Ez most a mi lélegzetvételünk

Jon Fosse: Fehérség, ford. A. Dobos Éva Nem tudom, hogyan kell kritikát írni, ezért elindultam utánakérdezni, hogy hogyan kell kritikát írni. Napok óta kritikákat olvasok, az elején általában felsorolják az evidenciákat, eldöntöm, hogy nem, én nem sorolom fel az evidenciákat, nem írom le, hogy Jon Fosse norvég író, hogy a kortárs norvég és világirodalom egyik…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. februári száma

Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…

Tovább
Nem gondolok az ég madaraira

Ruhátvegyél! Feketét! Térdigérjen! Avállad! Nemleszeztúlszínes? Csitulj már! Hogybeszélsznagyanyáddal? Na idefigyelj, Mama. Sehogy. Nem is vagy itt. Az ablaküvegben látom magam, úgy nézek ki, mint te azon a régi képen, amikor a ló előtt állsz, a vezetőszárat fogod, nyereg nincs, szőrén ülted meg. Csak a hajráf hiányzik, meg a Szicília-formájú anyajegy a szemem alól, leszedettem. Aválladiskinn!…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. januári száma

Alföld 2023/1. Januári lapszámunk középpontjában a líra áll. Tanulmány-rovatunkban Kulcsár Szabó Ernő Illyés Gyula kései pályafordulatát a hangzást is nyomatékkal kitüntető versértelmezések révén veszi górcső alá, Pinczési Botond pedig a magyar műballadai hagyomány felől értelmezi Petri György életművének egy szeletét. G. István László a kortárs magyar és angol nyelvű költészetet vizsgálja Emanuel Bouju epimodernista kategóriáinak…

Tovább