Az ökokritika irodalomelméleti gondolkodásának határai, határátlépései

Smid Róbert: Az ökokritika dilemmái. Kortárs ökológiák az irodalom és a technológia diszkurzív metszéspontjaiban A magyar irodalomtudomány közönségének nagy valószínűséggel nem kell bemutatni az ökokritikát. Ami számomra a jelen kötet kapcsán is kiemelendő, hogy a posztstrukturalizmus és a dekonstrukció hagyományán alapulva erőteljesen hatottak rá a ’60-as és ’70-es évek angolszász ökológiai mozgalmai, ugyanakkor ebben a…

Tovább
Miklya Zsolt versciklusa

Bújócska-zsoltárok Ki tudja Zsolt 77,4–5.7–8; Jn 14,27 Nem tudok elaludni,szememet nyitva tartod,és vetíted a képeket,ahogy a mentőkutyákegy kinyúló karra találnak,ahogy öreg néni görnyeda ledőlt házfalak közt,ahogy a hullámok hátánpiros hátizsák úszik, ésnem kapaszkodik bele senki,ahogy partra vetődik egycsuromvíz barna mackóés egy csíkos tornazokni.Vége a viharnak, de erősszél rázza még a fákat,csitulnak a hullámok,mára csak szelíd…

Tovább
Hartay Csaba versei

Isznak a holtak Csak az alvás, ami tárlatokkal vár.Előtte lassú biciklizés a temető mellett.Kihozzák mögöttem az összegyűrt lepedőket,és mind lobog mélybarnán-véresen a hűlő éjben.Törött kancsók, szilánkos, utolsó kortyok.Tiéd ez a kulcs, biztosan elveszítetted. Mennyi esőt isznak a holtak,és mennyi torony dőlugyanabba a lépésnyomba.Harangkehely süpped sáros némaságba.Gyerekkori orvosaink hideg fémspatulái,hogy még nagyobbra tátsd a szád. Egy…

Tovább
A Schlágmüller

Fel kell hívnom a Schlágmüllert. El ne felejtsem! Az igazat megvallva kettős érzésem van a dologgal kapcsolatban. Erőt kell gyűjteni hozzá, hogy tárcsázzam, ugyanakkor egy kicsit hiányzik is: rég hallottam a hangját. „A Schlágmüller. A Schlágmüller! – így a feleségem. – Már megint a Schlágmüller”. Azt egyébként, hogy fel kell hívnom, onnan tudtam, hogy jelzett…

Tovább
Gellén-Miklós Gábor versei

Jeleket karcolnak Magányával tüntet a parthoz kötözött csónak.Ringatja magát a folyó felszínén.Most minden örvény alszik. Vagy az iszapbanmeglapulva áldozatra vár.A folyó hömpölygése végtelen monológegy ismeretlen nyelven.Néha uszadékfák ütődnek egymáshoz.Uszályok ejtenek sebeket a folyó beszédén. Hívom a lassúságot.Régi présházak zöldre festett ajtaján kopogtatok.Odabent fehérre meszelt falak ölelésében faasztal,rajta tiszta házi bor, megszegett kenyér, szalonna.A bicska koppanása.Viaszgyertya…

Tovább
Gyukics Gábor versei

az evezős    az evezős mindig észrevétlenülhozza létre saját valóságátgerincoszlopra improvizálnem törik meg lapátjaa horpadt vízenárverésre bocsátjaa hátrahagyott hullámokatháta domborulmellkasa megfeszülvízre írt történetehatározza megmindennapjait a parton szétszedi és más helyenújraépíti faházáthogy ne álljona hajópadlót áttörőifjú fák útjábacsónakjátviharban isvízre bocsátja jégtorlasz eltávolítása         vannak még lopott délutánokpazar sétányokon elbeszélgetvealig venni észreamint mindenfigyelmeztető jel nélküldagályos öblökké folynak gólyalábakon…

