Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
zuhanás közben keskeny vonallá szűkül a szemmár nem vár itt senkisemszíneket hazudsz és könnyeketegy kitalált időben őgyelegszmagányos titkok közt ahol kevés a réss minden összegyűrt mondat tévedésnincs híd nincs másik ladika remény jobb híján a semmibe kapaszkodik a múlt végtelenített filmtekercsdiófád árnyékában heverszpásztázod a mészfehér arcokata semmi falán vagy néma karcolatvitorlázni kezd az estminden álmot…
Tovább
Lehetséges, hogy a díj odaítélését indokolandó elegendő lenne annyit mondani: Visy Beatrix 2013-ban debütált az Alföldben, s azóta nem volt olyan évfolyama a lapnak, amelyben nem szerepelt, s gyakorta nem is csak egyetlen írással. Értekező prózai szerzőink között ez alighanem egyedülálló teljesítmény, mint ahogy egyre kevesebb példát találni arra is, hogy egy literátor a történeti…
Tovább
Hűvös április eleje volt Debrecenben tizenkét évvel ezelőtt. A csalóka személyes emlékeket megtámogatva az internetes adatbankok memóriájával azt mondhatjuk, kb. 6.8 Celsius fok lehetett, amikor az ország bölcsésztudósainak apraja-nagyja összegyűlt a Debreceni Egyetemen az országos tudományos diákköri dolgozatok aktuális biennáléján. Már napszállta felé járt az idő azon a csütörtöki napon, amikor az irodalmi tagozatok nagy…
Tovább
Nagy István néven látta meg a napvilágot Felsőiszkázon, parasztcsalád gyermekeként. Fiatalon tanúja volt, ahogy a magyar lírában teret nyert az a folklórból kiinduló, modern jegyekkel szintetizált verseszmény, melynek kánoni rangra emelésében nagy szerepet játszott tizenhárom évvel idősebb testvére, Nagy László is. A népi érzület, a látomásos hevület kevesebb pátosszal, szemlélődőbb attitűddel, elégikusabb hangon ölt formát…
Tovább
A 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról Hansági Ágnest, a SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék professzorát és Bényei Petert, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docensét Farkas Evelin kérdezte a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhéten. Farkas Evelin: Emlékeztek arra, amikor először találkoztatok Jókai-szöveggel? Volt fontos Jókai-élményetek még a kutatói érdeklődés előtti időkből? Hansági…
Tovább
Sampon Hajat mostam, és közbenazon tűnődtem, hogyváltoztathatnám meg éltem,például a hiúságomat ahelyén kellene kezelnem, éshogy hol a helye meg más hülyepoénok nem segítenek rajtam,ázott a hajam a sampon alatt, melyeta doktornő adott a fejbőrömön évtizedekóta viszkető kiütések ellen, önbizalmatkellene szereznem, és elmondanomnaponta magamnak, hogy én isember vagyok, nem kevesebb, mintmás, csak szorongóbb. Szépbucket list volt,…
Tovább
Alföld 2025/11. Novemberi lapszámunk ezúttal a megszokottnál bővebb szépirodalmi rovatában Bertók László, Miklya Zsolt, Vörös István, Lipcsey Emőke, Lackfi János, Gellén-Miklós Gábor, Nemes Z. Márió, Szabolcsi Alexander, Simon Adri, Turczi István verseit közöljük, továbbá Cserna-Szabó András és Kácsor Zsolt négykezesét, Lehoczky Ágnes prózaversét, Antal Balázs elbeszélését és Szalay Zoltán novelláját olvashatják. Kilátó rovatunkban Csehy Zoltánnak…
Tovább
