos Mariann írt, Béres Norbert pedig a váradi kötődésű Mihók Tamás verseskönyvét recenzeálja. Kritikai rovatunkban két nagyobb szabású klasszikus magyar irodalmi bírálat is található: Bényei Péter Hansági Ágnes Jókai-könyvéről, Fülöp Dorottya pedig Mikszáth Kálmánné visszaemlékezéseinek újabb kiadásáról gondolkodik el. Halász László, Gömöri György és Kutasy Mercédesz esszéiben pedig az identitás és fordítás problémái kerülnek elő.
Verseket Buda Ferenctől, Turi Tímeától, G. István Lászlótól, Halmai Tamástól, Horváth Florenciától, Deák Botondtól, Imre Ábristól, Márton Ágnestől és Csizmadia Bodza Rékától, eposzrészletet Halasi Zoltántól olvashatnak, prózát pedig Szathmári István, Antal Balázs, Légrádi Gergely és Bódi Péter közöl.
Lapszámunk illusztrációs anyagát Molnár Dóra Eszter digitális grafikái adják.
Tartalom – 2022. június
Szépirodalom
TURI TÍMEA versei: Zsoltár női hangra; A kínai nők; Vakfolt
G. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Haszid példázat; Azazel intelme
HALMAI TAMÁS versei: A porhaza meghódítása; Feloszlatott bánatok völgye
SZATHMÁRI ISTVÁN: Kisvárosi történetek (novella)
ANTAL BALÁZS: Rémeim (kispróza)
HALASI ZOLTÁN: 1688 (eposzrészlet)
HORVÁTH FLORENCIA versei: Amit a versnek; Fáradt munkás; Előnyeim; Betűk, utána sár; Lenni így
DEÁK BOTOND versei: A kendő; Rózsaujjú a hajnal; Hónapoknak tűnő órák
IMRE ÁBRIS verse: Tajték
LÉGRÁDI GERGELY: Apám; A régi meg az új (kisprózák)
BÓDI PÉTER: Vezetékes telefon (novella)
MÁRTON ÁGNES versei: Hősöm; Szétmarni a rutint
CSIZMADIA BODZA RÉKA versei: szivárgás; ívás; parázs
BUDA FERENC verse: x x
Kilátó
HALÁSZ LÁSZLÓ: Madame Bovarytól Ravelsteinig (Regény és [ön]életrajz)
GÖMÖRI GYÖRGY: Többidentitású lengyel íróim
KUTASY MERCÉDESZ: Az ekvivalencia illúziója
Tanulmány
KONKOLY DÁNIEL: A funkciók kérdőjelei (Telefon és rádió a 20. század első harmadának magyar költészetében)
BAKÓ ENDRE: Az anyag mítosza (Szabó Lőrinc: Materializmus című versének olvasata)
PATAKI VIKTOR: A továbbélés lehetőségei (A természet hangoltsága Radnóti Miklós egy versében)
BALOGH GERGŐ: Pilinszky János szerelmi költészetéről
Szemle
BÉNYEI PÉTER: Jókai, az ismeretlen ismerős (Hansági Ágnes: Móric, Mór, Maurus: Jókai)
FÜLÖP DOROTTYA: Árnyékul szegődni? (Mikszáth Kálmánné visszaemlékezései, s. a. r. Praznovszky Mihály)
SZAMOS MARIANN: A háttérben várakozók (Bakó Endre: Váradi műhely. Válogatott tanulmányok)
BÉRES NORBERT: Csigadíszes irhaszövetek (Mihók Tamás: Rizómazaj)
Képek: MOLNÁR DÓRA ESZTER digitális grafikái
Hozzászólások