Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Emlékezés Kiss Tamásra (1912–2003) Az elmúlt bő két évtizedben sokféleképpen emlékeztünk meg Kiss Tamásról itt, a debreceni Gambrinus közben, az Alföld szerkesztőség egykori bejáratánál állított emléktábla alatt, Tamás bácsi Garai utcai lakóházánál, vagy a Debreceni Református Kollégiumban, a Fazekas és a Kossuth Gimnáziumban, valamint szülővárosában, Kisújszálláson, ahogyan írásban is több visszatekintés és elemzés látott napvilágot…
Tovább
I. M. Térey János a különös töredékrögzül mindig legélesebbena részlet: a fölmerülve nemegykönnyen beazonosítható mint az a különösebbennem ízesített de pont úgy jótermoszkávé – hol is?ja tényleg Füreden aha!fönn a kis Hotel Blahaemeleti teraszánahonnan majdnemlefújt kettőnket a szél igen már összeáll:november reggel aszezonon túli est utánamit – a kényszerből kihagyottnyárvégit pótlandó –Jánossal adtamaki eddigre már…
Tovább
Alföld 2025/9. Szeptemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában Székely Szabolcs, Kukorelly Endre, Győri László, Tatár Sándor, Farkas Arnold Levente, Dobosy Tímea, Lesi Zoltán, Oláh András és Villányi László verseit közöljük, továbbá Halász Rita regényrészletét, Tóth Vivien novelláját és Mohai V. Lajos kisprózáját. Portré rovatunk középpontjában Villányi László költészete áll: a szerzővel Komálovics Zoltán beszélget, Szalai Zsolt pedig…
Tovább
Áfra Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Több versesköteted végén is szerepel egy lista, amelyben összegyűjtöd azokat a társ- vagy képzőművészeti alkotásokat, amelyek inspiráltak. Gyakran nyitsz meg kiállításokat, és műkritikus is vagy. Számodra mit jelent az, hogy inspirál egy képzőművészeti alkotás? Egy képben archivált ihlet – ha lehetséges a rögzítés – hogyan helyezhető…
Tovább
Kustos Júliával legújabb könyvéről Moklovsky Réka beszélget Moklovsky Réka: Az első kötetedhez képest milyen volt a másodikon dolgozni? Van olyan dolog az írást, a szerkesztést, a könyvkiadás folyamatait, vagy éppen egy könyv utóéletét illetően, amiről korábban nem tudtál, de most már igen? Kustos Júlia: Úgy futottam neki a második kötetnek, hogy olyan élmény lesz, mint…
Tovább
Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok Hétköznapi fényűzéseim közül a bakelitgyűjtést a legnehezebb megmagyarázni. Nem tudok mást felhozni a védelmemben, mint hogy szeretem a tárgyak használatát rítushoz, térhez és időhöz, egyszóval feltételekhez kötni. Ez a könyvtárgyakra is igaz. Műfajonként eltérő gyakorlataim vannak: útközben szigorúan kisprózát vagy (kétórás menetidő fölött) Szerb Antalt, vizsgaidőszak alatt és után Euripidészt (inkább…
Tovább
Kedves Olvasóink! Alább közöljük Kálai Sándor helyesbítését a 2024/6-os lapszámunkban megjelent „nem vagyok igazi értelmiségi holott” című kritikájával kapcsolatban. Az írásban Rott Józsefet azon fiatal szerzők közé soroltam, akik levelezésben álltak Tar Sándorral és mesterüknek tekintették őt. Rott József ezzel összefüggésben a következőt hozta tudomásomra: „A »nem vagyok igazi értelmiségi holott…« című írással kapcsolatban tudatom,…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk harmadik részében Szilágyi Mártont, az MTA doktorát, az ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi…
Tovább
Alföld 2025/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a műfordítás-irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Dylan Thomas, D. H. Lawrence, Florin Dumitrescu, Jarina Csornohuz, Ljudmila Petrusevszkaja, Kenzie Allen, Denise Riley, Miroslav Mićanović, Caryl Churchill, Gerard M. Hopkins, Ernst Goll és Thom Gunn műveiből – Horváth Viktor, Réder Ferenc, Mihók Tamás, Nagy Tamás, Goretity József, Gyukics Gábor, Lehóczky Ágnes, Csordás…
Tovább