Kovács András Ferenc: Névtelen cserépdarab Kovács András Ferenc Névtelen cserépdarab című kötete a szerző életében megjelent utolsó könyve. A tragikus hirtelenséggel elhunyt KAF több mint negyven magyarul megjelent kötetből álló életművének váratlan lezárása. Ha az irodalomkritika a műfordításokat, idegen nyelven megjelent könyveket, interjúkat és folyóiratközléseket nem veszi figyelembe, akkor is kijelenthető: óriási és hatását tekintve…
Tovább
Hans Ulrich Gumbrecht: Szépség a sportban / Tömeg a stadionban Amikor 2005 januárjában megjelent a Lob des Sports című könyv, inkább csak az okozott meglepetést, hogy a német fordítás megelőzte az angol eredetit (az In Praise of Athletic Beauty csak bő egy évvel később vált olvashatóvá). Arra, hogy Gumbrecht sportkötettel fog jelentkezni, akkoriban több ok…
Tovább
Az állomáson Vera vár, messziről integet. A férje, Kristóf vasárnap reggel érkezik, de ő már a hét elejére lejött a gyerekkel. Amikor az autóhoz érek, ad két puszit és azt mondja, üljek hátra Ábel mellé, az anyósülésen a kutya fekszik. Évek óta nem jártam a balatoni nyaralóban, amit még a nagyszüleink hagytak ránk. Amíg a…
Tovább
Török Ábellel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A regényeiden, főleg a harmadik égen, de A gonosz erdő meséin is látszik, hogy inkább a nyelv adja az olvasás sodró erejét, nem pedig a történet, miközben maga a cselekmény is izgalmassá válik a nyelvi forma miatt. Esetedben az ihlet inkább kapcsolódik a nyelvi működésekhez, mint…
Tovább
Arról, hogy mit láttam, amíg távol voltam Théneiától megkaptam a fonalat,és láttam a legmélyebb kutakat, láttam, ami bennem épül,láttam palotámat otthonaként másoknak, láttam Sztaurosz templomát,láttam házat beomlani súlya alatt, láttam földet szülő földet,láttam vízre vágyó virágokat, láttam szomjas tengert,láttam elégedett hajósokat, láttam oltárt száz éve égni,láttam apámat a lángok alatt, láttam kihunyni tüzet,láttam elszakadt fonalat,…
Tovább
Apollinaire-változatok A MÚZEUM KÖRÚT Kondenzcsík futott íriszén az égnek A bokrokon A sok virág fehérlettÉs telt csak amit úgy hívnak hogy élet Múzeum körúti nyárban Villamost eltűnni láttam Arany János szobra elé leültem És néztem őt A múltban elmerültenÉs messze lett Budapest mintha München Múzeum körúti nyárban Villamost eltűnni láttam Hányszor mentem el már…
Tovább
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia A demencia ma az egyik legszélesebb körben tárgyalt egészégügyi téma a nyugati világban, és a hozzá – illetve elsősorban a leggyakoribb kiváltó okához, az Alzheimer-kórhoz – kapcsolódó önéletrajzi könyvek is tucatszámra jelentek meg az elmúlt években. Az Amazon tanúsága szerint csak 2024-ben több mint 30 olyan…
Tovább
Duruzsol kellemesen Szerettem volna egy versetrögtön a második mondattal kezdeni,hogy az első hiányavégig ott lüktessen a szövegtestben, legyen valami rejtély,nyugtalanító elhallgatás,amit a szavak, a szintagmák, az írásjelekés a többi mondattéblábolva kerülgetnek, hogy ne váljon kényelmes kis kuckóváa vers, amelyben kandallóduruzsol kellemesen,legyen huzatos pályaudvar,két falu közötti buszmegálló,nyomasztóan elhagyatott,ahol biztosan nem jár egyetlenviszonylat sem, vagy ha igen,hetente…
Tovább
