Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Petneki Noémi: A szabadság útjai A szabadság fogalma a közép-európai irodalmakban ritkán jelenik meg absztrakt eszményként. Sokkal inkább történeti tapasztalatként válik megragadhatóvá: megszakított, elhalasztott, gyakran erkölcsi dilemmákkal terhelt formában. A politikai elnyomás, a társadalmi viszonyok és a testi kiszolgáltatottság egymást erősítő tapasztalata élesen rajzolódik ki a kötet által tárgyalt női életutakban, ahol a szabadság nem…
Tovább
Alföld 2026/2. Az Alföld februári lapszáma gazdag szépirodalmi és értekező prózai anyaggal jelentkezik, amelyben kortárs hangok és elméleti megközelítések egyaránt teret kapnak. A Szépirodalom rovatban lírát Halmai Tamástól, Filip Tamástól, Deák Botondtól, Beck Tamástól, Péntek Imrétől, Együd Rebekától, Balogh Endrétől, Bordás Mátétól és Csehy Zoltántól, prózát Krusovszky Dénestől és Farkas Arnold Leventétől közlünk. A Kilátó…
Tovább
Balajthy Ágnes: Habár, főként pályád elején sokat foglalkoztál kortárs magyar irodalommal (Garaczi László monográfusa vagy), az elmúlt körülbelül két évtizedben elsősorban mégis Marcel Proust és Kosztolányi Dezső elhivatott kutatójaként tart számon a szakmai közösség. Az eltűnt idő nyomábanról magyar nyelven is számos tanulmányt publikáltál, és egy-egy önálló kötetet szenteltél a Pacsirtának, illetve az Édes Annának.…
Tovább
Győri L. János: Trónfosztók – Nemzeti sorsdráma két felvonásban Győri L. János, akinek második drámája szorosan kapcsolódik első szépirodalmi művéhez, a reformáció 500. évfordulóján a Debreceni Csokonai Színház drámapályázatán nyertes és színpadon is bemutatott Menekülőkhöz, ezer szállal kötődik az általa bemutatott helyszínekhez, korokhoz és eseményekhez. A Debreceni Református Kollégium diákjaként, majd tanáraként, illetve – a…
Tovább
Aczél Géza Másnapos freskó (1975) című kötetének felolvasása elé 2026. január 22. Mindent elsöprő csábítással csalogat annak lehetősége, hogy Aczél Gézát, a fanyar humor, a példás önirónia és a hétköznapi melankólia nagymesterét azoknak a tréfás kázusoknak a felidézésével állítsam most a középpontba, amelyek sokrétű életművének (Kassáktól a csülökcsemegékig), s talányos karakterének megkerülhetetlenül fontos építőkövei. Hogy…
Tovább
Izsó Zitával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Számodra mit jelent az ihlet? Izsó Zita: Az ihletről mindig Győrffy Ákos Havazás Amiens-ben című verse jut az eszembe. A szöveg Szent Márton jól ismert legendájának apokrif átirata: a római katona egy hideg téli éjszakán ráteríti a köpenyét egy átfagyott koldusra, majd magával viszi a városba,…
Tovább
Alföld 2026/1. Az Alföld 2026-os évének első lapszáma gazdag szépirodalmi, elméleti és kritikai anyaggal nyitja az esztendőt. A Szépirodalom rovatban líra és próza sokszólamú együttese olvasható: lírát Németh Zoltántól, Bánfalvi Samutól, Garam-Nagy Katától, Payer Imrétől, Ármos Lórándtól, Locker Dávidtól, Fenyvesi Orsolyától, Jenei Gyulától és Poós Zoltántól, prózát Kukorelly Endrétől és Kőrössi P. Józseftől közlünk. A…
Tovább
Nemes Z. Márió: Irgalom és számonkérés Kritikát írni Nemes Z. Márió verseskötetéről mindig kockázatos vállalkozás. Nem a megértés komfortzónájába invitálja az olvasót, hanem annak tudatos felszámolására hívja ki. Bár a szövegek (számomra) valamivel barátságosabb arcukat mutatják, mint a Barokk femina idején, rutinszerű olvasásnak itt sincs helye. A kötet szándékosan hoz létre értelmezői bizonytalanságot: elmozdítja a…
Tovább
Zudor Boglárka: Engem kérdezz a hallgatásról; Szenderák Bence: csendrendelet Az Erzsébetváros Önkormányzata által 2024-ben kiadott – és egységesen Miklya Emese Sára tervezte és illusztrálta – chapbook-sorozatban első kötetükkel jelentkező szerzők írásait olvashatjuk. A kis alakú, karcsú kiadványok közül Zudor Boglárka Engem kérdezz a hallgatásról és Szenderák Bence csendrendelet című kötete képezi kritikám tárgyát. Zudor Boglárka…
