Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Fehér Renátóval Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: A szépíró olvas eseménysorozat, amelynek keretein belül mi most beszélgethetünk, a címével előirányozza, hogy miről kellene kérdezzelek. Joggal várják tehát az érdeklődők, hogy elsősorban az olvasmányélményeidről ejtsünk szót, én azonban kezdésként a saját olvasói tapasztalataimról számolnék be. A 2010-es évek elején, amikor tájékozódni kezdtem a kortárs magyar irodalomban,…
Tovább
Nádasdy Ádámmal Horváth Imre Olivér beszélget Horváth Imre Olivér: Hogy utaztál? Nádasdy Ádám: Nagyon kényelmesen utaztam. IC első osztályra vettem jegyet, mert gondoltam, hogy kevesen lesznek, de sokan voltak. Egy dolog zavart, hogy szemben velem egy idősebb hölgy ült, aki láthatóan nagyon szeretett volna beszélgetni. De hát énnekem meg munkám volt, és volt wifi a…
Tovább
Bódi Katalinnal, Guld Ádámmal, Pataky Adrienn-nel és Szilágyi Zsófiával Szirák Péter beszélget Szirák Péter: A levélről szóló minikonferenciánk előadásait Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem docense, Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem professzora és Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem docense tartották. A most következő kerekasztal-beszélgetésen kiegészülünk Pataky Adrienn-nel, az ELTE biopoétikai kutatócsoportjának tagjával, az Irodalmi Magazin és…
Tovább
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Szirák Péter: A Debreceni Irodalmi Napok idei eszmecseréjén a levélről volt szó. Ágnes kivel állt rendszeres levelezésben? Gergely Ágnes: Leginkább az unokatestvéremmel, Fenákel Judit írónővel. S például Lator Lászlóval. Az én pályám ővele kezdődött. Ő volt az, aki felfedezett. Elolvasta a verseimet, részletes véleményt mondott, hogy ez a sor jó, az a…
Tovább
Payer Imrével Hocza-Szabó Marcell beszélget* Hocza-Szabó Marcell: A ’80-as években kezdted újságírói munkád mellett költői pályafutásod is, már ekkor az Élet és Irodalomban több verssel is jelentkeztél. Dicsérték különleges stílusod, melybe egyaránt belefért a formafegyelem, az ironikus gesztus, az antikvitás iránti vonzalom és a nagyvárosias lírai beszédhelyzet is. Milyen volt Magyarországon az 1980-as években költőként…
Tovább
Daniel Warmuz lengyel műfordítóval Áfra János beszélget* Áfra János: A Térey János lírai életművéből válogató Przyszłość miodu (A méz jövője) című, a wrocławi J kiadónál megjelent verseskötetről (2024) a lengyel fordítóval, Daniel Warmuzzal beszélgetünk, aki 1987-ben született, Krakkóban él, magyar irodalomra specializálódott esszéista, műfordító és irodalomtudós. Korábban Kiss Tibor Noé Inkognitóját (2017), Berta Zsolt Kalefét…
Tovább
Balajthy Ágnes: Habár, főként pályád elején sokat foglalkoztál kortárs magyar irodalommal (Garaczi László monográfusa vagy), az elmúlt körülbelül két évtizedben elsősorban mégis Marcel Proust és Kosztolányi Dezső elhivatott kutatójaként tart számon a szakmai közösség. Az eltűnt idő nyomábanról magyar nyelven is számos tanulmányt publikáltál, és egy-egy önálló kötetet szenteltél a Pacsirtának, illetve az Édes Annának.…
Tovább
Izsó Zitával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Számodra mit jelent az ihlet? Izsó Zita: Az ihletről mindig Győrffy Ákos Havazás Amiens-ben című verse jut az eszembe. A szöveg Szent Márton jól ismert legendájának apokrif átirata: a római katona egy hideg téli éjszakán ráteríti a köpenyét egy átfagyott koldusra, majd magával viszi a városba,…
Tovább
