Megjelent az Alföld 2025. augusztusi száma

Alföld 2025/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a műfordítás-irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Dylan Thomas, D. H. Lawrence, Florin Dumitrescu, Jarina Csornohuz, Ljudmila Petrusevszkaja, Kenzie Allen, Denise Riley, Miroslav Mićanović, Caryl Churchill, Gerard M. Hopkins, Ernst Goll és Thom Gunn műveiből – Horváth Viktor, Réder Ferenc, Mihók Tamás, Nagy Tamás, Goretity József, Gyukics Gábor, Lehóczky Ágnes, Csordás…

Tovább
Pedro Carmona-Alvarez versciklusa

Leltár (Inventarium) (részletek) Roszog fülemben a sivatag, egy ló álmodik,kilégzései megkönnyebbült sóhajok, állvaalvó állat, vagy hívjuk ragyogásnak Vagy én lennék, aki vár, alszik,netán legel, azt, hogy mondjuk, mikor a lóegy sivatag, ami egy álom,szalma talán az ágyam,vagy kőnek, vagy homoknak hívjuk Ki tudja, mit álmodnak a lovak,hogy álmaik kígyóként sziszegnek-ea homok alatt, ki tudja, pléd-ea…

Tovább
Margaret Elysia Garcia versei

A leányföld határainak leltározása  (Inventory of the Borders of Daughterland) Megkérdezted, hogy kik vagyunk, amikor begurítottak az elfekvőbe.Mi olyan földről jöttünk,ahol nincs bocsánatkérés;és nincs megbocsátás;ahol a fiatalon tett dolgaidfelhozzák ellened.A meghatározott lefekvési idő és a napi házimunka földjéről jöttünk,semmi nincs a mosogatóban, semmi a padlón,senki sem áll az ajtóban.Mi vagyunk a szombat reggeli zaj: mexikói…

Tovább
Sajnálatos eset

(A Painful Case) James Duffy étteremkritikus, Dublin legrettegettebb írója volt. Kritikái különös kegyetlenségükről váltak hírhedtté. „Főételnek tatár bifszteket rendeltem”, írta a Rumpol’s étteremről. „A pincér azonban biztos félrehallotta, és azt gondolta, hogy egy gigantikus gennyel teli herpeszt kértem.” „Van valahol egy csirke-Auschwitz?”, írta másutt. „Ha igen, megkérhetném a La Coupoule-t, hogy a jövőben ne onnan…

Tovább
Dunsztunk sem volt róla

Huszonegy bekezdés a MODEM El nem mesélt történetek című tárlatáról Két hónappal az El nem mesélt történetek megnyitása előtt fejeztem be egy sztorit. Elmesélem, miről szól a szöveg. A posztapokaliptikus Somogy megyében járunk, a novella hősei pedig egy Burgess Gépnarancsának kölykeihez hasonló banda tagjai. Annyi mindenképpen megkülönbözteti tőlük őket, hogy ezek a világvége-utáni somogyi fiatalok…

Tovább
Együttélések és hatások, együttállások és párhuzamok

Orcsik Roland: Az ismeretlen tükre. Magyar és délszláv irodalmi metszéspontok A könyv címében és alcímében – a magyar és a délszláv irodalom mellett – több jól ismert hívószó van: az ismeretlen, a tükör és a metszéspontok. A könyv maga túlmutat ezeken. A magyar és a délszláv kultúrák nem különállókként kerülnek egymással viszonyba Orcsik szövegeiben, hanem…

Tovább
Egy élet munkája

Reményi József Tamás: Mindig volt egy szigetem. Darvasi Ferenc életútinterjúja Azon gondolkozom, vajon mit tenne Reményi József Tamás a helyemben: miféle kritikát írna egy jól ismert pályatársa végtelenül személyes könyvéről annak váratlan halála után? Mondana-e egyáltalán bármit is? Bizonyára nem szeretne nekrológot írni kritika helyett, nem szeretne „siratóasszonyként” szerepelni az irodalmi nyilvánosságban, miközben gyásza mély…

Tovább
Fecske Csaba verse

Papír Avagy mire is nem jó a vers küldetéses költő barátunkmeghívott néhányunkat közönségtalálkozóraegy határ menti kis faluba hogy a határmelyik oldalán van ez a településnem érdekes itt is ott is értika magyar szót nyelvét nem vehetik elaz embertől csak a hazáját kocsival mentünka benzin még/már akkor is drága a honor meg kevéshát mégiscsak pénzért nem…