Vers a vénségről, hullaviasszal Az óvodakert a templomdomb aljánaz egykori temető helyén volt.Ma úgy vélem, ennek köszönhető,hogy antropológus lettem.Háromtól hatéves korig a sárgahomokban lelt csontokkal játszottam,olykor, a dajkák rémületére,kis ütéstől széteső lapbanhullaviaszt is találtam. Kértek,de nem elégszer, hagyjam békénaz öregeket, ne rángassam őketa napvilágra. Szorongtam? Nem!De hetven éven át nyugtalanított,milyen leszek vénen. Mindig vissza-rettentem attól,…
Tovább
Gary Balla balladája Az apró vízesések itt, Észak-Karolinában,Mint hajad a kezeim között, Jamie.Ujjaim tömpék és gépzsírosak, éppEgy törött alkatrészt cseréltem azErdő közepén. Két kutyánk elkísértMinket bolyongásainkra, kislányunkAlszik a lakókocsinkban. MegszereltemA fákat, most hangosan nyögnek ésBólogatnak, hangom ércesedik, sokatDohányzom. Amikor dől a fa, az ad kiilyen hangot, vagy maga a fűrész? HozdIde, Jamie, a kalapácsot. Ezt…
Tovább
Bója Nézlek, ahogy mész a vízbe.Tudom, meddig szoktál beúszni.Lassan tempózni kezdesz,a parton állva figyellek. Húsz éve nádas volt itt.Gémek, récék és vöcskökfészkeltek a bugák közt.Valahol messze éltél. Valahol messze éltem,itt még csend és iszap volt.Naptól meleg a vállad,ismerem ezer éve. Egy gém figyel a nádból.Elindulok utánad,lassanként már beérlek,bevársz a bója mellett. Elül a parti lárma,színes…
Tovább
Túl a Dunán Túl a Dunán és innen,Budán, de mindkét parton,amerre látok, mindenenyém, bár köztulajdon, kint, előttem a földönmintha az éj ömölne,Fekete-erdőből amég feketébb öbölbe, talán a sötétségetazért szabta az Isten,hogy az izgága embertálomba csöndesítse, ha sötét, akkor fény is,megvilágít, ha elfed,de nem a sötét fénylik,csupán a fénynek enged, amott a Duna-partonégről függő csillárok,világos ablakomban,nézi…
Tovább
Fabiny Tamás: Júdás, az elveszett tanítvány „Mit tettél, Júdás?” – ezt súgta a kísértő a fülembe. Személyesen nekem, pedig az én nevem… Keresztény. Miként fonódhat össze a „krisztusi” neve az Iskáriótessel? Talán Jézus megbocsát Júdásnak. Ugye? Mit műveltél, Júdás? Kérdezem én, és velem együtt nyöszörgi ugyanezt a kérdést rengeteg ember, aki nyújtózkodik Jézus ruhájának szegélye…
Tovább
Zuhog az eső, közben a horizont fölött süt a Nap. Errefelé azt mondják ilyenkor: veri az ördög a feleségét. Lajos a sürgősségi osztály bejáratának eresze alól kilépve a szivárvány alá áll, hogy a zápor lemosdassa arcát. Homlokán a szaporodó ráncok mélyedéseiben megül az esővíz. Savószínű szemei körül a szarkalábak is felfognak egy-egy cseppnyit. Halántéka dobol,…
Tovább
Rékai Anett: Menetiránynak háttal Kifejezetten érdekes lendülettel indul a Petri-díjas Rékai Anett első verseskötete, majd folytatódik precízen komponált, motivikus kapcsolatokra épülő, tükörszimmetriákkal, érzelmi intenzitás fokozódásával is járó szerkezeti ívvel. A retrospektív vershelyzetek a fájdalom kibeszélésének, ezáltal az értelemadás szükségességének, majd pedig az illúzióvesztésnek a szólamait adják. A gyerekkorból származó lelki sebek és abúzusok tanúsága, a…
Tovább
Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek Habár az önéletrajzi műfajokhoz sorolható szövegekkel kapcsolatban hagyományosan fennáll az elvárás, hogy szerzőjük már kiterjedt élettapasztalattal rendelkezzen (azaz a tekintélyes életkor mintegy legitimálja az önéletírásra való vállalkozást), az elmúlt évtizedek memoár-boomja ezt az elképzelést is felülírta. Nemcsak a populáris kultúrában találhatunk példát arra, hogy egy húszas…
