Az örökség terhe. Arany László élete és munkássága, szerk. Szilágyi Márton Arany László 1867-ben – huszonhat másik művel versenyezve – megnyerte a Kisfaludy Társaság költői beszély pályázatát Elfrida című elbeszélő költeményével. A pályázaton titokban indult, édesapját, Arany Jánost sem avatta be. Az apa erősen megilletődve fogadta tehát fia költői sikerét, sógorához, Ercsey Sándorhoz írt leveléből…
Tovább2023/9
A folyóirat-történet lehetőségei
Imre László: Féléves folyóirat – évszázados tanulságokkal. Szépirodalmi Lapok (1853) A különböző irodalomtörténeti források hozzáférhetővé tételének egyik nagy nyertese a sajtótörténet. Ha csupán a 19. század magyar folyóirataira vagyunk tekintettel, akkor is az látható, hogy a több tízezernyi oldal digitalizálása nyomán létrejött forrásanyag egyrészt természetesen megkönnyíti a kutatást, másrészt viszont módszertani problémák elé állítja a kutatót. Változtatnak-e…
TovábbAz ember tragédiája és a 21. század
Inspiráló, ámde „veszélyes” is az ótestamentumi keretszínek által körülölelt „emberiségtörténet”-et bonyolult elméleti képlettel dinamizáló remekművet a 20-21. század konkrétumaival hozni kapcsolatba, amiképpen például a két világháború közti Németországban színre vitt Tragédia falanszter-színét cirillbetűs feliratok révén azonosították a szovjet Oroszországgal, vagy amiképpen az űrjelenet komolyan vehetőségét is gazdagíthatta az űrhajózás valósága. Annak idején, az 1950-es évek…
TovábbTóth Réka Ágnes versei
Távolodás a partoktól – mit hagysz meg a végtelenségbőlegy strandnak ha elhiszedhogy már július megintmár megint júliusés a dinnyék mind rosszak voltaka tavak üreseka folyók lomháka partok kiszikkadt öklein apró zúzódásmegmaradsz árnyéknak te isjárásod forróságot onthomokot lélegzelhomokot lélegzeltöredékeidet lemázolodezekről a szobrokról majd senki se hiszi elhogy színesek voltakhúsba markoló ujjak és egy menekülő vállkihúzod ezt…
TovábbLukács Flóra versei
Kőfészek Hullámfelhők képződneka sziklazátony fölött.Az égdagályban kavarog egy keselyűcsapat. Bőrbe, fába, löszfalakba vésekalkuimákat abroncsvassal.Okkersárga kádenciák szólnaka fertőzött ködfátyol mögül. Elcsendesedett kátrányfekete folyó mentén,a pocsolyás homályvilágban őstüzek égnek. Tudattalan szekvenciák zúgnak a fejemben,fájdalomspirálban halványulnak az érzékek montázsképei,egyre mélyülő méhhúrseb a járomív alatt. A belvízben tükröződő, lombjukat vesztett,korallvörös fák, akár megnyúzott szentek,állják a szélrohamokat megválthatatlanságukbiztos tudatában. Úgy…
TovábbAz ember tragédiája – újratervezve
Az ember tragédiája 2.0 című kötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélget Gyürky Kata: A szóban forgó 2020-ban megjelent könyv a Vörösmarty Színház számára színpadi adaptációs céllal íródott. A beszélgetést szeretném két keretkérdéssel indítani. Az érdekelne, hogy mi volt az első – tényleg a legelső – gondolatuk, amikor a színház igazgatója,…
Tovább„egy új világot kitárni”
Kerekasztal-beszélgetés Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A 19. századi irodalmi mező és irodalmi termelés kutatói között nincs teljes egyetértés abban a tekintetben, hogy az irodalom demokratizálódásának folyamatában az 1840-es évek, vagyis a népiesség játszott-e fontosabb szerepet, vagy inkább az 1850-es évek, amikor a napilapok regényigénye fölgyorsította az…
TovábbBanánmatricák
A kakukkos óra már elütötte a kilencet, mire a babó végre elaludt. Egész nap sírós volt, kiköpte a lisztes kását, az anyja mellére kívánkozott. Nem csoda, három hónapig szinte le se tette, vitte magával mindenhova, ha a kertben vagy a szőlőben dolgozott, akkor is ott bólogatott a hátára kötve, a kapálás reggelente szapora, később egyre…
