Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Daráld le ezt a könyvemet Faludy György emlékére Daráld le ezt a könyvemet,mert súlyosabb, mert könnyedebbés kétkedőbb is, mint amita rendszer ért és megtanít.Tollrágók szörnyű mérge ez.Humorral, ténnyel mételyez.Elvont vagy túl is érthető?Kályhába dugva éghető.De én a tűzveszély miattelvetném ezt az ötletet.Irány a fényes gépgarat!Daráld le ezt a könyvemet. Daráld le ezt a könyvemet.Mumusként benne…
Tovább
Repülőtéri váró, koszlott fény, koszlott semmi, ülnek. G. középkorú, X. fiatalabb. Bármit látunk a párbeszéd alatt-fölött stb., hasznára van. G: Akkor most kezdjük elölről. X: Ez valami álom, ugye? A világítószürke öltönye. Sírásók, ha visszalátogatnak, az ilyen. G: Megtisztelő. X: Mintha már álmodtuk volna egymást. Maga nekem ismerős. G: Ön. Önöződünk. És azért erre ne…
Tovább
Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Petőfi-bicentenárium ünneplése során több olyan kiadvánnyal is találkozhatunk, amelynek célközönsége a tizenévesek korosztálya, ilyen például a költő regényes életrajza (Berényi Anna: Petőfi, Scolar, 2022), a fiatalság számára válogatott, kommentelt antológia (Így él Petőfi, Cerkabella, 2023), sőt rajzos kiadvány is készült (Sajdik Ferenc: Vivát Petőfi, Holnap,…
Tovább
Alföld 2024/6. Verset Sumonyi Zoltántól, Terék Annától, G. István Lászlótól, Szita Szilviától, Stummer Attilától, Acsai Rolandtól, Karácsonyi Zsolttól, Tatár Sándortól, Nyirán Ferenctől, Gömöri Györgytől, prózát Benedek Szabolcstól és Lipcsey Emőkétől közlünk. Kilátó rovatunkban két nagyinterjú jelenik meg: Kulcsár Szabó Ernővel Sipos Balázs és Szabó Marcell, Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban Balogh Gergő a…
Tovább
Megpróbálom felidézni, mikor hallottam először Petőfi Sándor nevét. Nem jut eszembe, fogalmam sincs róla. A városban, ahol felnőttem, utca van róla elnevezve (meglepetés lenne, ha nem), köztéri szobra ellenben nincsen, csupán domborműve a nevét viselő szakiskola falán. Furcsa, hogy szobrot nem állítottak, noha egyik-másik helytörténész esküszik rá, hogy Petőfi többször járhatott a városunkban, lévén, hogy…
Tovább
Bényei Péterrel, Falcsik Marival, Kukorelly Endrével és Margócsy Istvánnal Lapis József beszélget* Lapis József: Szeretettel köszöntök mindenkit a Debreceni Költészeti Fesztivál keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Petőfi Sándorról fogunk beszélgetni. Röviden bemutatnám a beszélgetés résztvevőit: Margócsy István professzor úr az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról, számos Petőfivel kapcsolatos könyv szerzője; Falcsik Mari költő, műfordító, a Petőfi-költőversenyünk…
Tovább
Vers, pályázatra Petőfi elvileg S ugyan igaz még, hogy ha valamit,hát pályázatra írni nem tudtamsoha,próbáltam volt hányszor hiába, hiába,megfeszülvén, éjszakákon át szitkozódva,gyűrve hány papírt,hosszan átkozván jóelőre Eget s Földet, s mind a boldogtalan teremtményeket,kiknek e vershezvalamily okból majd bármi köze leend, szívemben jól tudván,hogy a Jóisten maga esküdött össze ellenem ádázmentőszirénákkal,telefonokkal,macskanyávogással,hideg- s melegfronttal,s más…
Tovább
Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Költővel nem járnék című kötet az antológiáknak azon típusába tartozik, amely nem kész anyagból dolgozik, nem korábban már megjelent írásokból szemezget valamiféle szempont alapján, hanem új alkotások megírására ösztönöz. Petőfi születésének bicentenáriumára jelent meg a kötet. Ebből az alkalomból a szerkesztő, Grancsa Gergely felkért tizenöt…
