Korpa Tamás versei

Jelenés a Sorában

és akkor a nyílt utcáról
berepült, berepült a Sora nagyáruházba,
berepült és vitorlázni kezdett a filigrán
alumíniumpolcok között
egy sirály,
leparkolt a tengerigyümölcsök pultján, de ügyet sem
vetett a vérvörös ikraszemekre,
sem az ízletes makréla-
pasztára, hidegen hagyta a szusibár,
berepült, vijjogva, mint a mentőautó,
tapicskolt
néhányat a szárnyaival, leparkolt, majd
könnyedén
kimanőverezett az éjszakába,
benyelte a senkiföldje, ez a hajadon,
mi pedig álltunk,
továbbra is csak álltunk
a bámulás maradandó sérüléseivel.

Piccola Italia, Str. Emil Racoviță 20.

la revedere, így köszöntél, amikor beléptem.
la revedere, ölbe kaptad a balkonkorlátról lecsorgó
borostyánt, fenyőtövisszín borostyánt, összetekerted, mint egy használt
menyasszonyi fátylat,
és bemenekítetted a hideg szobába.
én a cserepes füveket hurcoltam, mintha tömzsi zöld frufrukat
cipelnék.
a zuhanytálcát telepakoltuk mohával.
pillanatok alatt evakuáltuk az erkélyt, mielőtt a jégesőfelhők
ropogni kezdtek volna.
la revedere, mondtad újra, s a kanapén gőzölgött törölköződ.
la revedere, mik ezek a kavicsfelverődések rajtunk?
la revedere, kigyulladt a villanykörte izzó gyümölcse.
la revedere, a rózsák, e büszke civilek, a vázában figyeltek.
la revedere, tátogtad a forró vízsugár alól.
la revedere, a kisajkak összetapadt szirmai közé suttogtam.
la revedere, kopogtatni kezdett a jég a nyers üvegen.

Házsongárd live

ma is, mint minden hétfő reggel, doamnă Pop néni ablaktisztító folyadékot spriccel fia fotógravíros sírkövére, s megpucolja egyszerű újságpapírral.

(Megjelent az Alföld 2022/2-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Nagy Károly Zsolt fotója.)

Hozzászólások