Vaszilij Vasziljevics Rozanov: Dosztojevszkij – A Nagy Inkvizítor legendája. Egy kritikai kommentár kísérlete, ford. Patkós Éva Az irodalom és a filozófia szoros közelsége az orosz kultúra egyik specifikuma. A filozófia és az irodalom közötti kapcsolat kifejeződik a filozófusok szépirodalom iránti érdeklődésében, emellett az egyes művészi megoldások (metaforák, szimbólumok) a 20. századelő filozófiájának integráns részét képezik.…
TovábbSzabó Krisztina versei
Father Vader – Nem vagyok az apád. Father Vader sértetlenül kel át az üvegtengeren.A jég tükörpengeként zuhog körülötte,megperdül páncélján.Vadászrepülő-szilánkok szállnakcélra tartva,az én vénám vágják át. A tükör mögötti lékben olajtól sötét a víz.Radioaktív szarkofág a múlt.Father Vader hamulepte lakótelepeken bolyong.A szobra ott áll a dombon,hol a hamvakat felverve szánkózunk.Elbújok benne,csecsemőpózban fekszem a szíve helyén,belülről dörömbölök…
TovábbAz őrületig feltúrni egy szöveget
Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel Szöllősi Mátyás beszélget Szöllősi Mátyás: Mi az első emléked, ami az irodalomhoz, szóval szövegekhez kapcsolódik? Darvasi Ferenc: Az indiánregények jutnak eszembe mint első olvasmányélmények. Az igazságtalanság, álnokság és elnyomás eléggé fel tudott kavarni gyerekként. Azt nem hiszem, hogy ez előrevetítette volna, mivel is fogok foglalkozni később, az viszont sokkal inkább kiderült,…
TovábbPlacebo
Anyuka suttogva beszél a telefonba, másik kezét a szája elé teszi, de így is hallani mindent. A gyerek széthányta a lakást, ez most pont jót tesz nekem. Nem kell segítség, köszi. Hacsak nem akarsz hányást takarítani. Vicceltem. Este, igen. Bedobja a mobilt a táskájába, megigazgatja a haját, a sorszámos táblára néz. A rendelőben csak nők…
TovábbA lehullás számontartottsága
Visky Andrással Prontvai Vera beszélget a Kitelepítés című regényéről „Én is te vagyok érted / Én nem egy másik / te vagyok / és te én vagy / nem egy másik”[1] Prontvai Vera: Juhász Anna irodalmi estjén Vecsei H. Miklós az édesanyád és az édesapád szerelme felől közelítette meg nemrég megjelent, Kitelepítés című regényed. Azt…
TovábbAndré Ferenc verse
A fenevad önfeláldozása „kegyetlen bika fölött saskeselyűárva fecskék letiporva a porbanhajánál fogva vonszolja az asszonytpestisen dögvészen mocsáron át”Hervay Gizella: Európa elrablása Megvadult bikák portyáznakAz utakon. A dübörgés belőled indul És benned hal el. Szemhéjad az éjszaka.Szúrós, nehéz, finoman remeg. Úgy hallgatsz, Hogy belerendül a föld. Szavad tisztítószer.Bőröm fehérre marja. Utódaid öröklik majd A gyönyörű állatot…
TovábbIhlet helyett excelezés
Kiss Tibor Noéval Gregor Lilla beszélget Gregor Lilla: Ha felsorolásszerű leírást kellene adnunk, azt mondhatnánk, hogy Kiss Tibor Noé exfocista, szociológus, tördelő, író. Hogy működnek ezek benned egyszerre? Kiss Tibor Noé: Csábító dolog – és erre mindig rákérdeznek –, hogy minden írónak, aki valaha focival foglalkozott, kell írnia egy focis könyvet. Úgy érzem, addig vannak…
TovábbAz élet nyelvisége, avagya nyelviesült élet
„Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában, szerk. Balajthy Ágnes, Mezei Gábor A Prae Kiadó kultúratudományi sorozatának legutóbbi, 2022 végén megjelent – „Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában című – darabja az e kiadvány alcímével azonos elnevezésű online konferencia előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. E kifejezetten részletgazdag, kimagasló elméleti…