Tovább
Petőfi Felhők ciklusáról Az 1845 telén Szalkszentmártonon írt 66 versből álló ciklus[1] a hagyományos Petőfi-recepció szerint a válság verseit, a byroni életfájdalom romantikus túlzásait, ihletforgácsait, olykor „keserű epeömléseit” tartalmazza – mely a letisztult Petőfi-hang megtalálása előtt, romantikus jegyeivel bár jellegzetes, romantikus életfilozófiai bölcselkedések termékeny jegyeit hordozza, korában nem aratott (az egy Meltzl Hugó kritikai méltánylását…
Tovább
Pollágh Péter: Régi voltam Pollágh Péter 12 év után jelentkezett ismét verseskötettel, azonban a címoldal tanúsága szerint ezek a versek is 2010 és 2014 között keletkeztek. Ez azért lehet fontos információ, mert ezek a költemények nagyon is rezonálnak a napjainkban népszerű olvasási fókuszokra, legyen az a biopoétika, a betegség, a halál vagy éppen az állat.…
Tovább
Az akarat illúziója Tick Ervin emlékére Sirályok vijjogása ébreszt,Sötét sátorba bújt nappalom.Röpülj, ki nem féled a végtelent,Röpülj, most hozzád szól dalom. Oh, teremtőm, testbe zártLelkem itt végre megpihen.Mint vitorlavásznon, úgy surrognakSzellős tollaik a nedves cserepeken. Röpülj, röpülj, óceán őrzője,Strázsád emlékeztet, az élet mint ragyog,S hogy nemcsak testbe szorult lélek,Egyszersmind halandó vagyok. Az északi oldalon moha nő,A…
Tovább
A hibriditás mint esztétikai relativizmus Nemes Z. Márió Ektoplazma című kötetében „A stílus szolgálata egészen a stílus bálványozásáig elmegy. A stílus minden, az ember sokkal kevesebb.” (Radomir Konstantinović: A vidék filozófiája) „A világ megragadhatóságának problémája a terméketlen szótermelés állapotába, az »önmagukat igazoló szavak« hínárjába sodorta az »avantgárdot«. Az izolált »rezervátumba« terelt alanyiság nem vállalja az…
Tovább
Vágott virág Pedig én istenuccse kerestem a transzcendenciát,„de lenn a földön van az ég”, az emberek különfélenyelveken megfogalmazott, egymásnak ellentmondószentírásainak lapjain és a csillagászati távcsövekmegfigyelési adatait összesítő táblázatokban, lényegébennincs is fölöttünk ég, csupán a fölfelé egyre ritkulólevegőréteg, amit kéknek látunk, és azon túl a fekete űr.Pedig annyiszor megsejtettem már a transzcendenciát,például gimiben, mikor egy szavalóversenyre…
Tovább
Röntgenfelvétel A csontod akácfa,húsod méhviasz,körmöd fakéreg,tej folyik ereidben,a májad fekete humusz,az agyad száraz homok,szíved tömör alumínium,péniszed eres márvány,az ondód izzó láva,gondolatod maró salétrom,és lüktető hús a lelked. A sebezhetőség teremtésmítosza A méhviaszt pigmenttel kevered,megszínezed és megformálod a testet,elnevezed a részeket:ez a vágy, ez a betegség, és ez a tudat.Gondolattal szülted, most csak te érinted: tudod,a…
Tovább
Rusvai Mónika: Kígyók országa Üdvösen gyarapodik azoknak a magyar spekulatív műveknek a száma, amelyek arra törekszenek, hogy hidat képezzenek magas irodalom („szépirodalom”) és zsánerirodalom között. Egyre kevésbé lehet elmondani, hogy két, egymástól élesen elváló kategóriáról volna szó; sokkal inkább egy skála két végpontjáról. Rusvai Mónika második regénye, gondosan kidolgozott történelmi-gondolati hátterével, illetve a magyar népmesékből…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés, Bódi Katalin, Radnai Dániel Szabolcs és Vaderna Gábor részvételével* Bódi Katalin: Gábor, kurátora voltál a Petőfi Irodalmi Múzeum idén januárban nyílt új állandó kiállításának. Mit lehet tudni a PIM Petőfire vonatkozó tárgyi gyűjteményéről, illetve az idei Petőfi-bicentenáriumhoz igazított új kiállítás koncepciójáról? Vaderna Gábor: Előzetesen annyit mondanék, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója nyilvánvalóan kiemelt…