TovábbG. István László versei
Célkereszt Egy férfi, egy nő és egy kisgyerek terpeszbenállnak, mintha csak tornázni készülnének. A nőhajában levendula, lilásabb árnyalatotad az íriszéhez, a virág billegve egyensúlyozfüggönyfrufruján. A férfi arcán markánspajesz, orrívét hangsúlyozza, leleplezi a rutintalanmeg nem alkuvást. A kisgyerek csapzott angyalhajánmeg-megcsillan a korpa, mintha tört zúzmaracsipkézne téli fát. Mind a hat kéz ferdénfölfelé kinyújtva – mintha madarakra…
TovábbVitorlavásár
Vitorlákat feszítettek ki az iskola előtti téren, meg lehetett őket vásárolni. Ugyanis néhány éve minden tavasszal és ősszel egyszer-egyszer megjelenik egy Morvai nevű vándorkereskedő a városban, és egy hétvégén ruhavásárt rendez a külvárosban levő Dózsa György Általános Iskola tornatermében. A bolti árnál olcsóbban kínált női, férfi és gyermek ingek, pólók, nadrágok és egyéb ruhaneműk meglehetősen…
TovábbGyőrffy Ákos versei
Körbeér Jöttem hazafelé a vasútállomásról. A kanyarbanjártam épp, ahol a patak délkeletnek fordul, amikorarra gondoltam, hogy elérni a másik magányáig ugyanaz,mint elérni a saját magányomig. Hogy a legszorosabbközelség egyetlen, édes gyümölcse nem más,mint a másik magányának tudomásulvétele és elfogadása.Ennél mélyebb közösség nincs. Egy barátom kidobta nemrég meghalt anyja ruháit.A sok ruha nem fért be a…
TovábbGál Ferenc verse
Szúrópróba Foglaljon helyet,ez a tűznyelő egy darabig mégbírja. Tánctól zsibbadt lábaita körkörös védelem jegyébenpakolja ölembe, és lazítson,én majd duruzsolok hozzá.A ráolvasásnak beillő kísértésjegyében annyi mondanivalóm van:a motívumok hozzánk hasonlóanvándorolnak, és nem csupán játéka szavakkal, hogy jót tesz,ha egy kicsit meg lehetek sértve.Épp csak annyira, hogy a jobbikénen és a fércműveken átsugárzókegyelmi állapot hevébenmellőzzem a titkos…
TovábbHorváth Florencia versei
Felpróbált verseim Első emlékem ruhabolt, anyám válogat, apám unatkozik,én nézelődöm. A csillogós ruhák tetszenek, körülbelül hároméves vagyok. Anyám garbót választ és bársonynadrágot,a próbafülkéhez vezet, rám adja, nem tetszik, és még az anyagis szúr. Mondom, mást vegyünk, mondom, ezek megfojtanak,minél előbb le akarom venni. Anyám szerint jól állnak, apámérdektelen, szerinte csak hisztizem. Megkönnyebbülés,mikor anyám lesegíti őket…
TovábbTakács Zsuzsa versei
Közlemény Tragikusan későn, nyolcvankét éveskorában, a teljes déli sötétség beállta előtt,kettőezer-huszonegy áprilisábanmeghalt Takács Zsuzsa költő.Élete főművének tekinti, nyilatkoztanemrég, hogy nem szegte meg az ötödikparancsolatot, és nem vetett végetönként az életének. Milyen kutya vonyít? Anna emlékére Milyen kutya vonyít?Miféle udvaron?A Szüntelen Kutyaa lélekölő udvaron.Meghaltál talán,vagy élsz, ahogy hiszem?Vonyítok velük mégis,cifrázom szüntelen. A játékos Nyilvánvaló vereségünk…
TovábbRükvercbe váltott öregedés
Turczi István: Reggelre megöregszünk Turczi István négy évtizede bővülő, műfaji és stiláris szempontból heterogén és szintetizáló életműve konzisztens panorámaképet nyújt az ezredforduló irodalmi tendenciáiról. A róla szóló legfrissebb tanulmánykötet (Turczi István költői világáról, Caldwell, 2022) szerzője, Horváth Kornélia kiemeli Turczi szövegalkotó eljárásainak kezdeti neoavantgárd jellegét, amelyek néha posztmodern jellegzetességeket hordoznak, de alapvetően a későmodern esztétika…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. szeptemberi száma
Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…
Tovább