Aphrodité
Vas Vikinek
Az istennő ezen a dombon,
pontosabban a domb egyharmadánál
kezdődő gránátalmafába kapaszkodott,
és rohant, rohant, szandálban futott,
mint a csövéből elszabadult víz,
áradt, és áradt, és áramlott,
megtelt vele domb, meleg évszak, közeljövő,
vágyától a domb
eleresztette fenevadjait: növényei gyökereit és kígyóit,
népesítsék be az istennővel a tájat, kifogásolt egek
fogadják el: az istennő itt lépkedett,
láthatja a táj összes növénye és kövezete,
a gránátalmafa felvette ruháit, tündöklete
nem múlik el egyhamar, céltalan szorongása szőlőindát
növesztett a földből, elveszített hajszálaiból
fészket épít párja gyönyörűségére
egy madár.
Szobor
Emberi kapcsolatról szerzett tudásom
bekötött szemű utazók hasonmásszobrává avat,
önzetlenség, személyiségzavar, öntelt gyönyör
szobrot kihalt szeműek tudatlan térképén.
Lukianosz: A szírek istennőjéről
Szíriában jártam,
mit találtam, lásd.
A Libanosz hegység arra való,
melle folyót adjon, szent neve: Adonisz.
Vize vérszínű, mint ótestamentumi zivatar,
vizéből meddő lány kortyol magzatot.
Ünnepeken transzba esett, fiatal fiúk
rohanják meg a kijelölt helyet, és karddal,
mint Szent György a sárkányt, levágják
a combok közt élő Cerberust, a szertartást
a városon keresztülrohanás fejezi be,
a levágott testrésszel eljegyzett házból
női ruha és ékszer a hozomány.
Nemiszerv sorsáról házszabály határoz.
Szíriában jártam,
ezt találtam, lásd.
(Megjelent az Alföld 2023/10-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Fülöp Péter fotója.)
Hozzászólások