Tovább
Misztikus Terror III megszületett és azóta megvan és elmondható micsoda rühes szégyen nem akarja látni nevet adni a világnak ez a veszte ha ő meg se lenne az volna mennyei spontaneitás hogy minél kevésbé legyen tűzre a gönceivel nyűgjeivel az arany tisztaság egyedül a csupasz bőr de megveti ezt is okádik ha bárki egyetért vele…
Tovább
Világ* „Magáért születik az ember,Mert már magában egy világ?”(Petőfi Sándor: Világosságot!) Az élet egy táj, mely sivatagnakÉs viránynak keveréke,S ki tudja: az illat vajonNem a virág beszéde-e?Szóval: a világ előttemEgy szép tulipánbokor,A kancsó a hold, a poharak a csillagok.Minden bokorban egy világfaló,Minden bokorban embergyűlölet,Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak,Ábel-szivek fölfreccsent vére ez.Vérpanoráma leng előttem…
Tovább
Punk rock Barbie Barbie szilaj kanca, egy műanyag baba.Barbie kicsit sápadt, a lelke fehér, mint a hó.Barbie néha rózsaszín, kicsit sovány és nimfomán.Van belőle többféle: műszálas robot, gumis felfújhatóés igazi: húsból, vérből és plazmából. Barbie egy lány a kirakatból, egy lány a szomszédból.Csillog a szeme, ha megnyomod, hangot ad.Szereti az életet, a lepkéket és a…
Tovább
Jó vele, mert nem kérdez. Nem is beszél sokat. A hallgatása mégsem zavarba ejtő vagy kínos. Eddig mindenki mással azt éreztem, hogy a csend úgy feszül közénk, mint két part közé az alattomos vízfelszín. Minden megszólalást nevetségesnek éreztem, ezért inkább csak ittam és cigarettáztam. Nem tudom, min múlik ez pontosan, de itt most jó. Kint…
Tovább
A szellőzködő, lágy melegben hazám hazám te min – de nem (PNL) Mint oldott kávé, barnáll nemzetünk. (TS) Az én hazám már túl zenitjén;nem tölt barlangostesteket.Én még dallok hozzá, de szinténmeggyűrt a kor már engemet. S ha éjjel netán haza tartok,szagát s zugait ismerem:slum / szállodák / valaha-parkok –legyen imádni ingerem? Minden báját…
Tovább
„De lenn a földön van az ég.” (Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint) Azon az éjszakán sűrű pelyhekben esett a hó, akkor még létezett igazi tél. A Kiskőrös körüli pusztákat Kosztolányi Dezső szerint teljesen befödte a hóréteg, sötétség borult a tájra, a hold sem világított. Legalábbis így érzékelteti Kosztolányi a Petőfi Sándorka című novellában. Szilveszter éjszaka, újévre…
Tovább
Hazafelé a Thermopylé nevű kocsmából „Torkom a thermopyléi / Szorulat” (Petőfi) Hány kör is volt…?! Számítsa kiNewton úr!Sex, rex, Xerxes – ℼ, az nem volt, lekonyúla negyedik körben mindenrádiusz!A tanulság: vízben és neborban ussz!De hát hol is hagytam abba?Hja, a kör!Járok körbe, mint a nyomta-tó ökör.Öt kör…? Ki tud még számolniöt után?!…Kör ott, kör itt: kört…
Tovább
Rakétaszót hallok megint P. S. emlékének Töredék Rakétaszót hallok megint,ó, bár pacsirtát hallanék!Halál dühöng, hol addig csend volt,csupa láng, csupa füst a mennybolt,de lenn a földön van az ég.De lenn a földön van az ég. Ukrajna, 2022–23. február 24. (Megjelent az Alföld 2023/7-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Gonda Zoltán munkája.)