TovábbJász Attila versei
Utóirat Guido Di Pietro, vagyis Fra’ Giovanni Da Fiesolefestményéhez Katának és Barnabásnak Akkor már csak Fra Angelico letisztult angyalképét kerested, azt hitted,csak ez segíthet leküzdeni a fáradtságot, amit más művek okoztaka múzeumokban. Utolsó erőddel még eljutottál a Szent Márk térig, a buszállomásig,és a buszok tényleg csak körbe-körbe jártak, de a kép,az Angyali üdvözlet nem volt…
TovábbKrusovszky Dénes versei
Eső A trópusi eső hangjaithallgatom a YouTube-on, aludnom kellene,de megállíthatatlanul szakad, egy idegen súly megakadt bennem, és sehogyan sem akar átbillenni végre,négy órás a felvétel,és még a felénél sem járunk, nem hiányozhatsz, azt hiszem, hiszen itt vagy te is,az állatokat nem zavarja az eső,boldogan áznak a dzsungel mélyén, csak mi vacogunk ilyen leverten a nyirkos…
TovábbŐsi hagyomány mai játékban
Gaura Ágnes: Sárkánytűzküldetés, Nagy Gyöngyvér képeivel Gaura Ágnes, aki eddig felnőtteknek írt fantasykkel jelent meg a magyar könyvpiacon, ezúttal új oldaláról, gyerekkönyvvel mutatkozik be. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi tapasztalatait, ismereteit maga mögött hagyná, sőt: a gyerekeknek szóló történethez is a magyar hagyományvilágot, népmeséket és -hiedelmeket használja föl, sajátosan mai szemlélettel és kedves humorral.…
TovábbMúzeumi útikalauz – nem csak reformátusoknak
Református múzeumok a Kárpát-medencében, szerk. P. Szalay Emőke, Veress Dániel A magyar református kulturális örökség összefoglaló bemutatására először az 1934-ben Budapesten megrendezett Országos Református Kiállítás alkalmával került sor Csikesz Sándor debreceni teológusprofesszor kezdeményezésére. A ma ugyanezen örökséget őrző intézményeket felvonultató kötet 90 évvel később, 2024-ben jelent meg P. Szalay Emőke és Veress Dániel szerkesztésében, akik…
TovábbHárom kritika
Ilma Rakusa: Magány pergő errel A kritikaírás taníthatóságáról gondolkodtam 2020-ban az Alföld Online-on, amikor legutóbb ezen a felületen adtunk hírt a kolozsvári BBTE kritikaműhelyéről. A munka és a kísérletezés azóta is folytatódik. Az egyik figyelemgyakorlat évről évre az, hogy egy frissen megjelent könyvről szóló negatív és pozitív kritikák érvrendszerét figyeljük. Kemény Lili Nem című regénye…
TovábbAz autofikció mint az irodalom vége
Jelen dolgozat címe egy nyári írótáborból ihletődött: a marosvásárhelyi Látó folyóirat arra kérte idei táborának néhány résztvevőjét, hogy tartson előadást az irodalom vége főcím köré rendeződve valamely aktuális témából. Én is tartottam akkor az olvasáskultúráról egy expozét, szerencsémre jó előre megadtam a címet. Történt ugyanis, hogy az egyik előadó ott a helyszínen, a plakátról tudta…
TovábbNádasdy Ádám versei
Mostantól minden más lesz Már mindig, mindig egyedül leszek,mert nem tudom, hogy használat utánhová kell tenni az embereket.Sután, a markomban szorítom őket,mint papírszalvétát, gombóc alakban.Eldobom, állok bizonytalanul,mert úgyse mondják soha a szemembe,hogy túl sok voltam, tukmáltam magam –holott csak társakat kellett csinálnom. „Együtt” – ez volt a központi szavam.Féltem kíséret nélkül hadonászni,nehogy túlságosan kirajzolódjona sziluettem,…
TovábbMi az ihlet? 5. – Megosztani az ihletet a közös alkotásban
