Fenyvesi Orsolya kisprózái

Barátném Van nekem egy barátnőm, aki mindig tudja, mit mondjon nekem a halálról, és engedi, hogy gyakran felemlegessem. Állítja például, hogy én, ha majd találkozom vele, pofán vágom, és ellovaglok a naplementébe. Ez tetszik, mert tényleg nem tűröm a pimaszságot, ugyanakkor általában hirtelen és örökre leszek szerelmes. Ha panaszlom, hogy nem tudok másra gondolni, csak…

Tovább
Tőzsér Árpád versei

A képmutogató halála Álmainak légyszemoptikája mutatja:idegen volt/lesz múltjában s jövőjénekkoporsójában is, mindig és mindenhol.Idős korának all-sky kamerája különö-sen sokdimenziós: egyszerre mutatjaa halál utáni kocsonyás esetlegessége-ket, s láttatja a Max Planck-i világál-landón inneni/túli nyüzsgést. Azokkala mikrorészecskékkel érez sorsközös-séget, melyek még az ok-okozat törvé-nyén is kívül vannak. A római ókor sa-cer lényei ők (saját magát is köztük…

Tovább
A tér botránya

Németh Zoltánnal Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Legutóbbi, Tektonika című versesköteted, amely 2021-ben látott napvilágot a Kalligram Kiadó gondozásában, a recepció szerint megújító folytatása költői munkásságodnak. Míg eddig a test és a nyelv, pontosabban a test és a szöveg fogalmainak korrelációira épített poétikát működtettél, most, az említett két fogalom mellé odatehetjük a teret is. Ezért…

Tovább
Egy észjárás története

Térey János: Szükséges fölösleg. Összegyűjtött interjúk, szerk. Darvasi Ferenc Térey János, ha nem is szeretett interjút adni, igen sűrűn művelte. A Szükséges fölösleg című kötet tanúsága szerint Térey huszonhat év alatt, 1993 júliusa és 2019 májusa között összesen 121 interjút adott, nagyjából 800 oldalnyit, s itt kizárólag a részben vagy egészében írásos formában is publikált…

Tovább
Rosie 1.

Elmentünk sétálni a kiserdőbe. Általános működése szerint egyre csak beszélt. Író, legalábbis annak mondja magát. A szavak embere. Végig Rosie beszél: Nagyon szerencsések vagyunk, hogy a mi életünkben még tanúi lehetünk ennek. Nagyszerű ez, mint minden élet. Varázslatos világ. Gyönyörű katasztrófa. Nem számoltunk a mélyreható kockázatokkal. Lehetetlen egyszerűbben elmagyarázni: minél többet tudunk, annál kevésbé tudjuk,…

Tovább
„Ha bilincsbe zárod magad, megerősödik a kreativitás”

G. István Lászlóval Áfra János beszélget Áfra János: Bár a karanténhelyzet miatt kis késéssel jutottunk el ide, beszélgetésünk eredeti apropója az volt, hogy a Salvatore Quasimodo Nemzetközi Költőversenyen elnyerted Debrecen város Térey-díját (2021). Korábban Radnóti- (2006), Zelk Zoltán- (2007), József Attila- (2011) és Füst Milán-díjat (2012) kaptál, nemrég pedig Artisjus Irodalmi Díjjal ismertek el (2022),…

Tovább
Orpheusz, a rónin avagy az örök hátratekintés melankóliája

Villányi G. András: Orpheusz szerelmei „Dolgainak tökéletes kört kell írni, hogy önálló alkotásként tudja vállalni őket. Nem műalkotásra gondol, hanem arra, hogy az életből műalkotást kell létrehozni.” (VGA) Villányi G. András (VGA) költő, angol-japán nyelvből műfordít, esszéista, kortárs író, a Független Irodalmi Napok (FIN) szellemi atyja. Tizenhárom éve nem jelentetett meg önálló kötetet, akkor írtam…

Tovább
Székely Szabolcs verse

A visszaszokásról Hölgyeim és uraim,szeretve tisztelt publikum!Perceken belül színpadra szólítokegy negyvenéves családapát,aki ma este, kizárólag az önök szórakoztatásárahajmeresztő produkcióra készül –elégikus hangú költeményben tesz vallomást arról,hogy milyen volt a dohányzásra visszaszoknia. Kedves közönségünk,ha most az jár a fejükben,hogy egy káros szenvedélyre visszaszokni negyvenévesen,ez első hallásra nem több, mint rosszabb pillanataikbana saját unalmasságuktól megrettenőkispolgárok nagy kalandja,megbocsátható…

