Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Szabolcs is fél, persze. Az ásványvízben lebegő mikroműanyagoktól, melyek befurakodnak belső szerveibe. A hebrencs főnökétől, akinek mind egy szálig kipotyogtak a kokain miatt elülső fogai. Attól, hogy a felesége méhe lakatlan marad. Az új építésű társasházban vásárolt közös lakás törlesztőrészleteinek megugrásától. Vasárnapi ebédek alkalmával a hosszúra nyúló szótlanságtól. Egypárszor megkörnyékezte a halál Szabolcsot, mégsem rémítette…
Tovább
Kellerwessel Klausszal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Két interjúban is arról mesélsz, hogy nem tudsz egy helyben maradni: cikázó ember vagy. Ahogy ezt olvastam, olyan érzésem támadt, mintha ezzel a dinamikával magát az ihlet belső mechanikáját testesítenéd meg. Pszichológus és programozó is vagy, most ősszel pedig elkezdted a filozófia mesterképzést. A különböző pólusok…
Tovább
Hetvenévesen a jól ismert kutya gubbasztutcánk elejénfejét lefelé húzzaa vénség gravitációja életemben előszörgyík szalad át biciklim előttösszehordok egy kertnyi szénaillatotfürödni látom a barátposzátátsikló keresztezi úszásomat megint hátország lettédesanyám szülővárosa a kerítés mellé ültetema sarkantyúka magvait mint beregszászinagyszüleim kertjébenúgy nyíljanakmájustól novemberig nem szabadulunka Rettegett árnyékától ahogyan elmúlik a fájdalomkét éticsiga fénylő testeolyan lassan közelíts tapad egymáshoz…
Tovább
Új líra Gúnyos kritika jelent megsztárköltőnk új könyvéről, erre rögtönbehívták a rádióba, hogy magyarázkodjon„tragikusan rosszul sikerült” verseiről.Kiadója felmondott vele mindenegyüttműködést, a honoráriumát sefizették ki, így nem tudta törleszteni hitelét,és hajléktalan lett. Miután meghaltakgyerekei a szegénységben,már annyira nem volt önmaga, hogy sokankutyába se nézték. Na, akkor végremagához tért. Forrt benne a düh, és megalapította a Szegény…
Tovább
(1968) Egy vasárnapi ebéd alkalmával mesélt anyjának a követségi fogadásról, amit Ella Fitzgerald pesti koncertje tiszteletére adtak. Meghívásában neki is volt egy kis szerepe, mert összekötötte az Erkel Színházat az amerikai nagykövetség kultúrattaséjával, aki közvetlen támogatást ígért, így sikerült elhárítani a bürokratikus akadályt, és az Országos Rendező Iroda lépéskényszerbe került. Büszke volt, hogy összejött a…
Tovább
Régi cívisházak mai fotográfiákon Az 55 éve született Térey János emlékére Debrecen – Pairidaeza: Vigh Levente cívis életképei, kurátor Süli-Zakar Szabolcs,MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2025. április 17. – június 7. „Szeretem a szárazkapus, nagy polgárházakat. Szárazkapu, így hívják azokat a magas, boglyaívű boltozat alatt nyíló, vastag kapukat, amelyek egytől egyig téglával kövezett…
Tovább
Az alanyi költő halála Elég sok végtelen van a világban, hogy bennükéljünk. Ugyanakkor az irigyek száma még nagyobb,akik halandóként nem tudnak megbocsátaniaz isteneknek. Senki nem hal meg egyedül, ahogy nem egyedülszületünk, ezért az ÖNGYILKOSSÁG sosemmagányos. Ha megérzik benned a végtelen lehetőségét,sereggel jönnek és letáboroznak falaidnál.Először csak ételáldozatot kínálnak fel, de aztán megakarják nézni, hogy milyen…
Tovább