Kovács Dominikkal és Kovács Viktorral Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Együtt írtátok az első regényeteket, a Lesz majd mindent, de közösen dolgoztok a drámákon, az esszéken, a meséken, a novellákon is. Ha megkérdezném, hogyan definiálnátok az ihletet, akkor mindketten ugyanazt válaszolnátok? Kovács Dominik: Valószínűleg nem mondanánk teljesen ugyanazt, de abban biztos vagyok, hogy…
TovábbAz odafordulás lehetőségei
Helikon: Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2023/2 A Helikon folyóirat Kortárs női filozófia című száma két, egymással szorosan összefonódó fogalom, a relacionizmus és az inklináció kérdéseit vizsgáló tanulmányokból épül fel. A két fogalom a lapszám szervezőerejeként jelenik meg a kötet írásaiban, bemutatva, hogy ezek az írások nem ellenpontjai az individualista emberképnek, hanem alternatív lehetőségekként egy teljes…
Tovább(N)agyjátszma
Kertész Erzsi: Öröklét A gyerek- és ifjúsági irodalom területén alkotó Kertész Erzsi gyakran kever bűnügyi szálakat gyerekeknek szóló könyveibe, így nem volt egészen váratlan, amikor 2020-ban felnőtt piacra pozicionált krimivel jelentkezett. A Prae Kiadó Krimi ma sorozatában megjelent Az átutazó még sokat merített a gyerekirodalmi gyökerekből: a pszichothrillerként aposztrofált szöveg atmoszférája újrakontextualizált mesei elemekből, valamint…
TovábbBolondéria
Vágta, hasogatta a fát szünet nélkül Szabó. Hajnalban kezdte, s rendszerint csak a sötétedés kergette haza. A falubeliek kihasználták e félnótás bolondériáját, mindenki őt bízta meg a melóval. Ősz derekán halomban állt a tüzelő minden udvarban. Szabó még fizetséget se kért. Kevesen tudták itt, mi áll az ápolatlan fiatalember kényszeres cselekvésének hátterében, Márton pedig e…
TovábbKöltők és kritikusok a kortárs alanyi költészetről 2.
Bocsik Balázst, Codău Annamáriát és Pál Sándor Attilát Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani egy alanyi-biografikus megszólalású, vallomásos hangvételű debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Milyen költészeti nyelv alkalmas az egyéni traumatapasztalatok megfogalmazására? Utóbbi kérdéseket…
TovábbMegjelent az Alföld 2024. decemberi száma
Alföld 2024/12. Decemberi lapszámunkban lírát Csehy Zoltántól, Nagy Márta Júliától, Turczi Istvántól, Izsó Zitától, Miklya Zsolttól, Pauljucsák Pétertől, Beck Tamástól, Payer Imrétől, Kőrizs Imrétől, prózát Gerőcs Pétertől, Halász Margittól, Juhász Tibortól és Ughy Szabinától közlünk. Portré rovatunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: kilenc versét Pótor Barnabás adja közre, és Márton László írt hozzájuk kommentárt. Kilátó…
TovábbDeus ex Machina
Képzeljünk el egy szerkezetet, amelynek segítségével a színpadra ereszkedik egy istenség, aki a drámában az emberek által összegubancolt szálak gordiuszi csomóját átvágja, és megoldja megoldhatatlannak tűnő helyzeteket, az utolsó pillanatban megmenti a főhőst, vagy igazságot szolgáltat. A Deus ex Machina, melynek szó szerinti jelentése „isten a gépből”, az ókori színházban éppen egy ilyen kellék volt.…
TovábbLátogatás a tiszta szavak veteményeskertjében
Lajtos Nóra: Égbe szaggatott pogácsák Lajtos Nóra új kötete, az 50 rövidprózát tartalmazó Égbe szaggatott pogácsák, nemrég jött ki a nyomdából a Napkút Kiadó gondozásában. Néhány írás elolvasását követően a szerző munkásságát valamelyest ismerő olvasó azonnal rájön, hogy Lajtos Nóra korábban megjelent lírai versszociográfiájának, A gyermekkor tenyerén (2022) darabjai is visszaköszönnek az olvasmányos, csevegő hangvételű,…