Tovább
Egy szép, új díjról Kutya nehéz egy folyóirat élete. És a kuratóriumé, a felelős kiadóé sem könnyebb. Megkönnyebbülhet, ugyan, hogy az év végére megkapta az ígért, a járó, az érdemei miatt elnyert, a nagyvonalúan adott, az odavetett támogatásokat. (A megfelelő jelző mecénásonként, aláhúzandó.) Ám az esztendő utolsó napjaiban – a lap, a kiadó – emlékezni…
Tovább
Acsai Roland: Gerlefény Acsai Roland legújabb verseskötetében – a 2025 márciusában megjelent Gerlefényben – nem kevesebbre vállalkozik, mint a lét megértésére, illetve e megértés közvetítésére. Ebből adódóan e szövegekben az idő kereke forog és kattog különböző, de feszes ritmusban. A költői bűvésztrükk (valójában: tekhné poétiké) abban áll, hogy áthaladva a kilenc verscikluson (verskörön?) mégiscsak eljutunk…
Tovább
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet összefűző elv, amennyiben…
Tovább
Doina Gecse-Borgovan: Haza: úton, ford. Vallasek Júlia Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet…
Tovább
Michael Haas: Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse Michael Haas Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse című kötete első pillantásra feszesen szerkesztett, elegáns Routledge-kiadásnak tűnik, valójában azonban ennél jóval többet vállal: a bécsi modernitás egyik legnagyobb kulturális-történeti vakfoltját igyekszik kitölteni. A kötet – amely jellegét tekintve nem monografikus életrajz,…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk ötödik, egyben utolsó részében Bényei Péter irodalomtörténészt, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált egyetemi docensét…
Tovább
Alföld 2025/12. Decemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában versekkel jelentkezik Gergely Ágnes, Markó Béla, Grecsó Krisztián, Stummer Attila, Szeles Judit, Lázár Bence András, Bozsik Péter, Szabados Attila, Szöllősi Mátyás és Falcsik Mari, valamint közöljük Halasi Zoltán eposzrészletét és Sarnyai Benedek készülő regényének egy fejezetét. Kilátó rovatunkban Szálinger Balázzsal Juhász Tibor beszélget, Závada Péter pedig a titokdramaturgia és…
Tovább
Gregor Lilla és Matuz Bence beszélgetése Erdős Attila és Tellinger András önmentő énvesztés című könyvéről Gregor Lilla: Erdős Attila önmentő énvesztés című kötetét olvasva-értelmezve sok nehézségbe ütköztem. A versek hol nagyon nehezen adják meg magukat a befogadó értésének, hol pedig olyannyira könnyen, hogy az teszi gyanússá az érthetőséget. Mindehhez járulnak a versek mellett megjelenő grafikák,…
Tovább
Lehetséges, hogy a díj odaítélését indokolandó elegendő lenne annyit mondani: Visy Beatrix 2013-ban debütált az Alföldben, s azóta nem volt olyan évfolyama a lapnak, amelyben nem szerepelt, s gyakorta nem is csak egyetlen írással. Értekező prózai szerzőink között ez alighanem egyedülálló teljesítmény, mint ahogy egyre kevesebb példát találni arra is, hogy egy literátor a történeti…
Tovább
Hűvös április eleje volt Debrecenben tizenkét évvel ezelőtt. A csalóka személyes emlékeket megtámogatva az internetes adatbankok memóriájával azt mondhatjuk, kb. 6.8 Celsius fok lehetett, amikor az ország bölcsésztudósainak apraja-nagyja összegyűlt a Debreceni Egyetemen az országos tudományos diákköri dolgozatok aktuális biennáléján. Már napszállta felé járt az idő azon a csütörtöki napon, amikor az irodalmi tagozatok nagy…
Tovább
Nagy István néven látta meg a napvilágot Felsőiszkázon, parasztcsalád gyermekeként. Fiatalon tanúja volt, ahogy a magyar lírában teret nyert az a folklórból kiinduló, modern jegyekkel szintetizált verseszmény, melynek kánoni rangra emelésében nagy szerepet játszott tizenhárom évvel idősebb testvére, Nagy László is. A népi érzület, a látomásos hevület kevesebb pátosszal, szemlélődőbb attitűddel, elégikusabb hangon ölt formát…
Tovább
