Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Ilia 90: Szövegmunkák egy tápai diplomatának, szerk. Klajkó Dániel és Szilasi László 2010 környékén egy közeli ismerősöm Újvidékre látogatott, az onnan származó barátját kísérte. Egy este megkérdezték tőle, hova valósi. Szegedi – válaszolta. – Akkor te is alföldi gyerek vagy. Az Ilia Mihály 90. születésnapjára összeállított kötet (Ilia 90: Szövegmunkák egy tápai diplomatának) szinte pontosan…
Tovább
Papp-Sebők Attilával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Amikor kapcsolatot teremtünk egy műalkotással, akkor pszichológiai szempontból mi történik a befogadás folyamatában? Papp-Sebők Attila: Bevallom, nehéz röviden összefoglalni – de azt mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy a kognitív- és művészetpszichológia területéről beszélünk. Amikor ránézünk például egy festményre, igyekszünk dekódolni a látványt: ehhez ún. mentális reprezentációk szükségesek…
Tovább
Mátyus Melinda: Inkább az enyém „a fundamentalista tanítás ócska és penészes gúnyája, melyet egész addigi életemben viseltem, hirtelen lehullott rólam, le a csatornába, és végleg ott is maradt”(Northrop Frye) A kritikus állítólag helyetted olvas, előolvas, királyok ételkostolója, lenyeli vagy kiköpi, átrágja magát a kásahegyen, aztán ha van hozzá kanalad, kikotorhatod a neked valót.Ki helyett olvasok…
Tovább
Pauljucsák Péter: Halálod nulladik évfordulóját ünnepeljük Pauljucsák Péter első kötetének versei egy másik világban játszódnak. Pontosabban több másikban. Egy korántsem veszélytelen expedícióra hívják az olvasót: a bőr alá, a szemek mögé, bányatavak, beltengerek és a tudat mélyére, lángoló városokba, sétáló erdőkbe, rémálmok körfolyosóira, miközben bárhonnan felbukkanhat egy szörny, egy vérszomjas égitest, egy anya, egy apa,…
Tovább
Szabó T. Annával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Az egyik veled készített beszélgetésben említed Weöres Sándor A vers születése című doktori dolgozatát, melyben Weöres Németh Lászlót idézi az ihletet értelmezve: az ihletet, akár egy zseblámpáját, képesek vagyunk ki- és bekapcsolni. Ezt a gondolatot azzal egészítetted ki, hogy az elemeket fel is kell tölteni,…
Tovább
Búcsú Fecske Csabától Az ember, ha gyermekkorában idős barátokra tesz szert, az évek elpergésével egyre jobban érzi, hogy árvább lesz az árvánál: ifjúságának hősei a túlvilágon vizitálnak, ő pedig itt marad – a biztosnak vélt világ halványul – az emlékek, a felelősség és a megoszthatatlanság súlyaival. De ezek az én komor terheim. Akire viszont emlékezni…
Tovább
Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni „Ha Korim tudta volna, hogy a döntés, és éppen ez, megszületett, ha észrevette volna ezt az odabólintást, akkor persze semmi sem úgy történik, ahogy történt […]” Krasznahorkai László: Háború és háború „1. Az apámat láttam reggel, mondta Hoffman, majd hosszú csend után az asztal felé mutatott: – A csirkeszárnyat…
Tovább
Alföld 2025/3. A márciusi lapszámunk középpontjában a Debreceni Irodalmi Napok A levél című szimpóziumának előadásai és beszélgetései állnak: közre adjuk Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia és Guld Ádám (utóbbit online) tanulmányait, a velük folytatott panelbeszélgetés leiratát, valamint a 2024-es Alföld-díjasokkal, Gergely Ágnessel, Juhász Tiborral és Korpa Tamással készült beszélgetést is. Lírát Gergely Ágnestől, Závada Pétertől, Pintér…
Tovább
KÉPISÉG ÉS DIGILEKTUS GENERÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSBEN A kortárs médiakörnyezetben a képiség előretörése hosszú idő óta jól megfigyelhető folyamat. A digitális kommunikációban, elsősorban a közösségi médiában és az instant üzenetküldő rendszerekben használt emotikonok nemcsak a tartalom árnyalására, a jelentés gazdagítására és pontosítására alkalmasak, hanem a generációk közötti nyelvi és kulturális különbségek érzékeltetésének hatékony eszközei is. Míg az…
Tovább
Mircea Cărtărescu: Szolenoid, fordította: Koszta Gabriella A nyelv könnyebben teremt világot, ha szoktatva van ahhoz, hogy nem a „különbség”, hanem az együttlét eszköze. Ahol a mese mindennapi műfaj, ott könnyű mesélni.(Demény Péter: Világmese[1]) Valószínű, hogy Mircea Cărtărescu eredetileg 2015-ben, magyar fordításban pedig 2023-ban megjelent regényét az életmű más könyveivel szoros viszonyban érdemes vizsgálni. A szószerinti…
