Székely Szabolcs verse

Attól fél, hogy untat Tükördarab kezedben törött tükör vagy ablakmagát mutatja minden boldog-boldogtalannakablakban vagy tükörben magát mutatja mindenragyogjon fel kezedben egy villanásnyi filmentörött üveg mutasson valami jobbat náladlátszani próbál minden figyelmet kér magánakfigyelni próbálsz tényleg találsz is persze jobbata boldogtalan darabkák boldogan ragyognaküveg csapódik ablak szélnek ereszt a városvilágos még az égbolt de véraláfutásossötét vacog…

Tovább
Székely Szabolcs verse

A visszaszokásról Hölgyeim és uraim,szeretve tisztelt publikum!Perceken belül színpadra szólítokegy negyvenéves családapát,aki ma este, kizárólag az önök szórakoztatásárahajmeresztő produkcióra készül –elégikus hangú költeményben tesz vallomást arról,hogy milyen volt a dohányzásra visszaszoknia. Kedves közönségünk,ha most az jár a fejükben,hogy egy káros szenvedélyre visszaszokni negyvenévesen,ez első hallásra nem több, mint rosszabb pillanataikbana saját unalmasságuktól megrettenőkispolgárok nagy kalandja,megbocsátható…

Tovább
Székely Szabolcs versei

15. Egy folyóról meséltél a múltkor, hogy olyan, mint itt az utca. Halforgalom szorgos, végtelen körútja, utcahossza. Nem szabad kilépni, mondják, forgalomban szigetnyi járda. Mindig feléd indultam el, mindenképp jó irányba. Szint alatt gyilkos halak a szag felé, hogyha úsznak. Vérszagra gyűlnek és nagy rajuk még nagyobbra duzzad. Én vagyok mindegyik hal, az is, amelyik…

Tovább