A 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget Berta Erzsébet: Úgy képzelem, hogy tudósi habitusod, tudományos pályád eredetét neveltetésedben, származásodban, családi kötelékeidben is kereshetjük. Édesapád, Varga Zsigmond József görög–latin–német szakos tanár, lelkész és teológus, akinek nevéhez fontos hittudományi munkák (többek között az Újszövetség irataihoz szerkesztett görög–magyar szótár) kapcsolódnak, a Debreceni Teológiai…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk ötödik, egyben utolsó részében Bényei Péter irodalomtörténészt, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált egyetemi docensét…
Tovább
Németh Zoltánnal A Fáraó önéletrajza című verseskötetéről Fodor Péter beszélget Fodor Péter: A kötetet forgatva arra a következtetésre juthatunk, hogy a fáraó olyan sajátos létformáként vált inspiratívvá számodra, mely egyszerre viseli magán a humán jegyek transzcendentális meghaladásának és a test nagyon is evilági praktikákkal történő archiválásának és esztétizálásának hagyományát. Németh Zoltán: A Fáraó alakja ember,…
Tovább
Kustos Júliával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Valuska Lászlóval beszélgettél a Könyves Magazin podcastjében, amikor azt mondtad, hogy azért írsz, hogy megfejts magad, és hozzátetted, hogy nem szereted az ihletettség kifejezést. Mi a probléma szerinted a köztudatban élő ihletfogalommal? Hogyan változtatnád meg az ihlet jelentését? Kustos Júlia: A köztudatban lévő ihletfogalommal alapjáraton nincs…
Tovább
Gregor Lilla és Matuz Bence beszélgetése Erdős Attila és Tellinger András önmentő énvesztés című könyvéről Gregor Lilla: Erdős Attila önmentő énvesztés című kötetét olvasva-értelmezve sok nehézségbe ütköztem. A versek hol nagyon nehezen adják meg magukat a befogadó értésének, hol pedig olyannyira könnyen, hogy az teszi gyanússá az érthetőséget. Mindehhez járulnak a versek mellett megjelenő grafikák,…
Tovább
Török Ábellel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A regényeiden, főleg a harmadik égen, de A gonosz erdő meséin is látszik, hogy inkább a nyelv adja az olvasás sodró erejét, nem pedig a történet, miközben maga a cselekmény is izgalmassá válik a nyelvi forma miatt. Esetedben az ihlet inkább kapcsolódik a nyelvi működésekhez, mint…
Tovább
Vida Gáborral Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Másfél órával ezelőtt nyitottad meg a 95. Ünnepi Könyvhét debreceni eseménysorozatát. Komoly, megrendítő vallomást olvastál föl a könyv, az olvasás – mondjuk így: emberi elengedhetetlenségéről. Aki nem hallotta, olvashatja majd az Alföld októberi számában, ahogy ennek a beszélgetésnek a szerkesztett változatát is. Jártál-e már Debrecenben, és ha esetleg…
Tovább
Vida Kamillával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Egy három évvel ezelőtti beszélgetésben említed a Konstruktív bizalmatlansági indítvány című versesköteteddel kapcsolatban, hogy nincsenek váratlan ihletett pillanataid, inkább időintervallumok vannak, amikor leülsz írni, és akkor tudatosan alkotsz. Számomra ebben erősen jelen van az az alkotói felfogás, amely a 20. század elejétől erősödik fel. A nyelv…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk negyedik részében Fülöp Dorottyát, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Jókai Mór kritikai kiadását gondozó OTKA-kutatócsoport munkatársát, irodalomtörténészt…
Tovább
Hajdu Szabolccsal, Lőrinczy Attilával és Tasnádi Istvánnal Sándor L. István beszélget Sándor L. István: Három drámaíróval beszélgetünk, akiket most az hozott össze, hogy mindhárman szerepelnek a Selinunte Kiadó mai magyar drámákat közreadó sorozatának, az Olvasópróbának a legújabb kötetében.[1] Hárman három különböző úton jártok. Ezért kezdjük a beszélgetést azzal, hogy ki is ma a „kortárs drámaíró”.…
Tovább