Tovább
A felnőtté válás bocsánatkéréssel kikövezett útja

Balássy Fanni: Bocs, hogy élek, illusztrátor: Korbuly Ági Életünk során nagyon sok mindenért és sokféleképpen kérünk bocsánatot. Olykor udvariassági formulaként használjuk, máskor hibát próbálunk meg helyrehozni vele, van, hogy sértődötten, ironikusan mondjuk, néha pedig annyit ismételjük, hogy kiüresedik, jelentés nélkülivé válik. A sor persze még hosszan folytatható, és Balássy Fanni folytatja is a Bocs, hogy…

Tovább
Petőcz András versei

Boca do Inferno Maria João Cantinho-nak Sziklára lépsz, alattad a mélység, ésvágyod a zuhanást, akarod, hogy be-takarjon, ott, lent a tenger, a habok,hogy elfedje mindazt, ami vagy, amilettél az évek alatt, amivé lett a tested,annyira jó volna túllenni ezen is végre, túllenni végre mindenen, s nem is túl,hanem valami másik dimenzió, talán,ha létezik ilyesmi, vagy…

Tovább
Tanulmánymentés

Balogh Gergő: Olvasásgyakorlatok Az elmúlt évek kritikagyakorlata azt mutatja, a kortárs irodalmi mező általánosságban a kötetkoncepciót részesíti előnyben a válogatáskötetekkel szemben. Ennek a preferenciának talán a lírán látható a leginkább a nyoma. Míg a 20. század elején is gyakoriak voltak a Versek címmel ellátott gyűjteményes kiadványok, addig jelenleg tendencia, hogy a lírakötetek a válogatott verseket…

Tovább
Csehy Zoltán versei

Kertek Amikor kicsi volt, azt mondták neki,hogy a fogorvos néni virágmagokat ülteta szájába, és ha szépen viselkedik,pici, kis, illatos rózsák, miniatűr liliomok,apró gyöngyvirágok nőnek majd ott,és akkor mindent eláraszt a kellemes illat.A szavak ugyanis a belső kertektől illatoznak.A fogzománc olykor megrepedt,de a virágok azóta sem nőttek ki(az illatról inkább ne is beszéljünk!),viszont ha fogorvoshoz megy,…

Tovább
Kilépni a körből

Juhász Róbert: 3,14 Tegyük fel egy pillanatra azt a geometria felől kétségbe vonható matematikai tételt, miszerint az egyenesek a végtelenbe meghosszabbítva körökben végződnek, azaz két formájában teljesen eltérő alakzat valójában kellő távolságba kivetítve azonossá lehet. Aztán menjünk tovább, helyezzük át ezt a tézist a költészet játékterébe, és meg is kapjuk Juhász Róbert kései debütkötetének mértani…

Tovább
Hogy lássák egymást az emberek

Hogy lássák egymást az emberek Nehéz a dolga a kritikusnak, ha ennyire egyedi hangról akar írni. A Kettészakadt világ többféle kulturális hagyományba is illeszkedik ugyan, mégsem kategorizálható. Nem is dolga, hogy az legyen. A róla való beszédet azonban megkönnyíti (illetve könnyítené) a háttér fölismerése, márpedig beszélni szükséges a műről. Szükséges azért, hogy minél jobban tehesse…

Tovább
Kósa Eszter versei

Táj árbócokkal Víz alatt sodródó, hosszú házak a bálnák.A szemeik ablakok, a szerveik szobák. Szellőztetéskorbeszívják, kifújják a tengert. Gyomrukban laknakaz engedetlenek, könyörgés közben elalszanak.Felriadnak, ha éhesek, kaparják a vastaghúsfalat. Kint dús korallerdő vöröslő lombja,lengeti a víz. Az ágak között ismeretlenek bujkálnak.Így telnek éjszakák és nappalok. Amikor eljön az idő,kinyílnak az ajtók a part felé. Sötét,…

