Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Kégl Ildikó: Az Úr kertje kihűlt Gyakorta előfordul, hogy egy alkotó késztetést érez arra, hogy más műfajokban is mérlegre tegye talentumát. Arra is mutatkozik példa, hogy egy műnemen belül is kísérletet tesz a novellista, s elkezd regényben gondolkodni, pusztán abból a (tév)hitből, hogy a regény magasabb rendű műfaj a novellánál. Mindig izgalmas, ha például egy…
Tovább
Görömbei András halálának 10. évfordulójára Tíz év az életből se kevés, hát még a halálból. Vagy inkább nevezzük hiánynak. Görömbei András – vagy ahogyan bizalmasai nevezték: Görömbei Andor – 2013. június 30-án tért meg Mennyei Atyjához. Azon a nyári napon mindketten utazni készültünk: én a családommal a Bükkbe, ő az Örökkévalóságba. Azóta eltelt egy teljes…
Tovább
Lajtos Nóra: A gyermekkor tenyerén Lajtos Nóra új, Serfőző Simon Kossuth-díjas költő ajánlásával megjelenő verseskötetét versszociográfia alcímmel látta el, s a versek olvasását követően megállapíthatjuk, új műfajt teremtett a líra világában. Ha a személyes élmények és emlékek leírására gondolunk, mely során települések és embercsoportok életkörülményeivel ismerkedhetünk meg, akkor a szociográfia eredendően prózai műfajnak tekinthető, gondoljunk…
Tovább
Útravallók – Szerkesztők versantológiája Szondi György nem nyugszik. A Napút fényköre hatja át még mindig, és ezen nincs is mit csodálkozni. Habár már az utolsó utáni, a 222+1 szám is elkészült, szinte vele egy időben hagyta el a nyomdát egy igen szép, főszerkesztőhöz méltó gesztuskiadvány: az Útravallók – Szerkesztők versantológiája. Húsz olyan, legalább egy kötettel…
Tovább
Sebők György: Az éggel egyenlővé Ha megfogom, könnyű és színes, ha kinyitom, súlyos és fekete-fehér. Mi lehet ez? Sebők György Az éggel egyenlővé című kötete, mely egyszerre hordozza a kinti (természetközeli) és a benti (személyiségközeli) világot. Első kötet esetén kérdésessé válik némileg a kritikus feladata: mennyiben kíván szigorú, de egyben empatikus is lenni? Szimpátiáját mennyire…
Tovább
Lajtos Nóra: A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek Isten, az ő mibenlétének – vagy hiányának – tematizálása kiapadhatatlan irodalmi forrás, ám az Isten-élmény végletes szubjektivitása nemcsak a konvenciók éltetésére, hanem azok szétfeszítésére is lehetőséget ad. Lajtos Nóra 2021-ben, a Cédrus Művészeti Alapítvány gondozásában megjelent A tölcsérjázmin éneke. Istenes versek című kötetében él az emberi Isten-tapasztalás nyújtotta…
Tovább
Kulin Borbála: …csak szeretek „te meg csak bámulsz fenn a teliholdra,nem érted, hogy betelt, és nem kezdődik újra.”(K. B.: Semmi változás) Mindennek megvan a maga ideje: hangzik a jól ismert prédikátori maxima. Hosszú (mű)kihordási időről beszélhetünk Kulin Borbála esetében, akit szigorú alkotói fegyelmezettség jellemezhet bizonyára, hogy első verspublikációihoz képest (2015) meglepetten későn mert kötetszerkesztésbe fogni.…
Tovább
A Napút folyóirat Szondi György-különszáma Különös vállalkozás egy (voltaképp) utolsó utáni Napút-számról írni, ugyanakkor úgy érzem, jó volna szétkürtölni, hogy ha csak „zárt körben tudhatón” is hagyta el a nyomdát ez a „szamizdat” kiadvány, mennyi értéket sűrít ez is magába, mint az őt megelőző 22 évfolyamnyi Napút mindegyike. Hála az ötletszerző Csáji László Koppánynak, aki…
Tovább
Oláh András: Fagypont alatt – Te, olvastad Oláh András legújabb kötetét, a Fagypont alatt-ot? – Sajnos még nem. Mikor jelent meg? – 2020-ban. A Magyar Naplónál. – És? Milyen? – Nagyon jó. Erős kötet. Bátran megállja a helyét az április bolondjai (2017) és a 2019-es válogatáskötete, a visszafelé mellett. – Értelek. Jó sok kötete jelent…
Tovább