Tovább
A PIM panaszkönyvébe Ha lópatától széttaposott arcod,átongó mellkasod, vagy sajátkézzel írott búcsúleveled látom,akkor sem hiszem, hogy halott vagy.Halálodat nem éreztem,ebből tudtam, hogy élsz.De már nem tudom.Azt sem hiszem, hogy én élek.Nem érzem. Nem tarthattalak vissza, én uram.Vezérkari tiszt kiképzés nélkül,az élvonalban. Mit hittél?Hogy a szabadság igazsága előttleteszi a fegyvert az idegen hatalom?És mit hittem én?…
Tovább
– Mi jut eszébe Lyukóvölgyről? Egyetlen ablak, erős fény vág be. Ég tőle a tarkóm, szikráznak a frissen meszelt falak. Előttem üvegasztal, a felületén ujjlenyomatok. Mintha ragyogna a fém hamutartó. Mellette kartondoboz, tele kézzel sodort cigarettával. Arrébb narancssárga öngyújtó. A telefon pont befér a hamutartó és a kartondoboz közé, a képernyőn még látszik a hangrögzítő…
Tovább
Egy zöld szörny költözik a testbe. Dédelgeted, növeszted, mire nagylány leszel, egészen komolyan veled él. Nem különösebben rossz a létezése, de jó sem. Engem mindig csak az érdekelt, mikor költözött belém. Vannak tippjeim. Abban az évben a tél pontban december első napján behömpölygött a folyó fölé. Különösen hideg, nyirkos széllel érkezett meg. A kavargó ködgömb…
Tovább
Cornelius Castoriadis: A társadalom mint képzeleti intézmény, ford. Kicsák Lóránt Cornelius Castoriadis születésének századik évfordulójára jelent meg Kicsák Lóránt fordításában a görög-francia filozófus 1975-ös főműve, A társadalom mint képzeleti intézmény (L’institution imaginaire de la société). Castoriadis filozófiájának hazai beágyazása egy olyan művel veheti így kezdetét, amely a maga félezer oldalával a szerző társadalomfilozófiájának legfontosabb témáira…
Tovább
Szöllősi Mátyás: Szabad Ha azt mondanám, Szöllősi Mátyás új könyve lélegzetelállító, sokan vádolnának meg azzal, hogy üres, olcsó (és főként szakmai szempontból kevésbé értékelhető) frázisokat puffogtatok. Az igazság azonban nálam van: a válogatott és új verseket egyaránt tartalmazó Szabad befogadási-értelmezési hatásmechanizmusát legalábbis érzékletesen írja körül. Az olvasás megkezdésekor vennünk kell egy mély levegőt, mert a…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Térey Jánosról Bazsányi Sándor, Lanczkor Gábor, Papp András, Poós Zoltán és Fodor Péter részvételével Fodor Péter: A nemrégiben napvilágot látott Szükséges fölösleg címűgyűjteményeskötet tanúsága szerint Térey Jánossal először 1993-ban készült hírlapi interjú. 23 éves volt akkor, a Szétszóratás és A természetes arrogancia költője, a beszélgetést a New York Kávéházban rögzítették, melynek akkoriban törzsvendége volt.…
Tovább