Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Mezei Gábor: az állomány felszámolása Mezei Gábor legújabb verseskötetének szövegeit áthatja az apokaliptikus hangoltság – ám ez az apokaliptikusság nem merül ki a köznyelvi, klasszikus „világvégi” képzetekben. Nem pusztán egy katasztrófa utáni, az antropocentrikus perspektívától való elmozdulásában érhető e diszpozíció/állapot tetten – nemcsak az ember hiányában vagy fokozatos eltűnésében –, hanem a textusok mélyebb, a szó eredeti…
Tovább
2026/9. A Szépirodalom rovatban verseket közlünk Takács Zsuzsától, Nagy Márta Júliától, Csehy Zoltántól, Závada Pétertől, Csordás Katától, Metz Olga Sárától, Babiczky Tibortól, Simon Mártontól, prózát Géczi Jánostól és Bene Zoltántól. A Kilátó rovatban Tóth Krisztinával Baranyai Norbert beszélget, Sóti Attila esszéje Salome táncát megidézve vizsgálja hatalom, erkölcs, törvény és személyes igazság konfliktusát. A Tanulmány rovatban…
Tovább
Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek Az idén, 2024 nyarán megjelent Debreceni Irodalom- és Kultúratudományi Tankönyvek immáron ötödik darabja a prózai szövegek – ezen belül is legfőképpen a regények –„strukturáltságának, poétikájának, történeti alakulásának” (7.) különféle mintázatait kísérli meg feltérképezni. Rögtön azt is érdemes hozzátenni, hogy e pusztán elméletinek tűnő orientáltságon, a prózaelmélet legfőbb…
Tovább
Alföld 2025/9. Szeptemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában Székely Szabolcs, Kukorelly Endre, Győri László, Tatár Sándor, Farkas Arnold Levente, Dobosy Tímea, Lesi Zoltán, Oláh András és Villányi László verseit közöljük, továbbá Halász Rita regényrészletét, Tóth Vivien novelláját és Mohai V. Lajos kisprózáját. Portré rovatunk középpontjában Villányi László költészete áll: a szerzővel Komálovics Zoltán beszélget, Szalai Zsolt pedig…
Tovább
Alföld 2025/1. Januári lapszámunkban lírát Nádasdy Ádámtól, Kósa Esztertől, Sumonyi Zoltántól, Toroczkay Andrástól, Nyilas Atillától, Hartay Csabától, Farkas Arnold Leventétől, prózát Halasi Zoltántól, Szántó T. Gábortól, Csabai Lászlótól és Gáspár-Singer Annától közlünk. Portré rovatunkban a 80 esztendős Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs, a 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget. Tanulmány…
Tovább
„Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában, szerk. Balajthy Ágnes, Mezei Gábor A Prae Kiadó kultúratudományi sorozatának legutóbbi, 2022 végén megjelent – „Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában című – darabja az e kiadvány alcímével azonos elnevezésű online konferencia előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. E kifejezetten részletgazdag, kimagasló elméleti…
Tovább
Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…
Tovább
Bia hangja. Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi, szerk. Balogh Gergő – Pataki Viktor Az immáron több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkező (s az utóbbi években már tárgykörükben is homogén vizsgálati fókuszú) egri irodalomtudományos tanácskozásokhoz szorosan kapcsolódó, legutóbbi, Balogh Gergő és Pataki Viktor által szerkesztett tanulmánykötet strukturális és tematikai alapját a 2019 májusában megrendezett Erőszak…
Tovább
Alföld 2022/7. Júliusi lapszámunk középpontjában Esterházy Péter áll: Darvasi László verse és Forgách András novellája előtte tiszteleg, Vincze Richárd tanulmánya, illetve Pataki Viktor recepcióáttekintő kritikája pedig az írásművészetével foglalkozik. Báder Petra és Bálint Péter az irodalmi állattematika Pedro Juan Gutiérrez regényében, illetve a népmesékben való megjelenéséről értekezik. Kilátó rovatunkban két interjút közlünk: Garaczi Lászlóval Vigh…
Tovább
Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…
Tovább