Tovább
Költő lenni vagy nem lenni. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításának katalógusa, szerk. Kalla Zsuzsa és Vaderna Gábor 2023. január 14-én nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeum új állandó kiállítása a költő születésének bicentenáriumi évében, amelynek katalógusa különleges műfaji keverék: egyszerre állít emléket a „Petőfi 200”-nak mint a kultusz különleges…
Tovább
2024 májusában, a hetvenedik születésnapja alkalmából készítettem Géczi Jánossal egy interjút. Mindketten szívesen folytattuk volna a beszélgetést, és kerestük a kiterjesztés lehetőségeit. Aztán télen, hosszas morfondírozás után azt vázoltam fel neki, hogy összeállíthatnánk egy asszociációkra sokat bízó, rendhagyó napsorolót. A vállalásunk, hogy az év minden napján küldök Jánosnak egy kérdést, ami lehetőség szerint az adott…
Tovább
Múlt és jövendő. Tanulmányok Kölcsey Ferenc Hymnusáról, szerk. Radnai Dániel Szabolcs Vidéki gyakorló tanításom során úgy próbáltam eladni a miskolci evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak a Hymnust még vagy húsz évvel ezelőtt, hogy az azonosulás, identifikáció témabeli fontosságát a metamorfózis-jellegben próbáltam érzékeltetni: miként a himnusz költője egykor élt protestáns prédikátorok jelmezébe bújva nyelvileg át is…
Tovább
Gál Ferenc: Ház körüli munkák Gál Ferenc legújabb verseskötetében az otthonosság érzete képződik meg az olvasó számára. A szobák, kertek, házak, mindennapok határait körbenövi a titok, a misztikum, a játékosság. Az alanyi költészet kódjait is működtető, de a vallomásosságtól tartózkodó, a tárgyiasság határátlépésére készen álló, a mozdulatlanságot mégis optimális bensőségességgel megszólaltató versvilág narratív vezérvonalából több…
Tovább
Kodolányi Juditot ‒ a Petőfi Irodalmi Múzeum muzeológusát ‒ Illyés Gyulához nem csupán szakmai, hanem rokoni szálak is fűzik, hiszen a költő unokája. Törekvéseinek egyik célja, hogy árnyalja a költőről kialakult képet. Kodolányi Judittal Acsai Roland beszélgetett. Vannak-e az 1983-ban elhunyt nagyapjáról, Illyés Gyuláról gyermekkori emlékei? Ön az egyetlen unokája? Milyen apa és nagyapa volt…
Tovább
Hölgyeim és uraim, tisztelt emlékezők![1] Engedjék meg, hogy a mai emlékezést egy olyan személyes vallomással kezdjem, amely elsőre talán furcsának, szokatlannak, sőt akár provokatívnak is tűnhet. Őszintén meg kell vallanom, nem tölt el örömmel, hogy itt és most egy emlékbeszédet kell mondanom. Nem tölt el örömmel az sem, hogy itt és most azért vagyunk jelen,…
Tovább
Jakobovits Kittivel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A pszichológia jelenleg hogyan határozza meg az ihletet? Az alkotáshoz kapcsolódóan az ihlet mellett gyakran emlegetjük még a kreativitás és a flow fogalmakat is. Miben különbözik ez a három? Jakobovits Kitti: Egységes meghatározást nehéz lenne mondani, de erről nem csak az ihlet tehet, ugyanez igaz bármilyen…
Tovább
Alföld 2025/2. Februári lapszámunkban lírát Ágh Istvántól, Villányi Lászlótól, G. István Lászlótól, Kiss Lászlótól, Szeles Judittól, Takács Nándortól, Veszprémi Szilvesztertől, Kovács Edwardtól, Lanczkor Gábortól, prózát Kőrössi P. Józseftől, Nyíri Katalintól és Kovács Bálinttól közlünk. Kilátó rovatunkban Daniel Warmuz lengyel műfordítóval Áfra János beszélget a Térey-költemények tolmácsolásáról, Payer Imrét pedig Hocza-Szabó Marcell kérdezi a versek hangzósságáról.…
Tovább
Lackfi Jánossal Acsai Roland beszélget Esőtánc című verseskötete apropóján Babits Mihály azt írja valahol, hogy az írógép billentyűzetében úgy lapul benne a mű, miként márványban a szobor. Mi erről a véleményed? Illetve géppel, vagy kézzel szeretsz inkább írni? Inkább azt érzem, hogy sistergő, pörgő világunk van tele élő, lélegző művekkel, melyek lépten-nyomon szembeszáguldanak az íróemberrel.…
Tovább
H. Nagy Péter: Evidens közegek Szinte minden irodalmi eseményt követő sörözés, illetve az „írhatunk-e kritikát egy szerző kötetéről, ha ismerjük?” kérdés után az egyik konklúzió, hogy kicsi ez a szakma. Sokszor akkor látszik igazán, ha megjelenik egy-egy szakkönyv, és jobb esetben a téma egy másik kutatója lesz a recenzens, aki valószínűleg ismeri a szerzőt. Mit…