Tovább
Takács Nándor versciklusa

Bakonyicum A táj és az emlékezésTönkölös, Bakonyújvár Árvacsalán ábrándozik, szélfű integet.Megrettenve áll a kányazsombor, a fogasíralkudozik, míg az iszalag nyakon ragadjaaz időt, és nem ereszti tovább. A hegy ösvényein képzelem el őket,fiatalon, rövidnadrágosan. Megfordulnakés nevetnek, nem rontja el kedvüketa meredek kaptató. Szemük beissza a tájat,a kaviccsal szórt szerpentineket, a sziklákat,a völgyek árnyékba boruló, hallgatag mélységeit.Olykor…

Tovább
Posta Marianna versei

Előbb-utóbb Belefűzni a cérnát a tűbe, hosszan nyálazni a végeket,hunyorítani, fénybe tartani, egybesimogatni a széttartó szálakat.Nagyanyám szerint a házasság másfajta türelmet kíván. Különbség van a varrás és hímzés között. Előbbi összeölteni,utóbbi díszíteni akar. Ha az öltések rendben vannak, jöhet a csicsa.Arról nem beszélt, mikor melyik öltés a célszerű, mikor kell szegni, mikor szükséges a pelenkaöltés,hogyan…

Tovább
A prágai hónapról

Fejezet egy életrajzból 1984 októberében először utaztam ösztöndíjasként külföldre, Prágába. Ösztöndíjasnak lenni kiváltságos dolog, én is annak éreztem, de erre nem figyelmeztettem minden percben magamat. Prágába azért – gondoltam – minden évben kijuthatok piros útlevéllel is a zsebpénzemen; olcsó a repülőjegy, kétezer-nyolcszáz forint, akárcsak bármelyik honfitársamnak, nekem is telik rá, hogy megigyak egy sört a…

Tovább
Szabados Attila versei

Az ünnep kifordul az ajtón A nagy készülődés, a sietség, a rend.Könyvek lapjait is leporolni, pedignem várunk senkit, soha. Végül ismindig rájövünk: csak az évet tagolja,akkor legyen határozott, akáregy hal fejének levágása.Legyen az ünnep a bárd utáni hézag,a pikkelyes test határa, ahol megvillana hús. Hogy mikor kifordul az ajtón,és még dörmög valamit, legalább neszégyenkezzünk, hogy…

Tovább
Szkepszis és revízió

Szilágyi Márton: A második Prométheusz. Tanulmányok a 18. századi magyar irodalomról Szilágyi Márton a Historia Litteraria sorozatot is „bevette”. Az 1995-ben alapított irodalomtörténeti sorozat 35. kötete, az alcím tanúsága szerint, a 18. századi magyar irodalom ágenseivel, jelenségeivel, szövegeivel vet számot, át-átmerészkedve a 19. század első éveibe is. A bevezetőben a kötet összeállításának szakmai indokait személyes…

Tovább
Vörös István versei

A szerelmes versek A szerelmes versek mindigidegesítettek.Vagy nem is vers, ami nemidegesít?De akkor mért csak a szerelmes versekmentek az agyamra?Úgy kezdtem, hogy sosem fogokszerelmes verset írni.Talán sose voltamszerelmes?Voltam, de a vallomás is mindignehezemre esett.Persze nem azt kell épp csinálni,ami nehezen megy?Talán. De sosem,ami idegesít.Ma már nem idegesítannyi dolog.A vallomás helyettma is hallgatok.(A szavaknakvagy érzésekneksosem szabad…

Tovább
A Heimdall, a Yeti és a Norbert

A férjemnek három kollégája van, a Heimdall, a Yeti és a Norbert. A Norbert szülei almáznak, ezt tudom, meg hogy Norbertet kitaníttatták, mérnök lett. Egy válás, egy szakítás, szerenádot adott a barátnőjének. Gitárral, kérdeztem a férjem. Megadta magát, mondta a férjem három hete, és most tudom, nem mehetek haza, mert három hete a porszívó felforrósodott,…