2025/5. Portré rovatunk középpontjában Tandori Dezső életműve áll: a nagyközönség számára eddig ismeretlen verseket adunk közre, Tóth Ákos filológusi jegyzetével. Tandori A földi pálya című verséről Marno János, Sipos Balázs és Szabó Marcell beszélget. Jánosa Eszter Tandori költészetének autobiografikus vonásairól értekezik. Lírát Tóth Krisztinától, Nagy Márta Júliától, Bándi Mátétól, Pál Dániel Leventétől, Nyerges Gábor Ádámtól,…
Tovább
Címsorok a megtestesülésről Ideje átmenetileg bevallani,eszkortként a legjobb csillognia Nagykörúton és vidéken, félrészben itt, ott majdnem egészben.Ha eltűnt a polcokról egy kapósgyógykrém, a kezed ragadós, az ajkon nyálad a félfény.Sorsjegybe fektess, van a kaparós,az ötös, a hatos és a takaros, a bronzos, az ezüstös, az aranyos.Calibribe olvad a New Roman,napi sajtóban légy te a legsovány-…
Tovább
Milbacher Róbert: Keserű víz Milbacher Róbert legújabb szépirodalmi alkotása tartalmi és formai vonatkozásaiban egyszerre nevezhető az eddigi életmű személyesebb tónusú, de egyenes ágú folytatásának, illetőleg szintetizáló szándékú regénynek is, amennyiben a Keserű vízig ívelő szerzői praxis valamennyi tematikai-poétikai karakterisztikumát epikai játékterébe sűríti. A visszatérő szereplők és motívumok játékából adódóan a rövidprózák nagyobb műformát stimuláló törekvésének,…
Tovább
Várady Szabolcs: Alkalmi Amikor e verseskötet lánglelkű szerkesztője, Kőrizs Imre megkeresett, hogy szeretne olvasni tőlem egy lelkes és méltató kritikát Várady Szabolcs alkalmi verseiről, természetes volt számomra, hogy igent mondok. Pedig más dolgaim közepette voltam, Esterházy híres mondását kicsit átalakítva, „benne ültem a prózában”, mégse haboztam egy pillanatig sem, mi több, nyomban kutatni kezdtem az…
Tovább
Mintha csak Istenét I. Úgy tapintani ki az arcodat,ahogy a hóesés egy almafát,köd a reggelt, testet a szalmazsák,V betű szárait a vadludak, hordani, mint súlyát a hajfonat,folyót a kő, titkot a balladák,kibírni, mint terhet a fűzfaág,bőr az időt, acél a karcokat. Most épp apám halotti maszkja vagy,most a fiam könnyű magzatmáza,most szétszórnak, akár a magvakat,…
Tovább
Petőcz András: Az öregasszony, aki valamikor kislány volt Petőcz András kötetében sajátosan felépített tükörtörténetek jelennek meg, bennük „a férfi, aki” és „a lány, aki” az embereket, mindannyiunkat megtestesít. Emberközeli és mítoszt teremtő elbeszélések körvonalazódnak, ahol az emberi – nagyon is emberi – történik meg. A kötet fülszövegében olvasható, hogy „az elbeszélések hangvétele a klasszikus magyar…
Tovább
párosító úgy szeretem ezeket az amorf férfiakatutolsó csepp véremig a rémszagotasztalra csapó öklüketzihálásukat mikor egymásnak rontanakelsuhanok köztük mint a halutat adnak fékezik izmaikat szerelem köszörüli fogát a lányokonhogy rojtosra szaggassa a vágyatmit kis szívükben rejtenekés pirulva lessék testük termékenységétmohók legyenek puha szájjal kiáltsákálmukban hogy odaadják magukatelőször és csak gondolatbanősemlősök nyüszítésével támasszáka hideg falhoz homlokukat a…
Tovább
Alkotóerővé változtatni a traumát Ágoston Enikő Anna: Azt hiszem, a pozitív érzelmek, a jó lelkiállapotok nagy hajtóerővel bírhatnak az alkotás folyamatában, de gyakran a rossz tapasztalatokkal, traumákkal való megküzdés is energiát, alkotói erőt szabadít fel. Ilyenkor mi történik pszichológiai szempontból? Miért nyerünk alkotói erőt vagy ihletet egy nehéz időszakban vagy után? Terék Anna: A nehéz…