Tovább
Julia Soboleva illusztrációiról (In the Dark Time, the Eye Begins to See) Olykor teljesen véletlenszerűen lelhetsz kincsekre. Kincs az, ami a lényednek ismerős, a lényeddel hasonlatos, ami megmozgat, ami gondolatra, érzésre ébreszt, aminek örülsz, amit értékesnek tartasz. Amit őrzöl, mert személyes. Én is leltem kincset. Nemrég például az Instagramon. Nem emlékszem, hol botlottam bele, de…
Tovább
Alföld 2025/1. Januári lapszámunkban lírát Nádasdy Ádámtól, Kósa Esztertől, Sumonyi Zoltántól, Toroczkay Andrástól, Nyilas Atillától, Hartay Csabától, Farkas Arnold Leventétől, prózát Halasi Zoltántól, Szántó T. Gábortól, Csabai Lászlótól és Gáspár-Singer Annától közlünk. Portré rovatunkban a 80 esztendős Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs, a 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget. Tanulmány…
Tovább
Gaura Ágnes: Sárkánytűzküldetés, Nagy Gyöngyvér képeivel Gaura Ágnes, aki eddig felnőtteknek írt fantasykkel jelent meg a magyar könyvpiacon, ezúttal új oldaláról, gyerekkönyvvel mutatkozik be. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi tapasztalatait, ismereteit maga mögött hagyná, sőt: a gyerekeknek szóló történethez is a magyar hagyományvilágot, népmeséket és -hiedelmeket használja föl, sajátosan mai szemlélettel és kedves humorral.…
Tovább
Református múzeumok a Kárpát-medencében, szerk. P. Szalay Emőke, Veress Dániel A magyar református kulturális örökség összefoglaló bemutatására először az 1934-ben Budapesten megrendezett Országos Református Kiállítás alkalmával került sor Csikesz Sándor debreceni teológusprofesszor kezdeményezésére. A ma ugyanezen örökséget őrző intézményeket felvonultató kötet 90 évvel később, 2024-ben jelent meg P. Szalay Emőke és Veress Dániel szerkesztésében, akik…
Tovább
Ilma Rakusa: Magány pergő errel A kritikaírás taníthatóságáról gondolkodtam 2020-ban az Alföld Online-on, amikor legutóbb ezen a felületen adtunk hírt a kolozsvári BBTE kritikaműhelyéről. A munka és a kísérletezés azóta is folytatódik. Az egyik figyelemgyakorlat évről évre az, hogy egy frissen megjelent könyvről szóló negatív és pozitív kritikák érvrendszerét figyeljük. Kemény Lili Nem című regénye…
Tovább
Kovács Dominikkal és Kovács Viktorral Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Együtt írtátok az első regényeteket, a Lesz majd mindent, de közösen dolgoztok a drámákon, az esszéken, a meséken, a novellákon is. Ha megkérdezném, hogyan definiálnátok az ihletet, akkor mindketten ugyanazt válaszolnátok? Kovács Dominik: Valószínűleg nem mondanánk teljesen ugyanazt, de abban biztos vagyok, hogy…
Tovább
Kertész Erzsi: Öröklét A gyerek- és ifjúsági irodalom területén alkotó Kertész Erzsi gyakran kever bűnügyi szálakat gyerekeknek szóló könyveibe, így nem volt egészen váratlan, amikor 2020-ban felnőtt piacra pozicionált krimivel jelentkezett. A Prae Kiadó Krimi ma sorozatában megjelent Az átutazó még sokat merített a gyerekirodalmi gyökerekből: a pszichothrillerként aposztrofált szöveg atmoszférája újrakontextualizált mesei elemekből, valamint…
Tovább
Bocsik Balázst, Codău Annamáriát és Pál Sándor Attilát Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani egy alanyi-biografikus megszólalású, vallomásos hangvételű debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Milyen költészeti nyelv alkalmas az egyéni traumatapasztalatok megfogalmazására? Utóbbi kérdéseket…
Tovább
Alföld 2024/12. Decemberi lapszámunkban lírát Csehy Zoltántól, Nagy Márta Júliától, Turczi Istvántól, Izsó Zitától, Miklya Zsolttól, Pauljucsák Pétertől, Beck Tamástól, Payer Imrétől, Kőrizs Imrétől, prózát Gerőcs Pétertől, Halász Margittól, Juhász Tibortól és Ughy Szabinától közlünk. Portré rovatunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: kilenc versét Pótor Barnabás adja közre, és Márton László írt hozzájuk kommentárt. Kilátó…
Tovább
Képzeljünk el egy szerkezetet, amelynek segítségével a színpadra ereszkedik egy istenség, aki a drámában az emberek által összegubancolt szálak gordiuszi csomóját átvágja, és megoldja megoldhatatlannak tűnő helyzeteket, az utolsó pillanatban megmenti a főhőst, vagy igazságot szolgáltat. A Deus ex Machina, melynek szó szerinti jelentése „isten a gépből”, az ókori színházban éppen egy ilyen kellék volt.…
Tovább