Babiczky Tibor versei

Az alkimista

Álmában gyakran megjelent egy omladozó
ház, két gyertya égett az ágy fejénél.
Máskor a lagúnán hajózott, és a vízbe tekintve,
a felszín alatt egy város képe tűnt előtte fel –

az utcák homályba vesztek, de a tornyok
csúcsai tőle karnyújtásnyira,
élesen ragyogtak elő a hajógerinc alól.
Amikor pedig egy reggel

nem ébredt fel álmából, az orvos belenézett
a halott szempárba, melyben még akkor is
ott ült az iszonyat, és így szólt: „Amitől féltem,
bekövetkezett végül: összeomlott a ház.”

A feltámadás ünnepén

A küldöttség hajója biztonságos távolban,
az öböl kijáratánál vetett horgonyt.
Díszes csónakok sora futott ki a partra,
előkelőségek és szolgák rajzó hadserege.

A kikötői kocsmák tömve voltak mind,
sokan figyelték aranyló ital mellől
a történéseket – hordók gurultak, sziszegett
a sörcsap, lomhán locsogott a dagály

a rakodópart hallgatag falán. Sor került
végül az ajándékok átadására, különösebb

szertartás nélkül, a Tengeri Szentek temploma
előtt. Elsőként egy kurvát vezettek elő, nyakán

ezüst szalag, aztán egy nyomorékot, aranyból
készült görgős széken ült, majd utoljára

egy döglött orángutánt, bronzként ragyogott
a szőre. A kocsmákban elhomályosult

minden pohár. Épp a feltámadás
ünnepe volt, a harangok mégis némák

maradtak. Senki se tudja, miért, nem volt
még példa ilyenre, mióta a város történetét

jegyzik – talán a küldöttség érkezése,
és a sok drága kincs miatt.

Az élet felén

Miféle istentől eredő, puha
tűz volt, miért esett hamuvá időnk?
     S mi lesz, ha szél jön épp felénk a
          kényszerüen kinyitott kapun át?

Sodorja hát tovább maradék magunk –
vesz új irányt a szív, s vele hullani
     nem tud az ész: lebegni akar
          tengeri sós levegő tetején.

Keverni kell közönyt a tünő, mai
vágyhoz. Talán, ha lenne mögötte még
     új íz, s lehetne színe is, vagy
          forma szerint kiszakadna belül,

akár a pék kezén alakult kenyér,
pirult héján a sok repedés is úgy
     szaladna át, ahogy végül a
          végzet ekéje hasítja arcunk.

(Megjelent az Alföld 2023/2-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Normal Gergely grafikája.)

Hozzászólások