Tovább
„Amikor az embernek önmagában kell megtalálnia a hattyúját”

Balázs Imre Józseffel Korpa Tamás beszélget Szőcs Géza Kolozsvár-szövegeiről Korpa Tamás: „Korunkban a teret olyan hullámok szövik át, melyeket valamilyen készülékkel hanggá meg képpé lehet alakítani, és ezek a hullámok át- meg átjárnak bennünket, tüdőnk, májunk és gerincünk úgy megtelt a testünkön keresztül továbbított jelekkel, hogy szervezetünkben félelmetes zűrzavar uralkodik – vesénkben tévéadások foszlányai egészítik…

Tovább
Závada Péter versei

Az osztriga Bonyolult szerkezet, a tenger mélyidejét méri, az osztriga, mely most elbizakodott szemlélődésünk tárgya, alig nagyobb, mint egy zsebóra, amit az ember, hordjon láncon vagy anélkül, a mellény órazsebébe csúsztat. De létezik-e a víznek zsebe, kérdezhetnénk. Tán egyedül az létezik: üvegzseb, melyben transzparensen zajlanak a természet cserefolyamatai, és hasonlóképp a hullámtajtéknak is lehet hajtókája…

Tovább
Kollár Árpád versei

Lobogás Ropog a kukorica levele az őszvégi nyárban.Ülök a stégen, nézem a túlparti diófák lobogását,és hirtelen belém hasít a felismerés,hogy már nem beszélem az anyanyelvemet –mint amikor nagy kortyokban nyeljükfélre a vizet, és valahol a szegycsont fölötta tüdőbe tör a fájdalom. A csónakra gondolok, amit nem fogok megvenni,hogy átjussak a túlsó partra. Drága a dió,kellene…

Tovább
Nagy Márta Júlia versei

Ambivalencia kisasszony Ő az, aki kineveti az álmodozókat és a színjózanokat,ahogy a túl serényeket vagy a túl lumpokat is.Ő maga, bár neve nem ezt sugallná,mértékletes. Sosem túl buzgó,sosem túl rest.Felkelni, persze, fel, de mire? Nem ragyog rádaz a bizonyos régi nap, nem pattansz ki az ágyból,rohansz az utcára, mintha valaki várna,aki a karjaiba kap. Nincs…

Tovább
Ihlet helyett excelezés

Kiss Tibor Noéval Gregor Lilla beszélget Gregor Lilla: Ha felsorolásszerű leírást kellene adnunk, azt mondhatnánk, hogy Kiss Tibor Noé exfocista, szociológus, tördelő, író. Hogy működnek ezek benned egyszerre? Kiss Tibor Noé: Csábító dolog – és erre mindig rákérdeznek –, hogy minden írónak, aki valaha focival foglalkozott, kell írnia egy focis könyvet. Úgy érzem, addig vannak…

Tovább
Az élet nyelvisége, avagya nyelviesült élet

„Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában, szerk. Balajthy Ágnes, Mezei Gábor A Prae Kiadó kultúratudományi sorozatának legutóbbi, 2022 végén megjelent – „Fényem nő: Magam termelem”. Biopoétika a 20–21. századi magyar lírában című – darabja az e kiadvány alcímével azonos elnevezésű online konferencia előadásainak szerkesztett változatait tartalmazza. E kifejezetten részletgazdag, kimagasló elméleti…

Tovább
Krusovszky Dénes versei

Eső A trópusi eső hangjaithallgatom a YouTube-on, aludnom kellene,de megállíthatatlanul szakad, egy idegen súly megakadt bennem, és sehogyan sem akar átbillenni végre,négy órás a felvétel,és még a felénél sem járunk, nem hiányozhatsz, azt hiszem, hiszen itt vagy te is,az állatokat nem zavarja az eső,boldogan áznak a dzsungel mélyén, csak mi vacogunk ilyen  leverten a nyirkos…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. februári száma

Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…

Tovább