Izsó Zita versei

A búcsúzásról Nem egy ház volt,hanem egy sátor,vagy egy termés üreges belseje,ahol egyszer már megfeledkeztekrólad, mert nem hitted el,hogy csak azoknak az árnyékahagy nyomot a falakon,akik mernek odabent meztelenül élni. Te a mozdulatlanságra vágysz,mint aki egy taxiban született,és amikor végre elkezdesz létezni, először újra puha vagy,mint a beszéd és a járás előtti időkben,felveszed a formáját annak, aki…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. decemberi száma

Alföld 2023/12. Decemberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Alföld-díjasaink laudációit: Bednanics Gábort Fodor Péter, Bodrogi Ferenc Mátét Lapis József, Győrffy Ákost Áfra János méltatta. Kilátó rovatunkban Melhardt Gergő ír Térey János Köztisztaság tér című költeményéről, Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel pedig Szöllősi Mátyás beszélget. Verset Kőrizs Imrétől, Takács Boglárkától, Pál Sándor Attilától, Jenei Gyulától, Izsó Zitától, Szegedi…

Tovább
Izsó Zita versei

A vendégség vége Attól félünk, úgyiseljönnek majd,akikről megfeledkeztünk, és számonkérik,miért nem voltunk ott,miért nem jöttünk időben,pedig ők vártak ránk, de minem szólaltunk meg, nem mondtuk el,hogy ne töltsenek még,nem kérünk több cukrot a kávéba,nem szóltunk, hogy fázunk,vagy hogy megy a vonatunk, közben egyre nehezebb letta kabátunk a sok süteménytől,amit azért rejtettünk gyorsan a zsebünkbe,hogy nehogy észrevegyék,nem…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. februári száma

Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…

Tovább
Izsó Zita versei

A második erdő Az ágya feletti képenolyan sűrű erdő,mint egy gyertyákkal telepakolt torta.Ha elkezdeném számolni a fákat,valószínűleg pont addig jutnék,amennyi idős lesz néhány nap múlva,de felesleges lenne ünnepelni,úgysem fogna fel belőle semmit. A nővérek azt mondják,már egy ideje nem beszél,ezért betűtésztával etetik.De ahogy egyedül hagynak minket,megnyalja a száját,és szóba hozza a kiszáradt folyót. Mert mindenki…

Tovább
Izsó Zita versei

Az utolsó áldozat Elfordítjuk a fejünket, ha meglátjuk, hogy az anyja kitolja a napra, mert tudjuk, a mi bűneink miatt lett ilyen, a mi zárt ajtók mögött elsuttogott titkaink miatt nem hall, és a mi bűnös menekülésünk miatt nem tud lábra állni. Beszélni sem képes, de néha éneklő, gurgulázó hangokat hallat, olyan a torka, mint…

Tovább
Felnőni a vershez

A Tilos az Á! Kiadó kötetei eddig is üde színfoltot jelentettek a magyar könyvkiadás pa­lettáján, az idei könyvhétre szánt „16+-os” kötetük azonban úgy újszerű, hogy köz­ben a szó legnemesebb értelmében konzervatív, „értékőrző” vállalkozás. Pé­cze­ly Dóra szerkesztésében ugyanis egy olyan versgyűjteményt adtak közre, amely a kortárs költészet világába vezeti be a fiatal olvasót – „kapudrog a…

Tovább
Megjelent az Alföld novemberi száma

Az Alföld aktuális lapszáma a novemberi szürkeség ellen tematikai és műfaji sokszínűséget kínál. A folyóirat első blokkjában versek és próza mellett szonettregényrészletet is olvashatunk; a megszokott rovatok ez alkalommal a Kilátóval bővültek; a szépirodalommal foglalkozó tanulmányok és kritikák mellett irodalomtanítással, oktatással kapcsolatos írásokat is olvashatunk. A szépirodalmi rovat Zalán Tibor szövegeivel indul, majd Izsó Zita…

Tovább