Szabados Attila versei

Az ünnep kifordul az ajtón A nagy készülődés, a sietség, a rend.Könyvek lapjait is leporolni, pedignem várunk senkit, soha. Végül ismindig rájövünk: csak az évet tagolja,akkor legyen határozott, akáregy hal fejének levágása.Legyen az ünnep a bárd utáni hézag,a pikkelyes test határa, ahol megvillana hús. Hogy mikor kifordul az ajtón,és még dörmög valamit, legalább neszégyenkezzünk, hogy…

Tovább
Szkepszis és revízió

Szilágyi Márton: A második Prométheusz. Tanulmányok a 18. századi magyar irodalomról Szilágyi Márton a Historia Litteraria sorozatot is „bevette”. Az 1995-ben alapított irodalomtörténeti sorozat 35. kötete, az alcím tanúsága szerint, a 18. századi magyar irodalom ágenseivel, jelenségeivel, szövegeivel vet számot, át-átmerészkedve a 19. század első éveibe is. A bevezetőben a kötet összeállításának szakmai indokait személyes…

Tovább
Vörös István versei

A szerelmes versek A szerelmes versek mindigidegesítettek.Vagy nem is vers, ami nemidegesít?De akkor mért csak a szerelmes versekmentek az agyamra?Úgy kezdtem, hogy sosem fogokszerelmes verset írni.Talán sose voltamszerelmes?Voltam, de a vallomás is mindignehezemre esett.Persze nem azt kell épp csinálni,ami nehezen megy?Talán. De sosem,ami idegesít.Ma már nem idegesítannyi dolog.A vallomás helyettma is hallgatok.(A szavaknakvagy érzésekneksosem szabad…

Tovább
A Heimdall, a Yeti és a Norbert

A férjemnek három kollégája van, a Heimdall, a Yeti és a Norbert. A Norbert szülei almáznak, ezt tudom, meg hogy Norbertet kitaníttatták, mérnök lett. Egy válás, egy szakítás, szerenádot adott a barátnőjének. Gitárral, kérdeztem a férjem. Megadta magát, mondta a férjem három hete, és most tudom, nem mehetek haza, mert három hete a porszívó felforrósodott,…

Tovább
„Amikor az embernek önmagában kell megtalálnia a hattyúját”

Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget Szőcs Géza Kolozsvár-szövegeiről Korpa Tamás: „Korunkban a teret olyan hullámok szövik át, melyeket valamilyen készülékkel hanggá meg képpé lehet alakítani, és ezek a hullámok át- meg átjárnak bennünket, tüdőnk, májunk és gerincünk úgy megtelt a testünkön keresztül továbbított jelekkel, hogy szervezetünkben félelmetes zűrzavar uralkodik – vesénkben tévéadások foszlányai egészítik…

Tovább
Závada Péter versei

Az osztriga Bonyolult szerkezet, a tenger mélyidejét méri, az osztriga, mely most elbizakodott szemlélődésünk tárgya, alig nagyobb, mint egy zsebóra, amit az ember, hordjon láncon vagy anélkül, a mellény órazsebébe csúsztat. De létezik-e a víznek zsebe, kérdezhetnénk. Tán egyedül az létezik: üvegzseb, melyben transzparensen zajlanak a természet cserefolyamatai, és hasonlóképp a hullámtajtéknak is lehet hajtókája…

Tovább
Kollár Árpád versei

Lobogás Ropog a kukorica levele az őszvégi nyárban.Ülök a stégen, nézem a túlparti diófák lobogását,és hirtelen belém hasít a felismerés,hogy már nem beszélem az anyanyelvemet –mint amikor nagy kortyokban nyeljükfélre a vizet, és valahol a szegycsont fölötta tüdőbe tör a fájdalom. A csónakra gondolok, amit nem fogok megvenni,hogy átjussak a túlsó partra. Drága a dió,kellene…

Tovább
Nagy Márta Júlia versei

Ambivalencia kisasszony Ő az, aki kineveti az álmodozókat és a színjózanokat,ahogy a túl serényeket vagy a túl lumpokat is.Ő maga, bár neve nem ezt sugallná,mértékletes. Sosem túl buzgó,sosem túl rest.Felkelni, persze, fel, de mire? Nem ragyog rádaz a bizonyos régi nap, nem pattansz ki az ágyból,rohansz az utcára, mintha valaki várna,aki a karjaiba kap. Nincs…

Tovább
Ihlet helyett excelezés

Kiss Tibor Noéval Gregor Lilla beszélget Gregor Lilla: Ha felsorolásszerű leírást kellene adnunk, azt mondhatnánk, hogy Kiss Tibor Noé exfocista, szociológus, tördelő, író. Hogy működnek ezek benned egyszerre? Kiss Tibor Noé: Csábító dolog – és erre mindig rákérdeznek –, hogy minden írónak, aki valaha focival foglalkozott, kell írnia egy focis könyvet. Úgy érzem, addig vannak…

Tovább
Az élet nyelvisége, avagya nyelviesült élet

„Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában, szerk. Balajthy Ágnes, Mezei Gábor A Prae Kiadó kultúratudományi sorozatának legutóbbi, 2022 végén megjelent – „Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában című – darabja az e kiadvány alcímével azonos elnevezésű online konferencia előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. E kifejezetten részletgazdag, kimagasló elméleti…

Tovább
Krusovszky Dénes versei

Eső A trópusi eső hangjaithallgatom a YouTube-on, aludnom kellene,de megállíthatatlanul szakad, egy idegen súly megakadt bennem, és sehogyan sem akar átbillenni végre,négy órás a felvétel,és még a felénél sem járunk, nem hiányozhatsz, azt hiszem, hiszen itt vagy te is,az állatokat nem zavarja az eső,boldogan áznak a dzsungel mélyén, csak mi vacogunk ilyen  leverten a nyirkos…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. februári száma

Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…

Tovább