Tovább
Nádasdy Ádám verse

Önálló bolygó volt Én a Petőfit sose irigyeltem,pedig lett volna miért. Szabad ember,önálló bolygó volt, ami körülkeringtek mindenféle holdak, kultúr-és asszonyféle tényezők. Igaz,méretre nem volt óriás a bolygó(még szerencse, hogy meghalt, mert esetlegkiderült volna, hogy nem tud növekedni?),de mozgékony volt, gyorsan reagált,ahogy ma mondanák. Nem irigyeltem,pedig ő gyorsan tudott dönteni,nem totojázott évekig a belső,sajátabb színek…

Tovább
Variációk varjakra

Kiss Georgina: Sötét évszak Kiss Georgina Sötét évszak című könyve jól sikerült, tudatosan, átgondoltan megszerkesztett, egyenletes színvonalú első kötet. Egyetértek az előszót jegyző Závada Péterrel, aki szerint a szokottnál később érkező debütkötetre „igazán megérte ilyen sokáig várni” (5.). Már Závada szövegéből is kiderül, hogy a versek jellemzően szerteágazó, vagy éppen ágakként egymásba fonódó jelentésekkel dolgoznak,…

Tovább
Éthosz és praktikák között

Fenyő D. György: Az irodalomtanítás módszertana. Éthosz és praktikák, I–II. Már akkor hatással van az emberre Fenyő D. György Tea Kiadónál megjelent dupla kötete, amikor az összetartozó borítóképekre tekint, melyek az örök perspektívafüggőség igen találó allegóriáiként már azelőtt utalnak az irodalomra, mielőtt a címet rendesen elolvastuk volna. Az irodalomtanítás módszertana – e kötetcím tulajdonképpen locus…

Tovább
Most múlik pontosan?

Kerekasztal-beszélgetés a lektűrről Hansági Ágnes, Keserű József, Milbacher Róbert és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A lektűr fogalmában, a szó eredettörténetében az olvasás, olvasmányosság hangsúlyozódik. Az viszont, hogy mit is értünk olvasás alatt, nem is oly könnyen megválaszolható kérdés. Ha abból a megfontolásból indulunk ki, hogy a lektűr azért érhet el széles közönséget, mert olvastatja…

Tovább
Vörös István

Galamb és bőrönd A nagy drágulások idején történt. Eljött a szerda, és megint vissza kellett utazzak a fővárosba, reggel tehát riadtan és megszokott napirendemet összetörve ébredtem, reggelizni sem maradt idő, mert nem hagytam, nem szeretek teli gyomorral útra kelni, sok bajt okozhat. Az evéssel csak baj van, egyre drágább és egyre rosszabb dolgokat kell ennünk,…

Tovább
Demény Péter versei

Márványhullám Nem hazudtam, csak lemerültem –az igazság ez lenne tán.És mint teve a tű fokán,a kulcslyukon kimenekültem. Most forró voltam, majd lehűltem –tenger voltam, és lettem márvány.Két szerelem éles határánmagamon kívülre kerültem. De ezt a kívült nem bírom,nézem a gyertyát a síron,s a cseresznyére gondolok. Most arra vágyom, hogy sohane legyek többé ostoba,ne építsek, míg…

Tovább
Megjelent az Alföld 2024. márciusi száma

Alföld 2024/3. A 2023-as Debreceni Irodalmi Napok középpontjában a klasszikus fogalma állt: az Alföld márciusi lapszámában közreadjuk Nádasdy Ádám és Kulcsár-Szabó Zoltán előadásának, valamint a Márton Lászlóval és Szirák Péterrel kiegészült kerekasztalnak a szerkesztett szövegét. Az Alföld-díjasok estjén Herczeg Ákos kérdezte a díjazottakat, Bodrogi Ferenc Mátét, Bednanics Gábort és Győrffy Ákost. Verset Ágh Istvántól, Tóth…

Tovább
Darvasi László verse

A Szőcs Petra-vidámság Nem könnyű neked se, Szőcs Petra,te belül hordod a hátizsákot.Köszönöm, hogy megmutattad.Abban a zsákban dobog a szíved,abban zörög a rodostói sminkkészlet,a Kolozsvár-sétapálca és a mindenjegydoboz,érvényes biléták égbe, vízbe, föld mélyébe,a Rézfaszú bagoly pikkpakk pagonyába, na.Tudod, a színész is mindig belülről kövér.A vers meg minden pillanatában vers.Mindenki isten halála pillanatában születik,nincs koraszülés, az…