Huszonegy bekezdés a MODEM El nem mesélt történetek című tárlatáról Két hónappal az El nem mesélt történetek megnyitása előtt fejeztem be egy sztorit. Elmesélem, miről szól a szöveg. A posztapokaliptikus Somogy megyében járunk, a novella hősei pedig egy Burgess Gépnarancsának kölykeihez hasonló banda tagjai. Annyi mindenképpen megkülönbözteti tőlük őket, hogy ezek a világvége-utáni somogyi fiatalok…
Tovább
Ray Nayler: Az óceán szeme, ford. Sepsi László Az idegen lények iránti érdeklődés újra és újra befészkeli magát az emberek tudatába, és a mítoszokban, a mesékben vagy a fantasztikus irodalomban talál otthonra. A mitológiák hibrid állatai, az évszázadok során kialakult szörnyfigurák vagy a science fiction űrlényei mind valamiképpen erről az érdeklődésről tanúskodnak, és arról, hogy…
Tovább
Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete „A teljesen lehetetlenre specializálódunk.” A lehetetlen fogalma a Nannie Helen Burroughs-idézet mellett Lénárt-Muszka Zsuzsanna könyvének számos pontján megjelenik. A figyelemfelkeltő cím olyan élethelyzetekre és -történetekre utal, melyek korlátozott lehetőségei, hatalmi igazságtalanságai, kényszerítő adottságai a valós és fiktív afroamerikai anyáktól megvonják a szabad döntés opcióját.…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk második részében Kiss A. Krisztát, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Fiatal Írók Szövetsége…
Tovább
2025/7. Júliusi számunkban lírát Zalán Tibortól, Nádasdi Évától, Csehy Zoltántól, Bende Tamástól, G. István Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gyukics Gábortól, Balogh Roberttől, Várady Szabolcstól, drámát Kelecsényi Lászlótól, prózát Berta Ádámtól és Szabó Virágtól közlünk. Kilátó rovatunkban Barnás Ferenccel Pótor Barnabás, Gál Ferenccel Kovács Edward beszélget, Tábor Ádám pedig Visky András Kitelepítés című regényéről ír. Tanulmány rovatunk…
Tovább
Mozaikok Palermóból Barátkozás a párduccal Attól még, hogy valamiről évekig tanul az ember, az nem feltétlenül válik valóban kézzelfoghatóvá számára. A táj egészen biztosan ilyen dolog: elementáris tapasztalatokból érthetjük meg. Szicília talán az egyik legkézenfekvőbb hely arra, hogy átengedjük magunkat egy sajátos világnak, és sodródjunk benne. Csak töredékekben vesszük észre, mikor válunk egyetemi hallgatóból utazóvá,…
Tovább
Tisztelt Olvasók! Egy nyári emlékkel kezdem: Liptószentmiklóson az Illésházy-palotában berendezett múzeumban az idegenvezető leemelt egy régi könyvet a polcról. Emberbőrbe van kötve, mondta, majd a meghökkenést kiélvező, ügyesen begyakorlott hatásszünet végén fahangon folytatta: a püspök úr úgy érezte, hogy halála után az örök evangéliumokat az ő halandó hátáról kihasított bőrbe kellene kötni. Hittük is, nem…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
2025/6. Júniusi lapszámunkban lírát Marno Jánostól, Tőzsér Árpádtól, Komor Marcelltől, Kállay Esztertől, Petőcz Andrástól, Szabolcsi Viktóriától, Horváth Imre Olivértől, Terék Annától, Vörös Istvántól, prózát Jász Attilától, Bruria Zsuzsától és Nagy Gerzsontól közlünk. Kilátó rovatunkban Tillmann J. A., Benedek Szabolcs, Háy János, Kiss Tibor Noé és Kollár-Klemencz László idézik fel emlékeiket egy zenetörténeti utazás során. Tanulmány…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…
Tovább
András érkezésére 2019 pedig több okból is fontos esztendő volt Iancu Laura számára. Egyrészt megjelent a fent jelzett verseskötete, másrészt munkásságáról is szól egy tanulmánykötet: Halmai Tamás Isten peremén címmel írt Iancu Laura költői világáról. (Érdekesség, hogy mindkét kötet portréfotóját a székesfehérvári író, Nehrer György készítette a szerző királykúti estjén.) Az Isten peremén cím természetesen…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Agócs Péter „Esztétika, etika, politika” című recenziója az Alföld című irodalmi és irodalomtudományi folyóirat 2025. márciusi számában jelent meg. A tizenhárom oldalas, nagyszabású „review essay”, mely Simon Attila Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az antik esztétikában, retorikában es poétikában (Ráció, Bp., 2022) című könyvéről szól, már a címével is sokat elárul magáról, hiszen a címbe emelt…