Szakonyi Károllyal Herczeg Ákos beszélget Herczeg Ákos: Szeretettel üdvözlöm a XV. DESZKA Fesztivál díszvendégét, Szakonyi Károly Kossuth- és József Attila-díjas írót, drámaírót, dramaturgot, a Nemzet Művészét. Sűrű héten vagyunk túl, elsőként arra kérdeznék rá, milyen benyomást hagyott benned az idei rendezvény, mely előadások voltak különösen emlékezetesek és miért? Szakonyi Károly: Szeretettel köszöntök én is mindenkit.…
Tovább
Buda Ferenccel Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Szeretettel köszöntöm Buda Ferencet, aki röviddel ezelőtt megnyitotta a 93. Ünnepi Könyvhetet Debrecenben! Hálásan köszönjük, hogy elfogadtad a meghí- vásunkat, hogy vállaltad ezt a fárasztó utazást Tiszakécskéről – szülővárosodba. Ahogy ezt a Világ, világom (2011) című memoárodban is megírtad: a Bem tér 7. szám alatt nőttél fel. Onnan…
Tovább
Áfra Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Több versesköteted végén is szerepel egy lista, amelyben összegyűjtöd azokat a társ- vagy képzőművészeti alkotásokat, amelyek inspiráltak. Gyakran nyitsz meg kiállításokat, és műkritikus is vagy. Számodra mit jelent az, hogy inspirál egy képzőművészeti alkotás? Egy képben archivált ihlet – ha lehetséges a rögzítés – hogyan helyezhető…
Tovább
Kustos Júliával legújabb könyvéről Moklovsky Réka beszélget Moklovsky Réka: Az első kötetedhez képest milyen volt a másodikon dolgozni? Van olyan dolog az írást, a szerkesztést, a könyvkiadás folyamatait, vagy éppen egy könyv utóéletét illetően, amiről korábban nem tudtál, de most már igen? Kustos Júlia: Úgy futottam neki a második kötetnek, hogy olyan élmény lesz, mint…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk harmadik részében Szilágyi Mártont, az MTA doktorát, az ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi…
Tovább
Mezei Gáborral az állomány felszámolása című kötetéről Herczeg Ákos beszélget Herczeg Ákos: Szerzőként bő tíz évvel ezelőtt, 2012-ben jártál legutóbb Debrecenben, az első, függelék. címmel megjelent könyved bemutatóján. A mostani, az állomány felszámolása már a negyedik köteted, a harmadik kiadónál, tehát elmondható, hogy érett alkotó vagy, ami teljesen más alaphelyzet, mint amikor először beszélgettünk. A…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk második részében Kiss A. Krisztát, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Fiatal Írók Szövetsége…
Tovább
A kilencven éves Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…
Tovább
Kellerwessel Klausszal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Két interjúban is arról mesélsz, hogy nem tudsz egy helyben maradni: cikázó ember vagy. Ahogy ezt olvastam, olyan érzésem támadt, mintha ezzel a dinamikával magát az ihlet belső mechanikáját testesítenéd meg. Pszichológus és programozó is vagy, most ősszel pedig elkezdted a filozófia mesterképzést. A különböző pólusok…
Tovább
Alkotóerővé változtatni a traumát Ágoston Enikő Anna: Azt hiszem, a pozitív érzelmek, a jó lelkiállapotok nagy hajtóerővel bírhatnak az alkotás folyamatában, de gyakran a rossz tapasztalatokkal, traumákkal való megküzdés is energiát, alkotói erőt szabadít fel. Ilyenkor mi történik pszichológiai szempontból? Miért nyerünk alkotói erőt vagy ihletet egy nehéz időszakban vagy után? Terék Anna: A nehéz…
Tovább
Géczi Jánossal Áfra János beszélget Áfra János: Beszélgetésünk apropója egyfelől egy friss megjelenés, másfelől pedig az, hogy a vizuális költészeti és képzőművészeti életműve egy részét a városhoz sok szállal kötődő Géczi János nemrég a Déri Múzeum gyűjteménye számára ajánlotta fel. A szépíró olvas eseménysorozat alapvetéséhez igazodva a pálya alakulását meghatározó inspirációs forrásokat, olvasmányélményeket állítjuk előtérbe…
Tovább