Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld 2024/3. A 2023-as Debreceni Irodalmi Napok középpontjában a klasszikus fogalma állt: az Alföld márciusi lapszámában közreadjuk Nádasdy Ádám és Kulcsár-Szabó Zoltán előadásának, valamint a Márton Lászlóval és Szirák Péterrel kiegészült kerekasztalnak a szerkesztett szövegét. Az Alföld-díjasok estjén Herczeg Ákos kérdezte a díjazottakat, Bodrogi Ferenc Mátét, Bednanics Gábort és Győrffy Ákost. Verset Ágh Istvántól, Tóth…
Tovább
Poptechnikák. Komplexitás a népszerű kultúrában, szerk. H. Nagy Péter, L. Varga Péter Írás előtt azon tanakodtam, érdemes-e még álmélkodni azon, hogy a populáris kultúrát is lehetséges olyan eszközökkel vizsgálni, mint bármely más, intézményes(edett) háttérből érkező terméket. Van-e (még) helye azoknak a magyarázatoknak, amelyek úgy láttatják a popkultúrát, mint ami fel akarja törni a kánon elefántcsonttornyának…
Tovább
Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…
Tovább
„Gondoskodás/válság”. Kerekasztal-beszélgetés A gondoskodás válságai: Pandémiakultúra, biopolitika és kultúrorvostan című online konferencián A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Angol—Amerikai Intézete angol és magyar nyelvű online konferenciát szervezett A gondoskodás válságai: Pandémiakultúra, biopolitika és kultúrorvostan címmel 2021. június 26-27-én.[1] Az esemény első napját magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetés zárta „Gondoskodás/válság” címmel, melynek moderátora Bényei Tamás (irodalomtörténész; egyetemi tanár, DE–BTK,…
Tovább
A legismertebb járványok között előkelő helyet foglal el az 1831-es kolerajárvány, melyről számos irodalmi mű is megemlékezik. Mielőtt ezek közül kiemelnénk hármat, érdemes néhány összefüggést előrebocsátanunk. A 19. század elején, a ’10-es évek második felében a kolera az indiai szubkontinensen tört ki, majd az Orosz Birodalmon keresztül jutott át Európába, később Észak-Amerikába. A betegséget okozó…
Tovább
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
Tovább
Átadták a Zsoldos-díjat a hazai fantasztikus irodalom alkotóinak A fantasztikus irodalmat itthon is egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi, amit jól mutat, hogy több, az akadémiai és blogos szféra közt elhelyezkedő műhely alakult ki az elmúlt évek során akár azzal a céllal, hogy ezeknek a műveknek a kritikai recepcióját bővítse, akár a diskurzus kezdeményezése miatt.…
Tovább
Moskát Anita: Irha és bőr Az emberek állatokról alkotott képe nem oszlik el egyenletesen a kultúra minden szeletében. Az állatok képességeiről való téves gondolkodás (például hogy az állatok nem gondolkodnak) az emberi kultúra számos területén megfigyelhető, és olykor még azt is bizonygatni kell, hogy ez a kép csakis félrevezető lehet az evolúció bevonása nélkül. Ugyanakkor…
Tovább
Avi Loeb: Földönkívüli. Egy idegen civilizáció első nyomai A tudomány működésébe be van építve egy alapvető mechanizmus, amelyet sokan sokféleképpen megfogalmaztak már, és az a lényege, hogy nem azt tanácsos elfogadnunk, ami vonzó, hanem azt, ami valószínűbb. Nem azt, ami tetszetős, hanem azt, amiben az elmélet és a kísérleti eredmények összhangban vannak. Ha az utóbbiak…
Tovább