Tovább
Kellerwessel Klausszal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Két interjúban is arról mesélsz, hogy nem tudsz egy helyben maradni: cikázó ember vagy. Ahogy ezt olvastam, olyan érzésem támadt, mintha ezzel a dinamikával magát az ihlet belső mechanikáját testesítenéd meg. Pszichológus és programozó is vagy, most ősszel pedig elkezdted a filozófia mesterképzést. A különböző pólusok…
Tovább
Régi cívisházak mai fotográfiákon Az 55 éve született Térey János emlékére Debrecen – Pairidaeza: Vigh Levente cívis életképei, kurátor Süli-Zakar Szabolcs,MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2025. április 17. – június 7. „Szeretem a szárazkapus, nagy polgárházakat. Szárazkapu, így hívják azokat a magas, boglyaívű boltozat alatt nyíló, vastag kapukat, amelyek egytől egyig téglával kövezett…
Tovább
2025/5. Portré rovatunk középpontjában Tandori Dezső életműve áll: a nagyközönség számára eddig ismeretlen verseket adunk közre, Tóth Ákos filológusi jegyzetével. Tandori A földi pálya című verséről Marno János, Sipos Balázs és Szabó Marcell beszélget. Jánosa Eszter Tandori költészetének autobiografikus vonásairól értekezik. Lírát Tóth Krisztinától, Nagy Márta Júliától, Bándi Mátétól, Pál Dániel Leventétől, Nyerges Gábor Ádámtól,…
Tovább
Shakespeare/37 – Az első évad, szerk. Magács László „Shakespeare eredeti szövege az erdő, és mi bujkálunk a fák között.”(Kemény Zsófi) A Kemény Zsófi költőtől kölcsönvett, fülszövegen is szereplő idézet esszenciálisan mutat rá a Shakespeare/37 – Az első évad című drámagyűjtemény legfőbb vállalására. A Prae Kiadó és a Webszínház közös kiadványában egy rendkívül izgalmas, modern kreáció…
Tovább
Alkotóerővé változtatni a traumát Ágoston Enikő Anna: Azt hiszem, a pozitív érzelmek, a jó lelkiállapotok nagy hajtóerővel bírhatnak az alkotás folyamatában, de gyakran a rossz tapasztalatokkal, traumákkal való megküzdés is energiát, alkotói erőt szabadít fel. Ilyenkor mi történik pszichológiai szempontból? Miért nyerünk alkotói erőt vagy ihletet egy nehéz időszakban vagy után? Terék Anna: A nehéz…
Tovább
Fekete Ádám an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz című könyvéről Amikor egy szöveg első pillantásra mást nem is tesz, mint teret foglal, terebélyesedik anélkül, hogy a növekmény egyúttal valami tanulsághoz segítene közelebb, míg átlátszó mondandóvá nem silányul, nem csupán a transzparens közlés hevében született egyéb művek gyöngeségére ébreszt rá, de…
Tovább
Nagy Zalán: Atlasz vállára veszi a holdat Az Atlasz vállára veszi a Holdat (továbbiakban Atlasz) 2023-ban jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó közös gondozásában, a Hervay Könyvek sorozat részeként. Komoly kihívás elé állt első verseskönyvével Nagy Zalán, ugyanis a 84 oldalnyi szövegkorpusz rengeteg témával foglalkozik. Az alapkoncepció szerint a versbeszélő…
Tovább
Alföld 2025/4. Áprilisi lapszámunkban lírát Endrey-Nagy Ágostontól, Röhrig Gézától, Péntek Imrétől, Kulin Borbálától, Turczi Istvántól, Pollágh Pétertől, Nádasdy Ádámtól, prózaverset Ayhan Gökhantól, prózát Cserna-Szabó Andrástól, Jenei Lászlótól, Szöllősi Mátyástól és Várkonyi Sárától közlünk. Kilátó rovatunkban Nádasdy Ádámmal Horváth Imre Olivér, Fehér Renátóval Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban a lélegzés poétikai alakzatát Halász Hajnalka Rilke, Bollobás…
Tovább