Tovább
Vida Gáborral Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Másfél órával ezelőtt nyitottad meg a 95. Ünnepi Könyvhét debreceni eseménysorozatát. Komoly, megrendítő vallomást olvastál föl a könyv, az olvasás – mondjuk így: emberi elengedhetetlenségéről. Aki nem hallotta, olvashatja majd az Alföld októberi számában, ahogy ennek a beszélgetésnek a szerkesztett változatát is. Jártál-e már Debrecenben, és ha esetleg…
Tovább
A 95. Debreceni Ünnepi Könyvhét elé Egyszer, amikor hivatali kötelességemnek eleget téve egy zsűri előtt beszámoltam az általam vezetett intézmény áldatlan állapotairól és áldásos tevékenységéről, külön kiemelve, hogy expozémmal nem azt szeretném elérni, hogy több pénzt szánjanak ránk, hanem csak hagyjanak békén, egy kedves és szép hölgy megkérdezte a mondókám végén: ugyan mire kell még…
Tovább
Ellipszis-tánc Ellipszis-táncot lejt a világ s az életmert egy a középpont de kettő a pólusha a centrumban összeszikráznakfellobban bölcsesség szerelem ének Ha az újév és szentiván összeérnekmiközben mindkettő megőrzi posztjáta centrumban egyszerre lesz hideg és hévazonost azonosra cserélnek Ha ezt a misztériumot megértednem bánt távolság idő múlásaegyütt leszel alanya s állítmányaa legyenben újraszülető létnek Vasárnap…
Tovább
Alföld 2025/10. Az Alföld októberi számában egy nagyszabású Jókai-összeállítás várja az olvasókat, amely a bicentenáriumhoz kapcsolódva számos új értelmezést kínál: Szécsi Noémi Jókai és a nők viszonyáról írt műhelyesszét, Margócsy István A kőszívű ember fiait, Fried István az Akik kétszer halnak meg című művet elemzi, Hansági Ágnes a Szeretve mind a vérpadig című regény történelmi…
Tovább
Hangetetés Etette a kószáló hangokat.Magokat szórt az ablak alá,és elbújt, hogy hallgassa őket.Kitett napraforgómagot,mire odarepültek az M-ek,mormogtak és mekegtek,majd közéjük ült egy N is,halkan neszezett, nógatott,de elkergette egy vadulnyekegő, nyámmogó Ny,és hangosan nyenyerészett.A kölesre sok S és Sz szállt,szédítő, szelíd hangsereg:susogtak és sejpegtek,szuszogtak és sziszegtek.A tökmagra hatalmas B csapott le:bömbölt és brekegett,a gyomrában egy P…
Tovább
Fénylő hegek Csöndes, bár apám-nál nem hallgatagabb.Bögréből bögrébe öntögetiát forró teámat.Csak a két gyereke miattilyen figyelmes. Kezébengömbölyű pipafej, édesdohányszagot árasztszürke kardigánja,az az egy, amit mindig visel,és szúr a borostája. Hogy apámnak is szúrt,csak képzelem, sohasemérintettem arcát. Kifelé meredt az ablakon,de nem azt látta, amit nézett.Mutató- és középső ujját orraalá helyezve gondolkozott,nekem mindig hátat fordítva.Csak ritkán…
Tovább
Hajdu Szabolccsal, Lőrinczy Attilával és Tasnádi Istvánnal Sándor L. István beszélget Sándor L. István: Három drámaíróval beszélgetünk, akiket most az hozott össze, hogy mindhárman szerepelnek a Selinunte Kiadó mai magyar drámákat közreadó sorozatának, az Olvasópróbának a legújabb kötetében.[1] Hárman három különböző úton jártok. Ezért kezdjük a beszélgetést azzal, hogy ki is ma a „kortárs drámaíró”.…
Tovább