Tovább
„Odakint gonosz és bonyolult a világ”

Tove Ditlevsen: Gyerekkor; Ifjúkor; Függőség. Koppenhága-trilógia, ford. Kertész Judit Tove csak író akart lenni, és szeretetre vágyott, ha pedig ezt a kettőt csak részlegesen kaphatta meg, akkor extázisban akart elszakadni a valóságtól – ez a Koppenhága–trilógia szerzői önarcképe. Tove Ditlevsen dán költő-író már életében ikonná vált, memoárjai az öngyilkosságát megelőző évtizedben jelentek meg (1967-ben és…

Tovább
Kiss Lóránt versei

Góliát Évezredek teltek el, míg hosszanelnyúló tested beérte zuhanása.Szénné feketült alakod azóta isa Nap hintáztatja, ahogy árnyékkéntfonódik rá a bolyongó felfedezők,vonuló karavánok elgyötört testére.S hol van a dél, mi egybefognaegykori önmagaddal,hol a nagy harcos?Holttested királyt nemzett,aki mint repülő lövedékegyetlen sorsot élt végig,míg veled ugyanabba a napbatér vissza a Föld,ez a kilövésre kész parittyakő.Élet már nincs…

Tovább
Vad

Vágta A csigalépcső tetején, a résnyire nyitott ajtó mellett állt, a sötét sarokban, reszketve összehúzta köpenyét, nyakánál megszorította, és lenézett. Fáklya világította meg a falat az udvar felé, a lángok fénye bazaltköveken ugrált, egyikről a másikra, s feketét hagyott maga után. Nézek lefelé, a lukat látom a lépcső alján, egy sötét lukat, ami mindent magába…

Tovább
Szövegen innen, kultúrán túl

Kulcsár Szabó Ernő: Mi a műalkotás? – Az irodalmi olvasás kérdései „Érdekes még egyáltalán, hogy »mi a műalkotás«? Vetődnek még fel kérdések az »irodalmi olvasással« kapcsolatban? Nem haladtuk meg ezeket a témákat?” – merülhet fel a kétség az irodalom- és kultúratudomány kurrens diskurzusainak hozzáértőiben Kulcsár Szabó Ernő legújabb könyvének problémafelvetését illetően, hiszen az irodalomtudomány (talán…

Tovább
Evolúció, polipok, technológia

Ray Nayler: Az óceán szeme, ford. Sepsi László Az idegen lények iránti érdeklődés újra és újra befészkeli magát az emberek tudatába, és a mítoszokban, a mesékben vagy a fantasztikus irodalomban talál otthonra. A mitológiák hibrid állatai, az évszázadok során kialakult szörnyfigurák vagy a science fiction űrlényei mind valamiképpen erről az érdeklődésről tanúskodnak, és arról, hogy…

Tovább
A párhuzamos életmű dokumentumai

Szilágyi István: Távolodó jégtáblákon. Válogatott publicisztikák, szerkesztette és az utószót írta Márkus Béla Az utóbbi ötven év magyar prózájának egyik legkiemelkedőbb alakját gyászoljuk a márciusban elhunyt Szilágyi Istvánnal. Bár az irodalomtörténeti értékelés nyilván nem egy ilyen rövid írás dolga, de annyi talán megkockáztatható, hogy a Kő hull apadó kútba megkerülhetetlen darabja az elmúlt fél évszázad…

Tovább
Győri László versei

Vigília éjszakája            A Halotti Pompa egyik példányára Vigília éjszakájánmegszülettek a halálnak.Vedd eszedbe, ember,iszonyatos rossz halálnakvéletlenjei valának,akiket agyonver az a négy, kik betörénekVigília idejénekéjszakájánbaltát hozva, vasdorongot,készülődve, hogy a homlokbezúzódjon, lám-lám, ha valaki mégis lennebent a házban ébredezve,amikor betörnek.Úgyis volt, hogy bent valának.A baltával nekivágnakmindkettőnek. Élő ember más élőrehogyan bír az élő főre,élő ember másikára,hogyan bír…

