Címerkép: királynő hollóval
(Kráľovná s havranom v erbe)
Mélységes az éj;
elhalt minden, csak az éjszakai
lények távoli hangja
hallatszik kintről,
s te megint ugyanazt a rítust végzed:
visszaadod a sötétet a sötétnek,
kétségbeesetten keresed a fényt. Megidézed
a fény minden alakját,
s az ősrégi oltár előtt előhúzod
kebledből a férfi arcképét,
a férfiét, aki halálra sebzett: megidézed
az igazságot és a jóságot, de
mindenekfelett a szerelmet –
s ha feljebb emeled tekinteted,
az értékes ikont elhomályosítja egy másfajta fény:
beléd hasít a felismerés, hogy a szerelem királysága
nem e világból való.
Fiatal költő
(Mladý básnik)
Már negyven nap és negyven éjjel
hajózol szüntelen
minden állatoddal,
és ma reggel végre feltűnik a távolban
a költészet ködbe borult szárazföldje:
bárkád bátortalanul odakormányzod,
félsz, nehogy zátonyra fuss,
még mielőtt kiszállsz a partján –
tudod, hogy az írás kemény regula;
mikor belépsz ebbe a rendbe,
örök fogadalmat kell tenned: a tisztaság,
a szegénység és a hűség fogadalmát –
mert a vers a liturgia egy formája
a legfőbb dolgok érdekében.
POLGÁR ANIKÓ fordítása
(Megjelent az Alföld 2022/8-as számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Végh Kata munkája.)
Hozzászólások