A 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról Hansági Ágnest, a SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék professzorát és Bényei Petert, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docensét Farkas Evelin kérdezte a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhéten. Farkas Evelin: Emlékeztek arra, amikor először találkoztatok Jókai-szöveggel? Volt fontos Jókai-élményetek még a kutatói érdeklődés előtti időkből? Hansági…
Tovább
Alföld 2025/11. Novemberi lapszámunk ezúttal a megszokottnál bővebb szépirodalmi rovatában Bertók László, Miklya Zsolt, Vörös István, Lipcsey Emőke, Lackfi János, Gellén-Miklós Gábor, Nemes Z. Márió, Szabolcsi Alexander, Simon Adri, Turczi István verseit közöljük, továbbá Cserna-Szabó András és Kácsor Zsolt négykezesét, Lehoczky Ágnes prózaversét, Antal Balázs elbeszélését és Szalay Zoltán novelláját olvashatják. Kilátó rovatunkban Csehy Zoltánnak…
Tovább
Török Ábellel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A regényeiden, főleg a harmadik égen, de A gonosz erdő meséin is látszik, hogy inkább a nyelv adja az olvasás sodró erejét, nem pedig a történet, miközben maga a cselekmény is izgalmassá válik a nyelvi forma miatt. Esetedben az ihlet inkább kapcsolódik a nyelvi működésekhez, mint…
Tovább
Fabiny Tamás: Júdás, az elveszett tanítvány „Mit tettél, Júdás?” – ezt súgta a kísértő a fülembe. Személyesen nekem, pedig az én nevem… Keresztény. Miként fonódhat össze a „krisztusi” neve az Iskáriótessel? Talán Jézus megbocsát Júdásnak. Ugye? Mit műveltél, Júdás? Kérdezem én, és velem együtt nyöszörgi ugyanezt a kérdést rengeteg ember, aki nyújtózkodik Jézus ruhájának szegélye…
Tovább
Vida Kamillával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Egy három évvel ezelőtti beszélgetésben említed a Konstruktív bizalmatlansági indítvány című versesköteteddel kapcsolatban, hogy nincsenek váratlan ihletett pillanataid, inkább időintervallumok vannak, amikor leülsz írni, és akkor tudatosan alkotsz. Számomra ebben erősen jelen van az az alkotói felfogás, amely a 20. század elejétől erősödik fel. A nyelv…
Tovább
A 95. Debreceni Ünnepi Könyvhét elé Egyszer, amikor hivatali kötelességemnek eleget téve egy zsűri előtt beszámoltam az általam vezetett intézmény áldatlan állapotairól és áldásos tevékenységéről, külön kiemelve, hogy expozémmal nem azt szeretném elérni, hogy több pénzt szánjanak ránk, hanem csak hagyjanak békén, egy kedves és szép hölgy megkérdezte a mondókám végén: ugyan mire kell még…
Tovább
Alföld 2025/10. Az Alföld októberi számában egy nagyszabású Jókai-összeállítás várja az olvasókat, amely a bicentenáriumhoz kapcsolódva számos új értelmezést kínál: Szécsi Noémi Jókai és a nők viszonyáról írt műhelyesszét, Margócsy István A kőszívű ember fiait, Fried István az Akik kétszer halnak meg című művet elemzi, Hansági Ágnes a Szeretve mind a vérpadig című regény történelmi…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk negyedik részében Fülöp Dorottyát, az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Jókai Mór kritikai kiadását gondozó OTKA-kutatócsoport munkatársát, irodalomtörténészt…
Tovább
Kedves Közönség! Az én dolgom most itt, a legszebb nevű magyar utcában az volna, hogy egy rövid, szubjektív summázatot adjak Önöknek Térey János pályájáról. A summázatot jobb, ha meg se próbálom, de legalább szubjektív leszek. Hadd meséljek el egy régi történetet. 1999 decemberében Drezdában beszéltünk meg találkozót Jánossal, hogy megmutassa nekem a legkedvesebb városát. Az…
Tovább
Buda Ferenccel Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Szeretettel köszöntöm Buda Ferencet, aki röviddel ezelőtt megnyitotta a 93. Ünnepi Könyvhetet Debrecenben! Hálásan köszönjük, hogy elfogadtad a meghí- vásunkat, hogy vállaltad ezt a fárasztó utazást Tiszakécskéről – szülővárosodba. Ahogy ezt a Világ, világom (2011) című memoárodban is megírtad: a Bem tér 7. szám alatt nőttél fel. Onnan…
Tovább