Tovább
Karácsonyi Zsolt verse

A szemünk előtt elvonulóról Nem gondolkodtam sokat, azonnal odamentem hozzá,bemutatkoztam, gyorsan le is tegeztem, pedig idősebb,akkor már sokkal idősebb volt nálam, mert egyértelműnektűnt már az első és utolsó találkozásunk előtt is,hogy már régóta egy másik időben van, és nem kezdtem elmondani, hogy valamikor a kilencvenes évek elejénhallottam először a verseit a Kossuth Rádió esti műsorában.…

Tovább
Péntek Imre versei

Régi tér Fölriadsz, mint a vad. Megfejthetetlen álom.Ez zsong benned csillapíthatatlanul.Fölnyársal, amit tudsz. Összeomlik a várrom.Aki még látott elébb, az némán megvakul. Fogd el a menekülőt, a hálás ismeretlent,s nem tartja meg a kötelék,de nem érti meg, ki és miért szenved,s mért romlik el, ami még fényes, ép. Hallod, amint lesújt a végzetes fejsze,s megráng…

Tovább
Az apokalipszis csendje

Mezei Gáborral az állomány felszámolása című kötetéről Herczeg Ákos beszélget Herczeg Ákos: Szerzőként bő tíz évvel ezelőtt, 2012-ben jártál legutóbb Debrecenben, az első, függelék. címmel megjelent könyved bemutatóján. A mostani, az állomány felszámolása már a negyedik köteted, a harmadik kiadónál, tehát elmondható, hogy érett alkotó vagy, ami teljesen más alaphelyzet, mint amikor először beszélgettünk. A…

Tovább
Nyugtalanító Csokonai-kérdések

Borbély Szilárd: „Nyugszol a’ nyárfáknak lengő hívesében”. Tanulmányok Csokonairól Készül az életműsorozat, még mindig nehéz elfogadni, hogy készülhet, hogy textológiai-filológiai döntéseket kell hozni a szövegek megjelentetésének módjáról, a kérdéses helyekről másoknak, szakembereknek kell döntenie, talán más jellegű, de olyan szövegfilológiai problémákat kell megoldaniuk, mint egykor a költők-írók-drámaírók szövegeit sajtó alá rendező Borbély Szilárdnak. Ugyanakkor az…

Tovább
Babiczky Tibor versei

Stefano Landi Merre jársz, sötét hajú?Távolodik az ég.Ami volt: marék hamu,s mit itt hagyunk: elég. Szürke fényt okád a nap,szürke az összes éj –lettél, hát legyél magad,csak ember ne legyél.Ha élsz: anyád s apád van,és összeforrtak ők,vonulnak benned párbana csalfa szeretők. Vonulnak, tűz a testük,csupán lángnyelv lehetsz,lobbanni, égni bennük,képzelni, hogy szeretsz. Sosemvolt álmuk: álmod.Ha mozdulnál:…

Tovább
Egy teljes kör

Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete „A teljesen lehetetlenre specializálódunk.” A lehetetlen fogalma a Nannie Helen Burroughs-idézet mellett Lénárt-Muszka Zsuzsanna könyvének számos pontján megjelenik. A figyelemfelkeltő cím olyan élethelyzetekre és -történetekre utal, melyek korlátozott lehetőségei, hatalmi igazságtalanságai, kényszerítő adottságai a valós és fiktív afroamerikai anyáktól megvonják a szabad döntés opcióját.…

Tovább
Szita Szilvia versei

Földkábel Az ő nevében írom, bár úgyseolvasod: a lányod jól van,egyetemre jár, néha pincérkedik.Lehet, hogy téged is kiszolgált már. Nem veszi szájára azt a szót, hogy apu,de ettől még nem vagy egészen a múlté,hiszen szerepelsz minden adatlapján,és dacosan viseli köznapi vezetékneved. Úgy vonulsz végig az életén,mint egy földalatti vezeték,amelyet tisztességgel karban tart,ha már te őt…

Tovább
Stummer Attila versei

A szent Mindennap imádkozom, hogy meghaljatok,gyermekeim. Két legyet ütnénk egy csapásra:ti színről színre látnátok az Istent,és én is végre csak rá koncentrálnék. Kegyetlen dolgok köröznek a ketrecrácsai közt, pörög a pokoli program:rosszak lesztek, mindenképpen rosszak,hiába imáim, könyörgéseim. Értetek élek: nézem, ahogy esztek,utolsó lehet minden falat, nézem,ahogy alszotok, a mozdulatlanalvó test halott – szemem az Istené.…