Tovább
„És mire a nyúl elolvasott minden szöveget…”

Miért vagyok gyerek? Vagány versek iskolásoknak, vál. Szekeres Nikoletta, ill. Klement Csaba Az interneten keletkező szövegek mennyisége mára beláthatatlanná vált. Nem tudjuk követni azt sem, hány szöveg keletkezik, mennyi vész el, mennyi klónozódik, és ami klónozódik, az hány példányban. Elvileg minden felhasználónak az az érdeke, hogy minél több szöveg legyen fönt, ugyanakkor a megszülető és…

Tovább
Takács Nándor versei

Fagyűjtők Szólítgatások hangjai lebegneka ködben. Fülkagylókat hajtanaka fák. Folyvást megcsúsznak a léptek,összesározott kezek nyúlnak egymás felé.A kéményből felcsap, imbolyogni kezda füst. A hegyoldalból barázdák indulnaka völgybe, az úttesten nyikorgó cipők,ropogó faágak visszhangjai. Hátrahagyottak Az udvaron, a júdásfák tövébenrégi temető, elhordták sírköveit.A kocsibeálló alatt üres pince,márciusban vízzel tölti fel a hegy.A ház mögött fenyők lombjai,hangjuk már…

Tovább
„Hékás, biztos, hogy ezt nekem kellene lefordítanom?”

Kiss Barnabással, az & kiadó alapítójával, Dió Dáviddal, Bergman magyar fordítójával, Annus Ildikóval, az ELTE oktatójával, a kiadás nyelvi lektorával, valamint Pálfi Anna szerkesztővel Orbán Krisztina beszélgetett. Orbán Krisztina: Hogyan alapult az & Kiadó? Kiss Barnabás: Volt egy időszak általános iskolás koromban, amikor minden nap egy könyvesboltban vártam a buszra. Akkor szerettem meg a könyveket,…

Tovább
A széthulló polgárság vonakodó krónikása

Hjalmar Bergman: Nagymama és az Úristen. Wadköpingi történetek ford. Dió Dávid A parasztlányból polgárasszonnyá házasodott Agnes kénytelen átértékelni a saját életéről mesélt történetet a hetvennyolcadik születésnapján, amikor is hazatér Amerikába költözött unokája, aki szembesíti nevelése csődjével, társadalmi felemelkedése során okozott emberi károkkal. A cselekmény ilyen vázlatosan összefoglalható. De minek a szinopszisa ez? Klasszikus drámáé? Polgári…

Tovább
Babiczky Tibor versei

Az alkimista Álmában gyakran megjelent egy omladozóház, két gyertya égett az ágy fejénél.Máskor a lagúnán hajózott, és a vízbe tekintve,a felszín alatt egy város képe tűnt előtte fel – az utcák homályba vesztek, de a tornyokcsúcsai tőle karnyújtásnyira,élesen ragyogtak elő a hajógerinc alól.Amikor pedig egy reggel nem ébredt fel álmából, az orvos belenézetta halott szempárba,…

Tovább
Térkép e táj

Magolcsay Nagy Gábor: Tanösvény a Spitzbergák alatt A versnek is van GPS-koordinátája – vallja a szerző, Magolcsay Nagy Gábor, aki pár éve indította útjára az ún. MAPoetry projektet. Az angol map és poetry szavak összevonásából megalkotott név egy olyan alkotói módszert jelöl, amely a vers szervezőerejét külső, földrajzi összefüggésekre bízza. Egy-egy közterületnév: autóbuszútvonal egymás utáni…

Tovább
Farkas Arnold Levente verse

Gyurinak, hátha Abjatár tudja, az az ő dolga,hogy szeressen, a gyermeké pedig,hogy kinevessen, mert meggyűlölma, aki tegnap még szeretett,vagy csak úgy csinált, mintha,igazság és rút hamisság közöttnincs határ, hiszen mindennekkettős természete van,ez jó, ez nem jó, nincs is értelmeeffélét mondani, ha önzőnekkell lenned, légy az alázatosan. Abjatár tündérszárnyakra talál,véresek, a tisztáson hevernekszanaszét, a főpap oltárt…

Tovább