Tovább
Géczi Jánossal Áfra János beszélget Áfra János: Beszélgetésünk apropója egyfelől egy friss megjelenés, másfelől pedig az, hogy a vizuális költészeti és képzőművészeti életműve egy részét a városhoz sok szállal kötődő Géczi János nemrég a Déri Múzeum gyűjteménye számára ajánlotta fel. A szépíró olvas eseménysorozat alapvetéséhez igazodva a pálya alakulását meghatározó inspirációs forrásokat, olvasmányélményeket állítjuk előtérbe…
Tovább
Egy Berzsenyi-utánzóra Hervadt már a babér, gyűjti a hűs avar!Napfény-strófa helyett antik eső kopog!Oszlopsorra rakott tümpanon ormain ásítoznak az istenek! Minden csak lila köd, vattacukor-ragacs,sormetszet-szike váj verscafatokba, kékfoltokban rakodik húsra a fájdalom, azt színlelve, hogy élvezet. Járasd csak masinád, ösztönösen pörög.Márványod hova lett? Műanyag istenekszobránál tülekedsz, füstös az áldozat! Tömjén nem lesz a lábszagod! Lantod…
Tovább
Rövidítések Ma már tudom. Nem kellett volnarövidíteni. Amikor a sűrű erdőbenkapaszkodtunk fel a Szent Anna-tóhoz.A már-már rugalmas gyalogösvényen.Ilyen a fák között a talaj az évek soránlerakódott avartól. Milyen szép, ahogya réseken átütnek rézsút a délelőttinapsugarak. Áttetsző, mégis súlyosnyalábok. Valahol a ránk nehezedőfélhomály fölött nagy zuhanyrózsakéntfénylik a nap. Sokkal hosszabban,szinte véget sem érő egyetértésbengyalogolhattunk volna kint…
Tovább
Törmelékcsendélet Fahordágyakon szállítják a gipsztorzókat,végigdübörögnek velük a kátrányfekete folyó mentén,kőbe másolt formák előtt állva szembesülök a tömeggel. Szeráfok kaszaszárnyai hasítjáka magasfeszültségű légrétegeket,bálványállatok égnek oltárköveken.A sziklaszirten lecsorduló keskeny vízfonalakhabzó, dübörgő oszlopokká válnak. Szorongásaim erővonalain haladok.Tenyeremet végighúzom a halálmadár-sziluetten,amelyet a sugárzó zónabejáratának löszfalába véstek. Velem a kutyaisten. Fertőzött ködfátyol mögüla vízkékek és sászöldek harcát figyelem,az ég felé…
Tovább
Járóföld Engedtessék meg, hogy múzsámata fotel sarkában is megmutassam.Csak egy pillanatra, mielőtt az ajtótbehúzom, és az ártér csapásainnyomulok a hídig, hogy formábanmaradjak. Méreten aluli példányokraalkuszom a horgászokkal, bedobva,hogy az új lakó a védőszentet körbeleporolta, fényvisszaverő kabátban.Hazatérve bélyeget nyalok fel szabványlevelezőlapra, hogy a portyázásbólízelítőt adjak. Fel se véve, ha a néhánysorban úgy jelenek meg, ahogy az…
Tovább
Fabiny Tibor: Túl a literalizmuson. Gondolkodó párbeszéd a teológiai hermeneutikáról A Túl a literalizmuson. Gondolkodó párbeszéd a teológiai hermeneutikáról című kötet már nem sokkal megjelenése után visszhangot keltett, ami több okkal is magyarázható. A kitüntetett érdeklődés szól mindenekelőtt a szerzőnek, Fabiny Tibornak, aki az elmúlt három évtizedben jelentős érdemeket szerzett a bibliai és teológiai hermeneutika…
Tovább
Szolcsányi Ákos: Dávid családjai „A nehezebbet kell vállalni, reménytelen fogni az igazság térdét […].” (Németh László: A mítosz emlőin) Jó pár napja egyetlen szerző és annak első regénye köti le az érdeklődésemet, szakadatlanul. Szolcsányi Ákos Dávid családjairól van szó. A mindössze 161 oldalas, viszonylag kisalakú, a maga műfaji minőségét kisregényként meghatározó szöveg olyan, mint a…
Tovább