TovábbEgy könyv, amelybe kapaszkodni lehet
Marton Krisztián: Bőgőmasina Szórakoztató, fájdalmas, hétköznapi és szép. Így tudnám jellemezni Marton Krisztián első regényét, a Bőgőmasinát, amely tavaly ősszel jelent meg a Leányvállalat Kiadónál, és amelyet most ősszel Margó-díjra is jelöltek. Nyilvánvalóan arcátlanság ilyet írni egy recenzióban – de ez a könyv szép. Kívül-belül. De kezdjük talán az elején. Egy kötet esetében számomra mindig…
TovábbPetőcz András versei
Sötétedés előtt „Nappal sötétségre bukkannak,és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka…”(Jób könyve, 5:14) Valahonnan szivárog valami sötét. Nemtudom, mi ez, de látom, beterít mindenta városban, ahol élek. Falrepedésekből,igen, azokból szivárog az a sűrű anyag,ami itt, körülöttünk, s fojtogat! Levegőt alig, csak tátogok. Elkeseredett levegő-kapkodás, ami most, és egyre növekvőfeszültség. Mondják, hogy létezik valaki,akiből árad a sötétség,…
TovábbTrigger warning: 2020
Kemény Zsófi: Nyelni Kemény Zsófi Nyelni című regényének borítóján egy elhomályosított szexjelenet látható, rajta egy áthúzott szem ikonnal, amely a kortárs digitális környezetben a vizuális cenzúrának egy gyakori jelölése. Ez az eljárás az interneten viszont szinte soha nem valódi cenzúraként, sokkal inkább figyelmeztetésként működik, a konszenzus megteremtésének illúziójaként: a gép figyelmeztet a bármilyen szempontból kifogásolható…
TovábbTények és vélemények
Vági János kötetéről Tény: Vági János író, építész. Első kötete 2024-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. Címe: Hanghordozó. A kötetet Tóth Ramóna Mirtill szerkesztette, az utószót Sipos Balázs írta. A borító – melyet Vági János tervezett – színeiben kontrasztos: az elhomályosított, boltíves belső tér szürkeségét az élénk, piros sáv töri meg. A szürke képen különböző…
TovábbMi az ihlet? 4. – Hol van az ihlet a közösségi médiában?
Bánki Benivel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak az intellektuálisabb jellegű tartalmak is az online térben egy ideje. Szerinted minek köszönhető ez a változás az online tartalomgyártásban és fogyasztásban? Bánki Beni: Erre az átrendeződésre én is felfigyeltem, és úgy látom, több, párhuzamosan zajló online mozgás kényszeríti ki.…
TovábbFekete, fehér, piros, tudományos, mesei
Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Bestiarium Hungaricum Ismét hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon. A Bestiarium Hungaricum nagyszerű kezdeményezés, enciklopédikus igényű, de bevallottan nem teljes gyűjteménye a magyar hiedelemvilág teremtményeinek. Önmagában is megállja a helyét, de folytatható is, sőt, igényli is a folytatást. A bestiárium ókori eredetű műfaj, de a…
TovábbTanár úr, ez egyre részegebb!
Bodrogi Ferenc Máté: „Minden másképpen van”. Műértelmezések és szakkritikák Bodrogi Ferenc Máté kissé zavarbaejtő szokása, hogy szakkritikáiban előszeretettel alkot szokatlanul személyes, rövid portrét az általa recenzeált szerzőkről. Vaderna Gábor például elfoglalt, leterhelt, heroikus munkabírású édesapaként jelenik meg: „Sokat vizsgáztat, ráadásul két fiúgyermek édesapja […] – hogy van minderre idő?” (188.) Onder Csaba személyében egy posztmodern…
Tovább