Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Balaskó Ákossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A harmadik verseskötetedet, A perceptron gyermekeit a mesterséges intelligenciával együtt írtad, 16,74%-ához járult hozzá a számítógép. Izgalmassá teszi ezt a kérdéskört az is, hogy te nemcsak költő vagy, hanem programtervező matematikus is. Szerinted milyen programokat érdemes használnia egy költőnek, ha az MI-t is be szeretné vonni…
Tovább
Szabó Imola Juliannával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Nyolc éve a város szívéből, az Astoriáról a családoddal kiköltöztél vidékre egy természetközeli otthonba, ahol lovakkal, kutyákkal és macskákkal éltek együtt. Ez az életmód hogyan hat az alkotói folyamataidra? Szabó Imola Julianna: Bensőségesebb és kegyetlenebb viszonyba kerültem a valósággal. Jelenidejűség határozza meg a hétköznapokat is.…
Tovább
Závada Péterrel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ahogy haladsz a poétikai utadon, a verseidben egyre több teoretikus témát vetsz fel, és utalásokat alkalmazol, amelyek játékba hívják a műveiden túli szövegeket is. Ezek olykor még felül is íródnak ebben az alkotói játéktérben a befogadás során. Ha hiányzik a befogadóból a verseken túli többlettudás, akkor…
Tovább
Korpa Tamás: Házsongárd live „[A] Házsongárdból kezdte beszippantani / a sírokat az alagút, mint egy csillapíthatatlan tüdő” (Kolozsvári metró) – ezt a két sort idézném, ha valaki megkérdezné, milyen Korpa Tamás új verseskötete, a Házsongárd live. A kritikus rátekinthetne a szerző eddigi lírai útjára, az Egy híd térfogatáról-ra, az Insomniára vagy a legutóbbi kötetre, A…
Tovább
Sydney-ről, ahol a boldogságot kutattam Az ausztrálok arcszerkezete mosolyra hangolt: ha megszólítok egyet közülük, széles mosollyal, ragyogó szemekkel kommunikálnak, mintha ez egy társadalmi szabályszerűség lenne. Sydney utcáin sétálva gondolkozom el ezen a boldogságtudatosságra formált társadalmon, hogy milyen életmód alakítja ki a pozitív hozzáállást. Közben újra és újra felteszem a kérdést: milyen mélységekig hatol ez a…
Tovább
Kulcsár-Szabó Zoltán: A jelölő visszahúzódása. Az irodalmi nyelv kulturalizációjának néhány kérdéséhez A jelölő visszahúzódásának tétje egy irodalomelméleti kérdés átfogó megválaszolása: mennyire halványítható el vagy szüntethető meg a nyelv jelölőszerepe. A körültekintő válasz a szerző, a nyelv és a befogadó pontjai körül mozog. A befogadás, a művel való kapcsolatba lépés teoretikus kérdései határozzák meg az első…
Tovább
Melbourne-ről, ahol áthangolódtam Egy melbourne-i kiállítás padlóján fekszem, és folynak a könnyeim. A kiállítás belém kapcsolódik az érzékszerveimen keresztül, eléri a szellemi és lelki tereimet. A THE LUME Connection kiállítása reprezentál mindent, amit Melbourne-ben átéltem: a technika, a természet és a kultúra sokrétű impulzivitásban kapcsolódik egymáshoz, amely áthangolja az idegen vendéget, átrendezi a gondolkodás és…
Tovább
Az ausztrál sivatagról, ahová áthaltam Úgy kell szólnom hozzád, ahogy egy helyi őslakos tenné, hogy átadhassam, ami Ausztrália közepén a sivatagban történik. Nem elég, hogy megértsd, érezned is kell. Csak a lelkembe írt történeten keresztül közvetíthetek, hogy beavassalak a sivatag álomidejébe (dreamtime). Az őslakosok szerint az álmodás (dreaming) hasonló az ébrenlét és a mély álom…
Tovább
Acsai Roland: Góré A Górét túlnyomórészt az élőbeszédben tapasztalható csupaszság jellemezi, amelyet még hangsúlyosabbá tesz a szleng nyelvi regiszterének használata, mintha a versek élő és alkalomszerűen aktuális nyelvhasználati mozzanataira reflektálna. A kötet nagyobb része kevésbé él a költői eszközök sűrítő funkciójával, így gyakran alig jutunk túl az elsődleges jelentéseken, a nyelv konceptuális keretein. Bizonyos verseknél…
Tovább
Ferdinandy György: Tambo Fiktív pihenőhely megvalósítására ad alkalmat Ferdinandy György Tambo című kötete, melynek címe a kecsua indián nyelvből származik, pihenőt és raktárt jelent. A különböző nyelvek és kultúrák közti átjárhatóságban létrehozott (szöveg)tér teremti meg az emlékezés, az újraolvasás, a kiegészítés és az írás folyamatára való reflexió alkalmát. Az emlékezés egy centrális szereplő életéből villant…
Tovább
Závada Péterrel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ihlet. A szó eredete a lehelés jelentést is bevonja a kifejezésbe. Korábbi formája (ihel) a lehelés mozzanatára vonatkozott, és közben a latin inspirare is hatással volt a belélegzés jelentésen keresztül az ihlet mai használatára. Mintha ebben a hatásmechanizmusban az ihlet folyamata egyszerre lenne biológiai és szellemi,…
Tovább