Integet a versből Nem tudom, ér-e valamit ez a vers,talán csak azért írom, hogy jelezzem,még élek, még írogatok. Az ott a nevem:a cím felett, a vers tetején: az én vagyok.És nem, nem lettem sikeres filmrendezőLondonban, sem életművész New Yorkban,nincs Hawaii szigetén nyaralóm.Évek óta Budapesten élek, csendesen.Keveset írok, hiányzik a saját idő,amikor teljesen elnyel egy szöveg,bennem…
Tovább
A vidám korcsolyapálya Mácsai Istvánnak kellett volna megfestenie, sz.A Pannónia utcában történt, esett ezmeg, ő ottani lakosvolt korábban, megfesti helyettem, aki csak elbeszélem,akkor nem lenne ilyen sz. Szomorú, milyen, szomorú.Nem is az, hogy a bánat, hanem hogy elválik.Talán mert a naivok, az úgynevezett naiv festők nemtudnak annyira, mennyire, szomorúak lenni, amikorpedig ők tudnak igazán. Arealizmusba,…
Tovább
Lövétei Lázár László: Zákeus fügefája Lövétei Lázár László legújabb kötetének címe és borítója egyaránt komolyságot sugall: a Zákeus jelölte bibliai tematika – a (füge)fa mély szimbolikájának kiemelésével –, a fekete borítón a Bibliát olvasó idős asszony reneszánsz festményeket idéző ábrázolásmódjával egy mély, klasszikusabb hangoltságú kötetet előlegez meg. A könyv elolvasása után azonban világossá válik, hogy…
Tovább
Minden tükör Zokogni sem, törni-zúzni még kevésbé,a kettő között félúton robbant le velünk valami, a boldog tájak mind egyformák, de a boldogtalanok is, tulajdonképpen nem léteznek tájak, ez csak az emberi képzelet műve, értelmet keresni mindig, elrendezettséget az elhelyezkedésben,amint gondolkodni kezdek rajta,tévedek,de hiszen a tévedéshez való jogomén magam vagyok, lecsapolt láp, szabályozott folyó, az összes…
Tovább
Fekete Ádám an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz című könyvéről Amikor egy szöveg első pillantásra mást nem is tesz, mint teret foglal, terebélyesedik anélkül, hogy a növekmény egyúttal valami tanulsághoz segítene közelebb, míg átlátszó mondandóvá nem silányul, nem csupán a transzparens közlés hevében született egyéb művek gyöngeségére ébreszt rá, de…
Tovább
Nagy Zalán: Atlasz vállára veszi a holdat Az Atlasz vállára veszi a Holdat (továbbiakban Atlasz) 2023-ban jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó közös gondozásában, a Hervay Könyvek sorozat részeként. Komoly kihívás elé állt első verseskönyvével Nagy Zalán, ugyanis a 84 oldalnyi szövegkorpusz rengeteg témával foglalkozik. Az alapkoncepció szerint a versbeszélő…
Tovább
Egy terhesség hosszútávú következményei Hát magunkra szedtük ezt a pátoszt, mint a zsírt.Mintha ki lennének párnázva a tépett idegek,és a sötét ösztön nem ütne át rajta.Mintha egy kisgyerek léte túlmutatna önmagán. Halljuk mi is egy-egy rossz hangsúlyunkbana felmenőink hangját. Hogyne hallanánk.Meggyőződéseink mégis megvédenek,és többnyire csak akkor szakad el a cérna,ha egyedül vagyunk. Mennyi szerencsés véletlen…
Tovább
Időszerűtlen Reszketek a szentestei veremben,mint a disznókörmös kocsonya. Nemfázom, hanem reszketek. A melegidőszerűtlen, vagy talán pállott,ami nem alternatíva, és nem israngsor. Álmomban itt tartózkodoma lakásban, amikor egyszerreelőttem terem a sárga folyosóna feleségem öccse, rosszkedvűember, de melegszívű terapeuta,arannyá válik, amihez a kezehozzáér. Annyira megrendülök tőle,hogy azon melegében kibuggyana könnyem. Sietnék is gyorsanelmondani neki mondásomat,mely így szól:…
Tovább