Tovább
Fekete Vince versei

Boldog festmény Emlékszik az izgalomra. Emberes hónap volt,az évből épp a legutolsó. Hideg, csikorgó fagymindenütt. A tévében épp azelőtt jelentették be,a főváros felé, a havazás miatt az utakat mindlezárták. S hogy hányan maradtak éjszakára az      autóikban, akiknek a katonaság, a civilek forró      teát, pokrócokat stb. szállítottak. Hogy addigeltakarítják-e vajon a sok havat? Hogy nemmaradnak-e ők is…

Tovább
Farkas Arnold Levente verse

Rossz Ezüst udvar, aranykapu,szürke havon szürke hamu,a létezés vízalapú.Piszlicsári Jónás atyaaz örömhírt úgy tanítja,hogy igazság minden szava.A teremtés beteljesül,a lélek is megtestesül,kiscipó és nagykalács sül. * Gyomorszájhagyomány. Furcsakifejezés. Azt jelenti,hogy kultúránk az éhezéskultúrája. Különbség van éhség és éhezés között.A gyomor mélyén sötétséglakozik. Az első falatvilágít a gyomornedvek illúziója fölött. Nincssemmi. Ebből a semmibőlteremti meg a…

Tovább
Megjelent az Alföld 2025. júliusi száma

2025/7. Júliusi számunkban lírát Zalán Tibortól, Nádasdi Évától, Csehy Zoltántól, Bende Tamástól, G. István Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gyukics Gábortól, Balogh Roberttől, Várady Szabolcstól, drámát Kelecsényi Lászlótól, prózát Berta Ádámtól és Szabó Virágtól közlünk. Kilátó rovatunkban Barnás Ferenccel Pótor Barnabás, Gál Ferenccel Kovács Edward beszélget, Tábor Ádám pedig Visky András Kitelepítés című regényéről ír. Tanulmány rovatunk…

Tovább
Molnár Illés versei

Szakadó ég Hallottad az éjjel irdatlan robaját? Az égdarabkái azóta hevernek a földön szanaszét.Lépteid alatt egész nap kitartón ropognaka cikkcakkos, fáradt napsugarak.Most, amikor már térdig a felhőkben gázolsz,ne mondd, hogy nem tűnt fel: az égi országitt van közöttünk, és éppoly szétesett,tördelt, agyontaposott, mint minden más idelent.Az egek helyén tátogó seb behegedt azóta,az éjjeli szél sem…

Tovább
A romantikus modern Jókai

Hansági Ágnes: Irodalmi kommunikáció és műfajiság. A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig Hansági Ágnes könyve Előszavában két kérdésfelvetést fogalmaz meg munkája koncepciójaként: az első, hogy „miként ragadható meg Jókai elbeszélő szövegeinek viszonya a romantikához, de méginkább a modernséghez”, a második pedig, hogy „a magyar elbeszélőpróza milyen hagyományrendjébe illeszkednek Jókai szövegei” (7.). A…

Tovább
Előzés és elsőbbségadás

Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde A bicentenáriumi Petőfi-év keretében az Osiris Kiadónál több kötet jelent meg a klasszikus magyar irodalomról az utóbbi pár évben, mint az azt megelőző tíz esztendő teljes magyar könyvtermésében. Az igényes kivitelű monográfiák, szövegkiadások és gyűjteményes tanulmánykötetek mellett külön sorozat indult a legnagyobb írói-költői életművek értelmezéstörténetének bemutatására, melynek részeként a…

Tovább
Kürti László versei

esők után zsúfolt a tér, s a tegnap esti járdánnagy tócsákban remeg a volt vihar.kerülgetve bosszankodsz, bármi hajt,átsasszézol a szombat déli lármán. nem bódít csók, ital már hetek óta,nincs buli, szédítő fellángolás.de hajtod, ahogy mézre jön darázs,emléked mind cukros, kiömlött kóla. a világot megváltó sörözések,barátaidnak fontos dolga van…bár szólhatnál, de nincs hozzá szavad, hol kellenél,…

Tovább